Az asztmás betegek 75-95%-á­ban jelentkezhet, s csupán 10-15%-ra tehető azon esetek aránya, amikor nem asztmás beteg esetében lép fel. Ilyenkor is gyakran ki­mutatható allergiás hajlam (például szénanátha), illetve van olyan vélemény is, hogy a csak terhelésre jelentkező asztma a későbbiek­ben valódi asztma képébe megy át.

Kiváltó okának pontos háttere még nem teljesen tisztázott, több té­nyezőre vezethető vissza:

• az intenzív testmozgás közben nő a percenkénti légvételek szá­ma, szaporább a légvétel, ezáltal a légutak lehűlnek,
• a szaporább, lihegő légvétel következtében fokozódik a légutak nyálkahártyájáról a párolgás,
• a fokozott oxigénigény miatt intenzívebb testmozgás közben orr­légzés helyett a szájon keresztül is vesszük a levegőt, ez tovább fokozza a légutak lehűlését, illetve párolgását,
• a száraz, hideg levegő gyors belégzése kiváltja a hörgők görcsös szűkületét, vagyis az asztmás rohamot.

A fenti mechanizmus mellett terhelés által kiváltott asztmát pro­vokálhat minden olyan tényező, amellyel szemben az egyén allergi­ás (virágpor), de a levegő szennyezettsége is.
A levegőben lévő szennyező anyagok közül fokozhatja az aszt­más roham felléptének kockázatát a kéndioxid (SO₂), a nitrogéndi­oxid (NO₂), szénmonoxid (CO) és az ózon, valamint az említett allergének (szezonálisan virágpor, gombaspórák stb.).

A terhelés által kiváltott asztma súlyosságát számos tényező befo­lyásoja:

• az alapbetegség kezelése. Ha a tüdőasztma kezelése gyógyszere­sen megfelelő, asztmás roham nem, vagy csak ritkán jelentkezik, kisebb a terhelés által kiváltott asztma valószínűsége is.
• a levegő hőmérséklete és páratartalma. A hideg, száraz levegő kiválthatja a rohamot;
• a levegő szennyezettsége, allergiás tényezők;
• gyenge edzettségi állapot, rossz kondíció;
• felső légúti fertőzések, orrmelléküreg-gyulladás, hörghurut;
•  testedzés előtt a megfelelő bemelegítés hiánya.