Új rovatunk: TUDTAD?

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

A sportolók folyadékigénye a fokozott fizikai igénybevétel miatti izzadási, légzési és egyéb okok miatti nagyobb víz és ásványi anyag („só”) veszteség következtében magasabb az átlagosnál. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Ahhoz, hogy egy anyag vagy módszer teljesítményfokozó hatását megítéljük, át kell tekintenünk használatának megalapozottságát és a módszerrel elvégzett tudományos kutatásokat. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése, azon elváltozások felismerése, amelyek megléte esetén a versenyszerű sport, illetve egy adott sportág folytatása egészségkárosító hatású lehet. Alapvető célja tehát a sportoló egészségének védelme. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Versenyezni néhány sportág kivételével kizárólag érvényes sportorvosi engedéllyel lehet ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Szemben azzal amit a reklámokban lassan évtizedek óta állítanak, az L-karnitin fogyást elősegítő, zsírégető hatását vegyes étrenden lévő egészséges felnőtt emberekben még soha nem sikerült kutatások során meggyőzően alátámasztani! Speciális csoportokban és egyes egyénekben ez a hatás nem zárható ki, ám ilyen célra az L-karnitin alkalmazása értelmetlen. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az intenzív testi aktivitás a vese, gyomor-bél rendszer, máj oxigénhiányos állapotát (ischaemia) idézheti elő, ezzel járó átmeneti vagy tartós funkciókárosodással együtt ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Az asztma (asthma bronchiale) a sportolók körében igen sűrűn előforduló krónikus kóros állapot. Sokan azzal magyarázzák az elit sportolók asztmásként való gyakori diagnosztizálását, hogy kizárólag ilyen módon válik számukra legalizálhatóvá az asztmagyógyszerekkel történő doppingolás ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Vezető kutatók ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére ... Teljes cikk megtekintés

Sportolók

Nyomtat Küldés

Sport és laborértékek

Sportolók egészségi állapotának meghatározásának egyik alapvető fontosságú része a fizikális vizsgálatokon, anamnézis (kórtörténet, felmenők betegségei stb.) felvételén túl a laborvizsgálatok rendszeres elvégzése, ami elsősorban a vérképet és a vér- és vizeletkémiai paraméterek meghatározását jelenti.

Sportolók egészségi állapotának meghatározásának egyik alapvető fontosságú része a fizikális vizsgálatokon, anamnézis (kórtörténet, felmenők betegségei stb.) felvételén túl a laborvizsgálatok rendszeres elvégzése, ami elsősorban a vérképet és a vér- és vizeletkémiai paraméterek meghatározását jelenti. Sportolók esetén is ezen értékek a lakosság nagy átlagának egészségesnek tekinthető laboreredményeit mutatják, ezeknek a tartományoknak a megállapítása azonban nem egyszerű, elég, ha az obesitas és koleszterinproblémák elterjedtségét vesszük alapul. A lakosság többsége ugyanis egyáltalán nem egészséges. A normális érték meghatározása lehet egyéni is, az adott személy korábbi értékeiből kiindulva, hiszen vannak olyan emberek, akiknek bizonyos értékei folyamatosan a populáció „normálisnak" tekinthető eredményei alatt, illetve felett találhatóak kismértékben, ami versenysportolók esetében a teljesítményre is pozitívan hathat ki, ám ez általában nem utal kóros folyamatokra.

A leghíresebb esetek közé tartozik Eero Antero Mäntyranta sífutóé, aki eritropoetin hormonhoz kapcsolódó génmutációnak és az ebből fakadó nagyobb oxigéntranszport-kapacitásának is köszönhette sikereit (Kaushansky 2006), ez az eltérés pedig a laborértékeiben (magasabb vvt-szám, hematokrit, hemoglobin-koncentráció) is kimutatható volt.

