Új rovatunk: TUDTAD?

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

A sportolók folyadékigénye a fokozott fizikai igénybevétel miatti izzadási, légzési és egyéb okok miatti nagyobb víz és ásványi anyag („só”) veszteség következtében magasabb az átlagosnál. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Tudtad? Ahhoz, hogy egy anyag vagy módszer teljesítményfokozó hatását megítéljük, át kell tekintenünk használatának megalapozottságát és a módszerrel elvégzett tudományos kutatásokat. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

Sportorvosi engedély: alkalmas? versenyezhet?

A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése, azon elváltozások felismerése, amelyek megléte esetén a versenyszerű sport, illetve egy adott sportág folytatása egészségkárosító hatású lehet. Alapvető célja tehát a sportoló egészségének védelme. Teljes cikk megtekintés

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Sportorvosi vizsgálat - mire számíthatsz?

Versenyezni néhány sportág kivételével kizárólag érvényes sportorvosi engedéllyel lehet ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Hiteles információk az L-karnitinről

Tudtad? Szemben azzal amit a reklámokban lassan évtizedek óta állítanak, az L-karnitin fogyást elősegítő, zsírégető hatását vegyes étrenden lévő egészséges felnőtt emberekben még soha nem sikerült kutatások során meggyőzően alátámasztani! Speciális csoportokban és egyes egyénekben ez a hatás nem zárható ki, ám ilyen célra az L-karnitin alkalmazása értelmetlen. Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Tudtad? Az intenzív testi aktivitás a vese, gyomor-bél rendszer, máj oxigénhiányos állapotát (ischaemia) idézheti elő, ezzel járó átmeneti vagy tartós funkciókárosodással együtt ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Asztma az olimpikonok körében – Gének szintjén kezelhetőek a panaszok?

Tudtad? Az asztma (asthma bronchiale) a sportolók körében igen sűrűn előforduló krónikus kóros állapot. Sokan azzal magyarázzák az elit sportolók asztmásként való gyakori diagnosztizálását, hogy kizárólag ilyen módon válik számukra legalizálhatóvá az asztmagyógyszerekkel történő doppingolás ... Teljes cikk megtekintés

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Paraziták az agyban - Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban

Tudtad? Vezető kutatók ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére ... Teljes cikk megtekintés

Sportolók

Nyomtat Küldés

A kiválóság célkitűzése és a dopping veszedelme

A társadalomtudományokban egyre inkább a paradigma szót használják a világnézet fogalmának leírására; a világnézet azon tapasztalatok, hitek és értékek összessége, amelyek az egyén valóságészlelését és az arra adott reakcióját befolyásolják. Domináns paradigmának nevezzük az adott társadalomban széles körben elterjedt és a többség által elfogadott gondolatrendszert, illetve értékeket. Az elmúlt két és fél ezer év során vajon milyen paradigmák uralták a sport világát? A társadalmi paradigmák ismerete nagyobb rálátást biztosít a sport és az etika viszonyára, és lehetőséget ad egy olyan paradigmaváltás felvázolására, amely segítheti a doppingolás ellen folytatott küzdelmet.

Mivel előadásom témája a sportetika mint társadalmi paradigma, először hadd tegyek néhány megjegyzést magáról a paradigma kifejezésről, amely két görög szóból származik. Az első a para, amelynek a jelentése „révén", „által", a második pedig a deiknumi ige, amelynek a jelentése „megmutatni, rámutatni". Vagyis a paradigma szót fordíthatjuk a következőképpen: „példa vagy minta révén megmutatni". Thomas Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete című műve óta a „tudományos paradigma" és a „paradigmaváltás" közismert fogalmakká váltak. A normális tudomány gondolkodásmódja, ahogy az angol mondja, „belül marad a dobozon", míg amit Kuhn „forradalmi tudománynak" nevez, az „kilép a dobozból". A társadalomtudományokban egyre inkább a paradigma szót használják a világnézet, Weltanschauung fogalmának leírására; a világnézet azon tapasztalatok, hitek és értékek összessége, amelyek az egyén valóságészlelését és az arra adott reakcióját befolyásolják. Domináns paradigmának nevezzük az adott társadalomban széles körben elterjedt és a többség által elfogadott gondolatrendszert, illetve értékeket.

