Új rovatunk: TUDTAD?

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

A sportolók folyadékigénye a fokozott fizikai igénybevétel miatti izzadási, légzési és egyéb okok miatti nagyobb víz és ásványi anyag („só”) veszteség következtében magasabb az átlagosnál. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Ahhoz, hogy egy anyag vagy módszer teljesítményfokozó hatását megítéljük, át kell tekintenünk használatának megalapozottságát és a módszerrel elvégzett tudományos kutatásokat. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése, azon elváltozások felismerése, amelyek megléte esetén a versenyszerű sport, illetve egy adott sportág folytatása egészségkárosító hatású lehet. Alapvető célja tehát a sportoló egészségének védelme. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Versenyezni néhány sportág kivételével kizárólag érvényes sportorvosi engedéllyel lehet ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Szemben azzal amit a reklámokban lassan évtizedek óta állítanak, az L-karnitin fogyást elősegítő, zsírégető hatását vegyes étrenden lévő egészséges felnőtt emberekben még soha nem sikerült kutatások során meggyőzően alátámasztani! Speciális csoportokban és egyes egyénekben ez a hatás nem zárható ki, ám ilyen célra az L-karnitin alkalmazása értelmetlen. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az intenzív testi aktivitás a vese, gyomor-bél rendszer, máj oxigénhiányos állapotát (ischaemia) idézheti elő, ezzel járó átmeneti vagy tartós funkciókárosodással együtt ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Az asztma (asthma bronchiale) a sportolók körében igen sűrűn előforduló krónikus kóros állapot. Sokan azzal magyarázzák az elit sportolók asztmásként való gyakori diagnosztizálását, hogy kizárólag ilyen módon válik számukra legalizálhatóvá az asztmagyógyszerekkel történő doppingolás ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Vezető kutatók ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére ... Teljes cikk megtekintés

Sportolók

Nyomtat Küldés

Sportsérülések

Szinte mindenki ismeri, mégsem árt, ha áttekinjük, hogy mi is az a SPORTSÉRÜLÉS! A hivatlos definíció szerint a sportsérülés a sporttevékenység során szerzett különféle sérülések összefoglaló neve, amely a sportbaleseteket és a sportártalmakat együttesen jelenti.


A hivatalos definíció szerint a sportsérülés minden olyan kóros elváltozás, amely valamilyen sporttevékenységgel kapcsolatosan keletkezik és a következő kritériumokkal jellemezhető:

  • a sportolást legalább 1 napig lehetetlenné teszi;
  • orvosi kezelést igényel;
  • szociális- vagy gazdasági hátrányokkal jár.

A gyakorlatban azonban ezt a fogalmat csak a sportban gyakrabban előforduló sérülésekre használjuk.

A leggyakoribb sportsérülések a következők:

 

A sportsérüléseknek két csoportja van: az akut és a túlterheléses sérülések.

Akut sérülések (sportbalesetek)

Az akut sérülések vagy ún. sportbalesetek egy időben pontosan meghatározott makrotrauma hatására jönnek létre. A sérülést kiváltó külső (pl. ütés) vagy belső (pl. combizom-szakadás) erőbehatás minden esetben az érintett szövet (csont, izom, ízület stb.) folytonosságának megszakadását, egyúttal a véredények károsodását okozza. Az erek károsodása következtében különböző mértékű vérömleny alakul ki, ami elindítja a sérülés jellegétől függetlenül törvényszerűen, szinte mindig azonos úton végbemenő „helyreállító válaszreakció" folyamatát. Ez egy jól meghatározható folyamat, amely három - egymást részben átfedő - szakaszból:

  • akut gyulladásból,
  • regenerációból és
  • remodellációbó áll.

A sportbalesetekre jellemző, hogy következményeik (bőrsérülés, duzzanat, deformálódás, kóros mozgathatóság stb.) azonnal szembetűnnek. Lefolyásuk jól ismert, diagnosztikájuk,  kezelésük és rehabilitációjuk jól kidolgozott. Megfelelő kezelés esetén többnyire tökéletesen gyógyulnak.  Az akut sérülések közé tartoznak a:

  • zúzódások,
  • rándulások,
  • szakadások,
  • ficamok,
  • törések,
  • horzsolások és
  • sebzések.