A sportteljesítmény potenciális összefüggéseit a különböző génekkel egyre jobban megismerjük, a jövőben a személyre és génekre szabott, perszonalizált sportorvosi, sporttudományi támogatáson túl a sportutánpótlás kutatásában is nagy szerepe lesz a DNS vizsgálatának, hasonlóan a mai gyermekkorban végzett antropometriai mérésekhez.

A versenysportolók külön kategóriát képeznek: vannak bizonyos rájuk jellemző veszélyek, állapotok és mérhető működésbeli eltérések. Az edzés hatására jellemzően a plazma karbamid-, kreatinin-, bilirubin-, húgysav-koncentrációja, a CK-, LDH-, ASAT-, ALAT-, ALP-aktivitás, a leukocytaszám emelkedhet meg, valamint a myoglobin szintje is (rhabdomyolysis), utóbbit azonban ritkán mérik. Az eltérések adott esetben akár a referenciatartomány felső határértékének két-háromszorosát is elérhetik. Ezt figyelembe kell venni a leletek értékelésekor (Koutedakis 1993). A vizeletben nagy fizikai terhelés után gyakran kimutatható vér és különböző fehérjék (haematuria, proteinuria, hemoglobinuria, myoglobinuria), pihenés hatására általában ez a jelenség megszűnik. A terheléshez kapcsolódóan jelentkező fehérjeürítés meghaladja a napi 40-80 mg-os értéket. Ennek mértékét µg/perc-ben is ki lehet fejezni (150 mg/nap = 104 µg/perc), és sportolók esetében csak ritkán haladja meg a 400 µg/perc-es (580 mg/nap) értéket, a csúcs 20-30 perccel terhelés után jelentkezik, majd általában pár óra alatt a normál szintre tér vissza (The Olympic textbook of medicine in sport 2008).

Olvasson tovább a részletekről:

Kapcsolodó cikkek

Ajánlott könyveink!

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

KÖNYV: A test izomzatának edzése

KÖNYV: A test izomzatának edzése

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Bejelentkezés

Regisztrálok Elfelejtettem a jelszavam

Szavazás

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

Egy étrend-kiegészítő cég sporttáplálkozási tanfolyamot szervez. Egy orvosi tápszert forgalmazó cég roadshow-t tart sporttáplálkozás témában. Kaphatunk-e hiteles információt egy ilyen rendezvényen? Kaphatunk-e elfogulatlan szakértelmet? Jó lenne ha igen, és Ön szerint?





Sportsérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

A leggyakoribb sportsérülés, futás vagy ugrás közben a talajra érkezéskor a boka kifordul, többnyire a külboka közelít a talajhoz, ritkábban a belboka. Leggyakoribb és típusos kosárlabdázóknál, de a többi csapat-labdajátékban is gyakori. Jellemzően a szalagok sérülnek különböző mértékben, de ugyanilyen módon csont-, ín- és egyéb képletek sérülése is kialakulhat Teljes cikk megtekintés

A könyök törései

A könyök törései

A könyöktáj törései küzdő és technikai sportokban gyakoribbak, jellemzőjük, hogy a legprecízebb kezelés után is funkciózavar (mozgáskorlátozottság) maradhat vissza Teljes cikk megtekintés

Achilles-ín szakadás

Achilles-ín szakadás

Legtöbbször hirtelen mozdulat, elrugaszkodás, kitámasztás közben az ín elszakad. A sérülés mindig valamilyen okból meggyengült ínon alakul ki (pl. krónikus túlterhelés, előzetes szteroid injekció). Teljes cikk megtekintés

Zúzódás, húzódás, rándulás

Zúzódás, húzódás, rándulás

A labdarúgás világszerte az egyik legnépszerűbb sport. Becslések szerint 1000 óra játékidőre 10-35 sérülés esik. Az összes sérülés 60-80 százaléka az alsó végtagokon fordul elő. Mik az okok, kiket milyen sérülés fenyeget? Teljes cikk megtekintés