Fentiekből kiindulva megkérdezhetjük, hogy az elmúlt két és fél ezer év során vajon milyen paradigmák, milyen Weltanschauung uralta a sport világát? Egyáltalán nem könnyű kérdés! Karen Joisten, a Mainzi Egyetem sportfilozófia-tanára ugyanakkor már elvégezte nekünk ezt a házi feladatot pár évvel ezelőtt egy sportszemináriumon, amelyet vatikáni irodánkkal közösen tartottunk, így mai előadásomat megalapozandó először az ő kutatási eredményeit szeretném ismertetni. A társadalmi paradigmák ismerete ugyanis nagyobb rálátást biztosít a sport és az etika viszonyára, és lehetőséget ad egy olyan paradigmaváltás felvázolására, amely segítheti a doppingolás ellen folytatott küzdelmet.

Joisten professzor munkahipotézise a következő: az ember - tudatosan vagy tudattalanul - hasonlóképpen viszonyul a sporthoz (leginkább a saját testével való összefüggésben), mint ahogyan az élet egyéb területein önmagával bánik (különösen ahogyan saját halandóságához viszonyul). Ily módon a sport a társadalom egyfajta tükrének tekinthető: egy adott kor különösen hangsúlyos kulturális-intellektuális álláspontjai mind megfeleltethetők a társadalomnak a sportról - különösképp a sportvilág hőseiről és bálványairól - alkotott képének. Bár elsőre talán bonyolultnak tűnik majd, az elmúlt két és fél ezer év domináns paradigmáinak rövid összefoglalása jól fogja illusztrálni a fenti megállapítást. A rövidség kedvéért az olvasónak természetesen el kell viselnie az elsöprő általánosításokat.

Társadalmi paradigmák az elmúlt két és fél évezredben

1. Kozmoszközpontú paradigma

Kezdjük az ókori Görögországgal! A régi görögök uralkodó világnézetét Joisten kozmoszközpontú paradigmának nevezi. Ez a szemlélet nem isten- és nem is ember-, hanem természetközpontú (phüszisz): eszerint a teremtettség vagy a kozmosz egésze természetes céljának vagy teloszának - amelynek magja természetében vagy esszenciájában már jelen van - maradéktalan betöltésére törekszik. Ez a szemlélet természetesen erősen arisztotelészi. Azonban az ókori görög sportversenyzők kiválóságra való törekvése Arisztotelésznél jóval régebbre megy vissza, egészen a halottak vagy az uralkodók előtt tisztelegni kívánó temetési játékokig. A sportversenyeken az arété (kiválóság) mindenekfelett a testi erő és ügyesség kiválóságában nyilvánul meg. Míg az előkelő halottakat a pazar temetési játékokkal tisztelik meg, az élő résztvevők a kiválóságukkal, a sportversenyeken kivívott hírnevükkel törekednek egyfajta „halhatatlanság" elérésére. Később a kiválóságra való törekvés az erényes életre való törekvés részévé válik.

2. Istenközpontú paradigma

Amint a kereszténység elterjedt a Római Birodalomban, megjelent a Joisten által istenközpontúnak nevezett paradigma. Ezt a szemléletet a teremtményi mivolt mély átélése jellemzi: az ember, akit a Szentháromság-Isten teremtett, a fájdalmak útján járja zarándoklatát, de az örök élet boldogságának élő reménységével. Jóllehet egyesek szerint a keresztények ebben a korban mindenestől megvetették a testet (ahogy azt szerintük a testi fenyítés jól mutatja), ez a szemlélet sokkal közelebb áll a gnoszticizmushoz, mint a kereszténységhez, hiszen Isten Fiának testet öltése példa nélkül álló módon tulajdonított értéket a testi létnek. A testi fenyítés vagy a mártíromság - a test végső feláldozása - nézetem szerint nem más, mint a test és a földi élet alárendelése egy magasabb célnak. A mártír az örök élet reményében többre értékeli a hithűséget, mint földi életének ideiglenes meghosszabbítását. Attól kezdve pedig, hogy megszűnt a vallási üldözés, a vértanú hősiessége a szerzetesi életforma szigorú aszkézisében fejeződött ki új módon, és egy bizonyos értelemben mindkettő Olümpia ősi atlétáinak vagy a római gladiátoroknak a sportideálját váltotta fel.

A késői középkorban azután megjelenik a lovagi eszmény, melynek értelmében bátor fiatalemberek a lovagi kódexet követve harcban védik meg királyukat vagy a Szentföldet, vagy más szent ügy szolgálatába szegődnek. A csatákat aztán a lovagi tornák váltják fel, de ezeket az egyház (az emberi test és az emberi élet védelmében fellépve!) hamar elítéli, ugyanis a viadalok szükségtelenül veszélyeztetik a balgaságból és hiú becsvágyból gyakran halálos sebeket szerző lovagok életét. (Ezt a jelenséget akár a hasonló célból történő és hasonló kockázattal járó doppingolás egyfajta előfutárának is tekinthetjük.)

