Sok olyan kritikus pillanat van, amikor hasznos kikérni a pszichológus tanácsát. Alábbiakban csak a legfontosabbakat soroljuk fel.

Először, amikor sportolni kezd egy gyerek. A szülők saját tapasztalatuk szerint viszik el óvodás tornára, vagy balett órára gyereküket, kevésbé mérlegelik, hogy a gyerekük mennyire élvezi a mozgást, mire fogékony, valójában mire mutat érdeklődést. Ajánlatos lenne, minél többféle foglalkozást végig látogatnia, egy-egy alkalommal kipróbálni mit is csinálhat az uszodában, a torna edzésen, vagy éppen a labdajátékos foglalkozáson.

A kezdetek után feltétlenül javasolt a serdülő kor közepén 15-16 évesen pszichológussal konzultálni arról, hogy az adott sportágban, amit már több éve eredményesen művel a versenyző, vajon felnőttként 18 éves kor után is élvonalban marad-e, vagy mégsem. Sokan vannak, akik a serdülőkori alakváltozással, akcelerált, felgyorsult szervezeti fejlődéssel kiemelkedő, sőt kirobbanó eredményeket érnek el, majd fél év után stagnálnak, sőt visszaesnek. Kortársaik egy-két év alatt behozzák azt a lemaradást, ami átmenetileg a különbséget eredményezte, sőt még túl is szárnyalják őket.

Legfőképpen a felnőtt korú sportolóknak ajánlott, hogy pszichológussal konzultáljanak, főleg, ha az élvonalban tartják őket számon. Az ő szervezeti, élettani fejlesztésük már jóval nehezebben érhető el, egyre lassabb ütemben fejlődik a teljesítőképességük, ezért lesz egyre nagyobb jelentőségű a mentális tényező. A 21. században már olyan kiegyenlített a világ sportolóinak élmezőnye, hogy csak tized, század másodpercekkel különböznek egymástól a dobogó tetején álló sportolók teljesítményeik szerint. A teljesítőképesség maximális szintjére eljutott sportolók közötti sorrendet több tényező között az dönti el, hogy az adott versenyhelyzetben, egy adott pillanatban ki hogyan tudja mozgósítani a testi, lelki energiáit, és tréningezett tudásának hány százalékát tudja éppen abban az órában átfordítani sportteljesítménybe.

Ez a kiélezett küzdelem a pszichés állóképesség „edzését" is megköveteli. Az edzésmunkát is minőségileg meg kell terveznie az edzőnek, és a verseny szituációra való ráhangolódással a sportolónak optimális állapotot kell előállítania magában. A pszichológiai segítség kétirányú lehet:

Sportágak különbözősége

Pszichológiai felkészülést mindazoknak ajánljuk, akik az un. technikai sportágakban versenyeznek, sorozatosan összetett kognitív feladatot oldanak meg, pl. vívók, öttusázók, labdajátékosok. Ők a produkciójuk során többféle pszichés követelményt teljesítenek. A kiváló figyelem koncentráció, az adott helyzet elemzése, az ellenfél mozgásának anticipálása, majd mindezek után a helyzet megoldási variáció közül annak a megtalálása, ami leginkább eredményes, vagy a leggyorsabb.

Azoknak a sportolóknak is ajánljuk, akik a versenyzésük során bonyolult, finoman koordinált mozgássort hajtanak végre mérnöki pontossággal, amihez magas szintű figyelem összpontosítás szükséges és saját magukat egy bizonyos idő pillanatban, fizikai és lelki „csúcsállapotba" kell hozniuk, hogy minden energiájuk, felkészültségük maximumát tudják megmutatni. A legkisebb fáradtság, lelki energia vesztés, vagy éppen a „túlpörgés" hibákat hozhat a torna, a műugrás gyakorlatában, vagy éppen az esztétikai sportágakban, mint a ritmikus gimnasztika, a műkorcsolya gyakorlat egyes elemében.