Sportolóknak szóló témáink
Új rovatunk: TUDTAD?
Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?
Tudtad? Az asztma (asthma bronchiale) a sportolók körében igen sűrűn előforduló krónikus kóros állapot. Sokan azzal magyarázzák az elit sportolók asztmásként való gyakori diagnosztizálását, hogy kizárólag ilyen módon válik számukra legalizálhatóvá az asztmagyógyszerekkel történő doppingolás ... Teljes cikk megtekintés
Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban
Tudtad? Vezető kutatók ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére ... Teljes cikk megtekintés
Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!
Tudtad? Az intenzív testi aktivitás a vese, gyomor-bél rendszer, máj oxigénhiányos állapotát (ischaemia) idézheti elő, ezzel járó átmeneti vagy tartós funkciókárosodással együtt ... Teljes cikk megtekintés
Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek (2012)
Tudtad? Ahhoz, hogy egy anyag vagy módszer teljesítményfokozó hatását megítéljük, át kell tekintenünk használatának megalapozottságát és a módszerrel elvégzett tudományos kutatásokat. Teljes cikk megtekintés
Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről
Tudtad? Szemben azzal amit a reklámokban lassan évtizedek óta állítanak, az L-karnitin fogyást elősegítő, zsírégető hatását vegyes étrenden lévő egészséges felnőtt emberekben még soha nem sikerült kutatások során meggyőzően alátámasztani! Speciális csoportokban és egyes egyénekben ez a hatás nem zárható ki, ám ilyen célra az L-karnitin alkalmazása értelmetlen. Teljes cikk megtekintés
Sportolók
A térdízület szalagsérülései
A sérülés kialakulása
A térdízület szalagsérülései főleg az ellenféllel való ütközés következtében, de csavarodó és egyéb mozdulatok hatására is létrejöhetnek, ha azok meghaladják a normál mozgáshatárokat. A térdízület különböző szalagjai együttműködnek a térd stabilitásának fenntartásában, és minél nagyobb erőbehatások érik az ízületet, annál nagyobb a szalagok sérülésének mértéke. Általában kombinált sérülések fordulnak elő az ütközések következtében, és minél komolyabb az ütközés, annál súlyosabb és komplikáltabb a sérülés. Leggyakrabban a következő ráhatások károsítják a szalagokat:
- A térd külső oldalát vagy az előláb mediális oldalát ért ráhatás;
- Mediális oldalát vagy az előláb laterális oldalát ért ráhatás;
- Hiperextenzióját vagy hiperflexióját eredményező ráhatás;
- Csavarodás okozó ráhatás.
A térdízület külső oldalát ért ráhatásra kialakuló sérülések
A térd külső oldalát ért ütés a térdet befelé (valgus irányba) feszíti. Sokkal gyakrabban fordul elő, mint a térd belső oldalát ért ütés, ami az ízületet kifelé feszíti meg. A sérülés mechanizmusa hasonlít a külső oldalt ért ütésnél kialakuló károsodáshoz abban az esetben, ha az ütés a láb belső oldalát éri, amikor is az kifelé fordul a térdhez viszonyítva. Ez utóbbi szituáció fordulhat elő, amikor egy játékos belerúg a labdába a lábának belső részével. Sportolás közben a térd külső oldala sokkal gyakrabban sérül ütéstől, ha a lába terhelés alatt van, és a térdízület enyhén hajlított helyzetű. A térdízület ilyenkor befelé feszül és a tibia a femurhoz viszonyítva kifelé tekeredik, aminek következménye lehet a „medialis meniscus" és a „medialis collateralis szalag" sérülése. Néha ez a két sérülés kombinálódik, valószínűleg azért, mert ez a két képlet egymáshoz kapcsolódik. A „medialis collateralis szalag" mély rétege, a meniscushoz kapcsolódik, rövid és feszes, ezért a terhelés előbb éri, mint a felületes réteget, és először ez szakad el. Súlyosabb ütközés során az elülső keresztszalag is megterhelődik és elszakad. Az eredmény olyan kombinált sérülés lehet, melyben a „medialis collateralis szalag", az elülső keresztszalag és a „medialis meniscus" is sérülhet, és az ízületben folyadék szaporodik fel. Extrém, súlyos sérülés esetén, ha az erő a térd külső oldalát éri, végső esetben a hátsó keresztszalag is elszakad, aminek következtében olyan kombinált sérülés jön létre, mely érinti a „medialis collateralis szalagot", az elülső és hátsó keresztszalagokat, valamint a „medialis meniscust". A sérülés eredménye a szinte teljes instabilitás a tibia és a femur között.