3. Emberközpontú paradigm

A középkor vége felé, de különösen a barokk korban megjelenik a galant homme ideálja. A tökéletes úriember valóra váltja a test és a lélek harmóniáját. Az udvari urak és hölgyek színvonalas intellektuális és testi nevelésben kellett hogy részesüljenek, amennyiben az udvar elismerésére és kifogástalan eleganciára vágytak.

A tudomány fejlődésével és a felvilágosodás megjelenésével az ember - akit az ész sosem látott magasságokba emelt - kerül a világkép középpontjába. A tudósnak az a képessége, hogy precíz méréseket végezzen, és számszerűsítsen mindent, ami számokban mérhető, előidézi azt a paradigmaváltást, amelyet Allen Guttmann találóan foglal össze From Ritual to Record [A rítustól az adatrögzítésig] című könyvének címével. Előáll a színpad Coubertin és az olimpiai játékok számára, ahol az ember és a humanizmus lesz a főszereplő. Ugyanakkor a tudományba vetett újsütetű bizalom azzal a vakhittel jár, hogy mindaz, ami tudományosan lehetséges, megengedhető is. Amikor az ilyen típusú tudományos gondolkodáshoz hozzáadódik a citius, altius, fortius mottóval fémjelzett, sokkal kiszámíthatóbb és könyörtelenebb törekvés, a sportot máig is megrészegítő koktél lesz az eredmény.

4. Transzantropológiai paradigma

Akkor tehát ma mi a helyzet? Joisten professzor meggyőzően vázolja fel napjaink paradigmáját, amelyet transzantropológiainak nevez. A negyedik, Isten eltűnésével fémjelzett paradigmában az ember fő célja önmaga meghaladása lesz. Az emberközpontú Weltanschauung elavul. A világ összefüggő, óriási hálózattá válik, amely nagy kiterjedésű ugyan, de sekélyes. Ezt a világlátást legjobban a rizóma képével jeleníthetjük meg: képzeljünk el olyan föld alatti gyökérszerveződést, amelynek nincsen főgyökere, vagyis középpontja: ellentétben például a fával, ahol a főgyökér beazonosítható, vagyis van középpont, és így mindig van hierarchia is. Tehát a jelenlegi paradigmában a gondolkodás és a világ megértése kanyargó, labirintusszerű módon folyik, nincsen rögzített középpont és eredet: a Facebook-korban lehetséges, sőt szinte kötelező, hogy mindenki tudjon bármely másik önkényesen kiválasztott ponthoz kapcsolódni, mint a rizómában.

Friedrich Nietzsche őrültje, jegyzi meg Joisten professzor, találóan festi le a jelenlegi helyzetet:

„Mi hova tartunk? Minden naptól egyre távolodunk? Nem zuhanunk egyenesen előre? Vagy hátra vagy oldalt vagy minden irányba? Van-e még fönt, és lent van-e? Nem a végtelen semmiben bolyongunk? Nem érezzük az üres tér borzongató fuvallatát? Vajon nem lett-e hidegebb? Nem jön-e közelebb és mindegyre közelebb az éj?"

A felvilágosodás kimerült, nem maradt semmi új, amit meg kellene magyarázni. Nincs semmi titokzatos, a valóság átlátszó, mint egy háló. Mélysége nincs. A hit elvesztésével együtt járt a tradicionális kötelékeknek, magának a hagyománynak az elvesztése is. Az ember, miután elvesztette a talajt a lába alól, teljesen magára maradt.

Vajon mi lesz az emberrel egy ilyen transz-antropocentrikus korban, miután magunk mögött hagytuk a tudománnyal átitatott kor emberközpontúságát? Joisten professzor szerint „Isten halálával, a hagyományos kapcsolatok és a tapasztalat által szerzett tudás eltűnésével, az idő, a tér és az értékek elveszítésével, valamint a technikai képek uralmával az ember elkezdte felszámolni magát. Odahagyta saját emberségét, és minden rendelkezésére álló eszközzel - legyen az biotechnológia, mesterséges intelligencia vagy médiakutatás - valami teljesen új és más megalkotására tör: a transzhumanitást kívánja létrehozni."

Kétféle módon igyekszik jelenlegi kultúránk meghaladni a létező emberi személyt: a transzhumán metatest, valamint a transzhumán intellektus megteremtésével. A két törekvés közös célja az ember testi és egyéb korlátainak lerombolása, határtalanságának, halhatatlanságának és korlátlan látóhatárának megteremtése.