 

Túlterheléses sérülések (sportártalmak)

A túlterheléses sérülések vagy ún. sportártalmak a szövetek alkalmazkodási vagy gyógyulási képességét meghaladó ismétlődő és/vagy halmozódó mikrosérülések hatására alakulnak ki. A kiváltó okaik között nagy szerepet játszhat a túlzott vagy helytelen terhelés. A túlterheléses sérülések különféle belső tényezőkhöz (izom-egyensúlyzavarok, végtagi tengelyeltérések) és külső tényezőkhöz (edzésbeli hibák, nem megfelelő környezeti feltételek) kapcsolódhatnak. Általában sportspecifikusak, azaz jellemzőek az adott sportágra vagy sportmozgásra (teniszkönyök, ugrótérd). Kialakulásuk előzményében döntő hangsúlyt kap a többéves, rendszeres sporttevékenység során történő fokozott igénybevétel. A túlterheléses sérülések általában nehezen diagnosztizáltak és kezelhetők, s megfelelő kezelés hiányában strukturálisan és funkcionálisan visszafordíthatatlanná válhatnak. A sportolók ezért sokkal jobban félnek az ilyen sérülésektől, mint a sportbalesetektől.

A sportártalmak közé tartoznak a:

 

A sportsérülés tehát a sporttevékenység folyamán szerzett különféle sérülések összefoglaló neve, amely a sportbaleseteket és a sportártalmakat együttesen jelenti.

 

Krónikus sérülések

Ha az akut-, illetve a túlterheléses sérüléseket nem ismerik fel, vagy helytelenül kezelik, akkor krónikussá válhatnak. Ilyenkor, ahelyett, hogy a szükséges időtartamon belül meggyógyulnának, tartós panaszok alakulnak ki, a sérült területen például fájdalmas hegszövet jöhet létre.

 

Újrasérülések

Újrasérülésről akkor beszélünk, ha egy sportsérülés után a sportolás újrakezdését követő egy hónapon belül ugyanazon a helyen ugyanolyan sérülés jön létre. A kiváltó okok között az eredeti sérülés súlyosságának téves megítélése, a helytelen rehabilitáció vagy a sporttevékenység idő előtti megkezdése említhető. Ilyen sérülések nagyon gyakoriak izomszakadások vagy különböző ficamok után.

Kapcsolodó cikkek

Ajánlott könyveink!

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

KÖNYV: A test izomzatának edzése

KÖNYV: A test izomzatának edzése

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Szavazás

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

Egy étrend-kiegészítő cég sporttáplálkozási tanfolyamot szervez. Egy orvosi tápszert forgalmazó cég roadshow-t tart sporttáplálkozás témában. Kaphatunk-e hiteles információt egy ilyen rendezvényen? Kaphatunk-e elfogulatlan szakértelmet? Jó lenne ha igen, és Ön szerint?





Sportsérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

A leggyakoribb sportsérülés, futás vagy ugrás közben a talajra érkezéskor a boka kifordul, többnyire a külboka közelít a talajhoz, ritkábban a belboka. Leggyakoribb és típusos kosárlabdázóknál, de a többi csapat-labdajátékban is gyakori. Jellemzően a szalagok sérülnek különböző mértékben, de ugyanilyen módon csont-, ín- és egyéb képletek sérülése is kialakulhat Teljes cikk megtekintés

A könyök törései

A könyök törései

A könyöktáj törései küzdő és technikai sportokban gyakoribbak, jellemzőjük, hogy a legprecízebb kezelés után is funkciózavar (mozgáskorlátozottság) maradhat vissza Teljes cikk megtekintés

Achilles-ín szakadás

Achilles-ín szakadás

Legtöbbször hirtelen mozdulat, elrugaszkodás, kitámasztás közben az ín elszakad. A sérülés mindig valamilyen okból meggyengült ínon alakul ki (pl. krónikus túlterhelés, előzetes szteroid injekció). Teljes cikk megtekintés

Zúzódás, húzódás, rándulás

Zúzódás, húzódás, rándulás

A labdarúgás világszerte az egyik legnépszerűbb sport. Becslések szerint 1000 óra játékidőre 10-35 sérülés esik. Az összes sérülés 60-80 százaléka az alsó végtagokon fordul elő. Mik az okok, kiket milyen sérülés fenyeget? Teljes cikk megtekintés