A térdízület belső oldalát ért ráhatásra kialakuló sérülések
A sportban a térd belső oldala gyakran sérül ütés által, ha az ízület enyhén hajlított és a láb terhelés alatt van. A térdízület ilyenkor kifelé megfeszül és a tibia befelé csavarodik a femurhoz viszonyítva. Amikor ilyen erő hat a „lateralis collateralis szalag"-ra, akkor az elszakad. Ebben az esetben a meniscus sérülés valószínűsége kisebb, mint amikor a térd külső oldalát éri a trauma, mivel a „lateralis collateralis szalag" nem kapcsolódik össze a külső meniscussal. Ha az erőbehatás nagyobb, az elülső keresztszalag megfeszül és elszakad. Az eredmény kombinált sérülés lesz, ami érinti a „lateralis collateralis szalag"-ot és az elülső keresztszalagot. Ilyen természetű kombinált sérülésre kell gondolni, ha egyidejűleg duzzanat alakul ki a térdben, ami a térdízület bevérzésének eredménye. Amikor extrém erőbehatás éri a térd belső oldalát, a hátsó keresztszalag is megfeszül és elszakad, ilyenkor a „lateralis collateralis szalag", valamint mindkét keresztszalag kombinált sérülése fordul elő. A végeredmény külső vagy elülső-hátsó instabilitás.
Hiperextenziót vagy hiperflexiót okozó erőbehatás
A térdízületet elölről érő erőbehatás hiperextenziót okozhat. Erőltetett hiperextenzió testi kontaktus nélkül is előfordulhat. Hajlított térdre való eséskor hiperflexió jöhet létre. Olyan izolált sérülések alakulhatnak ki, melyek csak az elülső vagy a hátsó keresztszalagot károsítják, azonban ritkák. A collateralis és a keresztszalagokat érintő sérülések gyakran a hátsó ízületi tok károsodásával társulnak.
Csavarodást okozó ráhatás
Csavarodó erőbehatás, csavarodó mozdulat eredménye, amikor a láb rögzített. Ez a típusú erőbehatás meniscus és szalagsérüléseket okozhat. Elülső keresztszalagsérülés fordulhat elő a tibia femurhoz viszonyított, erőltetett berotációjára.
Tünetek és diagnózis
- Az akut térdízületi szalagsérülés jellemző tünete a fájdalom, ami az erőbehatás pillanatában extrém mértékű, majd fokozatosan csökken. Ismételten fellép, ha az ízületet mozgatjuk, vagy terheljük;
- A sérült oldalszalag felett gyakran helyi nyomásérzékenység észlelhető;
- Ha folyadék van a térdben, az ízület duzzadt. Nagyon fontos elkülöníteni-főleg belső ízületi sérülés esetén-, hogy a folyadékot vérzés okozta-e, amit az ízület steril körülmények között elvégzett punkciójával lehet eldönteni. Ilyen esetekben a térdízületi duzzanat a sérülés után nagyon gyorsan kialakul;
- Az instabilitás nagyon fontos tünet, amit a sérült sportoló ritkán észlel az akut stádiumban, később azonban gyakran nyilvánvalóvá válik, különösen az ízület terhelésére és mozgatására.
-
Szalagsérülések – Elülső keresztszalag sérülések (LCA)
A sérülés a térdízület megcsavarodásával és oldalra billenésével, esetleg ugrásból nyújtott térddel való érkezéskor, túlfeszüléssel következik be laggyakrabban. -
Térdkalács ficam
A térdkalács kimozdul normál helyzetéből, mindig a térd külső oldala felé, majd a kóros helyzetben marad (ficam), vagy csak részben mozdul oldalra és visszatér a normál helyzetbe (félficam, subluxatio). A ficamok sportolóknál gyakrabban direkt ütés vagy rúgás következtében történnek. Előfordulhat sérülés nélkül is, lazább szalagrendszer, vagy a térdkalács alatti ízület alakja, fejlődési variáció miatt. -
Küzdősportolók sérülései
A küzdősportok nevüknek megfelelően magukban hordozzák a sérülések lehetőségét. Az a sportoló, aki hosszútávon győztes akar lenni, maradni, nem engedheti meg magának, hogy a sérülésekkel való küzdelemben alulmaradjon. A győzelem csak akkor lehetséges ellenfelünk felett, ha kiismertük természetét, gyengéit. A sportsérülés is ellenfél, amit akkor győzhetünk le hatékonyan, ha pontos információink vannak róla. -
Térdszalag sérülések – Elülső keresztszalag sérülések (LCA)
A sérülés a térdízület megcsavarodásával és oldalra billenésével, esetleg ugrásból nyújtott térddel való érkezéskor, túlfeszüléssel következik be laggyakrabban. -
Elülső keresztszalag-sérülés - kialakulása, tünetei
Az elülső keresztszalag- (továbbiakban LCA) sérülések a leggyakoribb térdsérülések. Az LCA elvesztése nem csupán a térdízület kinematikáját változtaja meg, hanem gyakran súlyos degeneratív elváltozásokat is okoz. A sérülés a térdízület megcsavarodásával és oldalra billenésével, esetleg ugrásból nyújtott térddel való érkezéskor, túlfeszüléssel következik be laggyakrabban. -
Mi is az a lökéshullám-terápia és mire használható?
