Új rovatunk: TUDTAD?

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

A sportolók folyadékigénye a fokozott fizikai igénybevétel miatti izzadási, légzési és egyéb okok miatti nagyobb víz és ásványi anyag („só”) veszteség következtében magasabb az átlagosnál. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Ahhoz, hogy egy anyag vagy módszer teljesítményfokozó hatását megítéljük, át kell tekintenünk használatának megalapozottságát és a módszerrel elvégzett tudományos kutatásokat. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése, azon elváltozások felismerése, amelyek megléte esetén a versenyszerű sport, illetve egy adott sportág folytatása egészségkárosító hatású lehet. Alapvető célja tehát a sportoló egészségének védelme. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Versenyezni néhány sportág kivételével kizárólag érvényes sportorvosi engedéllyel lehet ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Szemben azzal amit a reklámokban lassan évtizedek óta állítanak, az L-karnitin fogyást elősegítő, zsírégető hatását vegyes étrenden lévő egészséges felnőtt emberekben még soha nem sikerült kutatások során meggyőzően alátámasztani! Speciális csoportokban és egyes egyénekben ez a hatás nem zárható ki, ám ilyen célra az L-karnitin alkalmazása értelmetlen. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az intenzív testi aktivitás a vese, gyomor-bél rendszer, máj oxigénhiányos állapotát (ischaemia) idézheti elő, ezzel járó átmeneti vagy tartós funkciókárosodással együtt ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Az asztma (asthma bronchiale) a sportolók körében igen sűrűn előforduló krónikus kóros állapot. Sokan azzal magyarázzák az elit sportolók asztmásként való gyakori diagnosztizálását, hogy kizárólag ilyen módon válik számukra legalizálhatóvá az asztmagyógyszerekkel történő doppingolás ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Vezető kutatók ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére ... Teljes cikk megtekintés

Sportolók

Nyomtat Küldés

A térdízület szalagsérülései

A térd szalagsérülései súlyos sérülések, mivel az ízület passzív stabilizátorai károsodnak. Legtöbbször a küzdősportokban, valamint labdarúgásban, jégkorongozásban, kézilabdában, kosárlabdában, rögbiben és a sílesiklásban fordulnak elő.

A sérülés kialakulása

A térdízület szalagsérülései főleg az ellenféllel való ütközés következtében, de csavarodó és egyéb mozdulatok hatására is létrejöhetnek, ha azok meghaladják a normál mozgáshatárokat. A térdízület különböző szalagjai együttműködnek a térd stabilitásának fenntartásában, és minél nagyobb erőbehatások érik az ízületet, annál nagyobb a szalagok sérülésének mértéke. Általában kombinált sérülések fordulnak elő az ütközések következtében, és minél komolyabb az ütközés, annál súlyosabb és komplikáltabb a sérülés. Leggyakrabban a következő ráhatások károsítják a szalagokat:

  • A térd külső oldalát vagy az előláb mediális oldalát ért ráhatás;
  • Mediális oldalát vagy az előláb laterális oldalát ért ráhatás;
  • Hiperextenzióját vagy hiperflexióját eredményező ráhatás;
  • Csavarodás okozó ráhatás.

 

A térdízület külső oldalát ért ráhatásra kialakuló sérülések

A térd külső oldalát ért ütés a térdet befelé (valgus irányba) feszíti. Sokkal gyakrabban fordul elő, mint a térd belső oldalát ért ütés, ami az ízületet kifelé feszíti meg. A sérülés mechanizmusa hasonlít a külső oldalt ért ütésnél kialakuló károsodáshoz abban az esetben, ha az ütés a láb belső oldalát éri, amikor is az kifelé fordul a térdhez viszonyítva. Ez utóbbi szituáció fordulhat elő, amikor egy játékos belerúg a labdába a lábának belső részével. Sportolás közben a térd külső oldala sokkal gyakrabban sérül ütéstől, ha a lába terhelés alatt van, és a térdízület enyhén hajlított helyzetű. A térdízület ilyenkor befelé feszül és a tibia a femurhoz viszonyítva kifelé tekeredik, aminek következménye lehet a „medialis meniscus" és a „medialis collateralis szalag" sérülése. Néha ez a két sérülés kombinálódik, valószínűleg azért, mert ez a két képlet egymáshoz kapcsolódik. A „medialis collateralis szalag" mély rétege, a meniscushoz kapcsolódik, rövid és feszes, ezért a terhelés előbb éri, mint a felületes réteget, és először ez szakad el. Súlyosabb ütközés során az elülső keresztszalag is megterhelődik és elszakad. Az eredmény olyan kombinált sérülés lehet, melyben a „medialis collateralis szalag", az elülső keresztszalag és a „medialis meniscus" is sérülhet, és az ízületben folyadék szaporodik fel. Extrém, súlyos sérülés esetén, ha az erő a térd külső oldalát éri, végső esetben a hátsó keresztszalag is elszakad, aminek következtében olyan kombinált sérülés jön létre, mely érinti a „medialis collateralis szalagot", az elülső és hátsó keresztszalagokat, valamint a „medialis meniscust". A sérülés eredménye a szinte teljes instabilitás a tibia és a femur között.