Különféle fizikai energiák a gyógyászatban is jól hasznosíthatók, ilyenek például a lökéshullámok, melyek tulajdonképpen nagy erejű hanghullámok. Ezeket a hullámokat a bőrfelszín közelében létrehozva, a környező szövetek károsítása nélkül célzottan a problémás testtájékra irányítják, így különböző gyógyulási folyamatok indulnak el a kezelt területeken. -
Modern krioterápiás módszerek a medicinában, a sportorvoslásban és az esztétikában
A hideg segítségével történő kezelés régóta ismert eljárás a gyulladáscsökkentés és a fájdalomcsillapítás terén. A krioterápia kifejezés a fagyasztásos eljárásokra vonatkozik, vagyis mikor a célzott területet 0 C-nál alacsonyabb levegővel vagy gázokkal kezelik. -
Lökéshullám-terápia: hol a helye a sportsérülések ellátásában?
A sportsérülések kezelésére használt új módszerek eredményes alkalmazásának feltétele, hogy a sportolók és sportszakemberek is ismerjék azok lényegét és eredményeit. Az alábbi cikksorozat a lökéshullám-terápiával kapcsolatos tudnivalókat ismerteti. -
Lökéshullám-terápia: milyen kórképek kezelésére használható?
Az orvosi célból lökéshullámot használó eljárást a német Dornier cég fejlesztette ki az 1970-es években "extracorporealis lökéshullám-terápia" (ESWT) néven. 1980 februárjában történt az első sikeres vesekőfragmentáció ...
Csakis dopingmentesen!!
MEGJELENT a \"Teljesítményfokozó sporttáplálkozás\" című könyv!
Hazánkban a sporttáplálkozásban - ahogy a sporttudomány más témaköreiben is - az egészségcentrikus megközelítés terjedt el, pedig ezen szemléletet az alkalmazott gyakorlat sok esetben a sportoló egészségének megóvása érdekében is cáfolja! Ez az „egészségcentrikus\" szemlélet - az egészség mint cél - tudathasadásos helyzetet eredményez. Teljes cikk megtekintés
Doppingmentes Étrend-kiegészítő Katalógus / DOKK
KIK VÁLLALTÁK FEL A KATALÓGUSBAN VALÓ MEGJELENÉS HITELESEN IGAZOLT DOPPINGMENTESSÉGI ÉS EGYÉB FELTÉTELEIT? A rendszeresen aktualizált és feljesztett – „Doppingmentes Étrend-kiegészítő Katalógus” (DOKK) célja a legenyhébb megfogalmazás szerint is kaotikus, ellentmondásos étrend-kiegészítő világban támogatást nyújtani az ez iránt érdeklődőknek. Az étrend-kiegészítők fogalmát oldalunkon annak nem rendeletben megfogalmazott szűkebb, hanem tágabb, köznapi szóhasználat és gyakorlati tapasztalatok szerint meghatározott értelmében használjuk. Teljes cikk megtekintés
Címkefelhő
Bejelentkezés
Szavazás
Köszönjük, hogy szavaztál!
SPORTTÁPLÁLKOZÁS
Egy étrend-kiegészítő cég sporttáplálkozási tanfolyamot szervez. Egy orvosi tápszert forgalmazó cég roadshow-t tart sporttáplálkozás témában. Kaphatunk-e hiteles információt egy ilyen rendezvényen? Kaphatunk-e elfogulatlan szakértelmet? Jó lenne ha igen, és Ön szerint?Sportsérülések
Bokarándulás, bokaszalag sérülések
A leggyakoribb sportsérülés, futás vagy ugrás közben a talajra érkezéskor a boka kifordul, többnyire a külboka közelít a talajhoz, ritkábban a belboka. Leggyakoribb és típusos kosárlabdázóknál, de a többi csapat-labdajátékban is gyakori. Jellemzően a szalagok sérülnek különböző mértékben, de ugyanilyen módon csont-, ín- és egyéb képletek sérülése is kialakulhat Teljes cikk megtekintés
A könyök törései
A könyöktáj törései küzdő és technikai sportokban gyakoribbak, jellemzőjük, hogy a legprecízebb kezelés után is funkciózavar (mozgáskorlátozottság) maradhat vissza Teljes cikk megtekintés
Achilles-ín szakadás
Legtöbbször hirtelen mozdulat, elrugaszkodás, kitámasztás közben az ín elszakad. A sérülés mindig valamilyen okból meggyengült ínon alakul ki (pl. krónikus túlterhelés, előzetes szteroid injekció). Teljes cikk megtekintés
Zúzódás, húzódás, rándulás
A labdarúgás világszerte az egyik legnépszerűbb sport. Becslések szerint 1000 óra játékidőre 10-35 sérülés esik. Az összes sérülés 60-80 százaléka az alsó végtagokon fordul elő. Mik az okok, kiket milyen sérülés fenyeget? Teljes cikk megtekintés