 

A térdízület belső oldalát ért ráhatásra kialakuló sérülések

A sportban a térd belső oldala gyakran sérül ütés által, ha az ízület enyhén hajlított és a láb terhelés alatt van. A térdízület ilyenkor kifelé megfeszül és a tibia befelé csavarodik a femurhoz viszonyítva. Amikor ilyen erő hat a „lateralis collateralis szalag"-ra, akkor az elszakad. Ebben az esetben a meniscus sérülés valószínűsége kisebb, mint amikor a térd külső oldalát éri a trauma, mivel a „lateralis collateralis szalag" nem kapcsolódik össze a külső meniscussal. Ha az erőbehatás nagyobb, az elülső keresztszalag megfeszül és elszakad. Az eredmény kombinált sérülés lesz, ami érinti a „lateralis collateralis szalag"-ot és az elülső keresztszalagot. Ilyen természetű kombinált sérülésre kell gondolni, ha egyidejűleg duzzanat alakul ki a térdben, ami a térdízület bevérzésének eredménye. Amikor extrém erőbehatás éri a térd belső oldalát, a hátsó keresztszalag is megfeszül és elszakad, ilyenkor a „lateralis collateralis szalag", valamint mindkét keresztszalag kombinált sérülése fordul elő. A végeredmény külső vagy elülső-hátsó instabilitás.

 

Hiperextenziót vagy hiperflexiót okozó erőbehatás

A térdízületet elölről érő erőbehatás hiperextenziót okozhat. Erőltetett hiperextenzió testi kontaktus nélkül is előfordulhat. Hajlított térdre való eséskor hiperflexió jöhet létre. Olyan izolált sérülések alakulhatnak ki, melyek csak az elülső vagy a hátsó keresztszalagot károsítják, azonban ritkák. A collateralis és a keresztszalagokat érintő sérülések gyakran a hátsó ízületi tok károsodásával társulnak.

 

Csavarodást okozó ráhatás

Csavarodó erőbehatás, csavarodó mozdulat eredménye, amikor a láb rögzített. Ez a típusú erőbehatás meniscus és szalagsérüléseket okozhat. Elülső keresztszalagsérülés fordulhat elő a tibia femurhoz viszonyított, erőltetett berotációjára.

 

Tünetek és diagnózis

  • Az akut térdízületi szalagsérülés jellemző tünete a fájdalom, ami az erőbehatás pillanatában extrém mértékű, majd fokozatosan csökken. Ismételten fellép, ha az ízületet mozgatjuk, vagy terheljük;
  • A sérült oldalszalag felett gyakran helyi nyomásérzékenység észlelhető;
  • Ha folyadék van a térdben, az ízület duzzadt. Nagyon fontos elkülöníteni-főleg belső ízületi sérülés esetén-, hogy a folyadékot vérzés okozta-e, amit az ízület steril körülmények között elvégzett punkciójával lehet eldönteni. Ilyen esetekben a térdízületi duzzanat a sérülés után nagyon gyorsan kialakul;
  • Az instabilitás nagyon fontos tünet, amit a sérült sportoló ritkán észlel az akut stádiumban, később azonban gyakran nyilvánvalóvá válik, különösen az ízület terhelésére és mozgatására.

Kapcsolodó cikkek

Ajánlott könyveink!

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

KÖNYV: A test izomzatának edzése

KÖNYV: A test izomzatának edzése

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Bejelentkezés

Regisztrálok Elfelejtettem a jelszavam

Szavazás

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

Egy étrend-kiegészítő cég sporttáplálkozási tanfolyamot szervez. Egy orvosi tápszert forgalmazó cég roadshow-t tart sporttáplálkozás témában. Kaphatunk-e hiteles információt egy ilyen rendezvényen? Kaphatunk-e elfogulatlan szakértelmet? Jó lenne ha igen, és Ön szerint?





Sportsérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

A leggyakoribb sportsérülés, futás vagy ugrás közben a talajra érkezéskor a boka kifordul, többnyire a külboka közelít a talajhoz, ritkábban a belboka. Leggyakoribb és típusos kosárlabdázóknál, de a többi csapat-labdajátékban is gyakori. Jellemzően a szalagok sérülnek különböző mértékben, de ugyanilyen módon csont-, ín- és egyéb képletek sérülése is kialakulhat Teljes cikk megtekintés

A könyök törései

A könyök törései

A könyöktáj törései küzdő és technikai sportokban gyakoribbak, jellemzőjük, hogy a legprecízebb kezelés után is funkciózavar (mozgáskorlátozottság) maradhat vissza Teljes cikk megtekintés

Achilles-ín szakadás

Achilles-ín szakadás

Legtöbbször hirtelen mozdulat, elrugaszkodás, kitámasztás közben az ín elszakad. A sérülés mindig valamilyen okból meggyengült ínon alakul ki (pl. krónikus túlterhelés, előzetes szteroid injekció). Teljes cikk megtekintés

Zúzódás, húzódás, rándulás

Zúzódás, húzódás, rándulás

A labdarúgás világszerte az egyik legnépszerűbb sport. Becslések szerint 1000 óra játékidőre 10-35 sérülés esik. Az összes sérülés 60-80 százaléka az alsó végtagokon fordul elő. Mik az okok, kiket milyen sérülés fenyeget? Teljes cikk megtekintés