Vegyük észre, hogy a transzhumán metatest iránti vágy tökéletesen összhangban van a fitneszőrülettel, a doppingeljárások tökéletesítésére való törekvéssel és azzal a reménységgel, hogy az új biotechnológiák segítségével a jövőben rendelésre lehet majd előállítani génmódosított sportolókat. Kiváló teljesítményre törekedve az ember történelmének kezdete óta kihasználta mindazokat az előnyöket, amelyek eszközeinek, felszerelésének fejlesztéséből, az edzésből és a gyakorlásból, valamint a minőségi táplálkozásból származtak. A ma ismert gyógyszerek mellett a technológia további fejlődése óriási mértékben előrelendítheti az emberi test és elme fejlesztési lehetőségeit, nemcsak képességeink természetes fokozását, hanem olyan képességek kibontakozását, amelyek gyógyszerezés, génmódosítás és sebészeti beavatkozások - akár mechanikus eszközök beültetése - révén válnak majd lehetővé.

2008-ban, a Spiegelnek adott interjúban Nick Pound, a World Anti-Doping Agency korábbi elnöke az alábbi példával érzékeltette a biológiai génmódosítás várható borzalmas következményeit. Dr. Sweeney, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója laboratóriumi kísérletben harmincöt százalékkal megnövelte egerek izomtömegét. E-mailjeinek legalább a felét olyan sportolóktól kapja, akik arra kérik, hogy próbálja ki rajtuk is. És mikor megírja nekik, hogy csak állatokkal kísérletezik, és fogalma sincs, hogyan reagálna az emberi test a beavatkozásra, a válasz legtöbbször így hangzik: „Nem baj, azért csak próbálja ki!" Pound szerint ennyire beteges a doppingolók világa.

Vagyis a sportban jelenleg uralkodó paradigma szerint nem „a részvétel a fontos". Napjainkban a sportolók elsődleges célja a transzhumán metatest létrehozása.

Etikai válasz: Az erény etikájának bevezetése a sportvilágban (a cikket folytatása!)

Szerző: Kevin Lixey LC (fordította: Tóth Sára)

A szerző katolikus pap, a Krisztus Légiója közösség tagja, az előadás születése idején a Világiak Pápai Tanácsa „Egyház és Sport" tagozatának vezetője.A fenti szöveg a brüsszeli Nemzetközi Sport Fórumon 2010. június 2-án elhangzott előadás szerkesztett változata. A fordítás forrása: www.laici.va

A cikk a Jezsuita Kiadó Embertárs folyóiratának 2015/4. számában jelent meg (utánközlés a kiadó engedélyével).

Kapcsolodó cikkek

Ajánlott könyveink!

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

KÖNYVAJÁNLÓ: Sportágspecifikus sporttáplálkozás (szerző: Tihanyi András)

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

KÖNYV: A test izomzatának edzése

KÖNYV: A test izomzatának edzése

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Bejelentkezés

Regisztrálok Elfelejtettem a jelszavam

Szavazás

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

Egy étrend-kiegészítő cég sporttáplálkozási tanfolyamot szervez. Egy orvosi tápszert forgalmazó cég roadshow-t tart sporttáplálkozás témában. Kaphatunk-e hiteles információt egy ilyen rendezvényen? Kaphatunk-e elfogulatlan szakértelmet? Jó lenne ha igen, és Ön szerint?





Sportsérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

Bokarándulás, bokaszalag sérülések

A leggyakoribb sportsérülés, futás vagy ugrás közben a talajra érkezéskor a boka kifordul, többnyire a külboka közelít a talajhoz, ritkábban a belboka. Leggyakoribb és típusos kosárlabdázóknál, de a többi csapat-labdajátékban is gyakori. Jellemzően a szalagok sérülnek különböző mértékben, de ugyanilyen módon csont-, ín- és egyéb képletek sérülése is kialakulhat Teljes cikk megtekintés

A könyök törései

A könyök törései

A könyöktáj törései küzdő és technikai sportokban gyakoribbak, jellemzőjük, hogy a legprecízebb kezelés után is funkciózavar (mozgáskorlátozottság) maradhat vissza Teljes cikk megtekintés

Achilles-ín szakadás

Achilles-ín szakadás

Legtöbbször hirtelen mozdulat, elrugaszkodás, kitámasztás közben az ín elszakad. A sérülés mindig valamilyen okból meggyengült ínon alakul ki (pl. krónikus túlterhelés, előzetes szteroid injekció). Teljes cikk megtekintés

Zúzódás, húzódás, rándulás

Zúzódás, húzódás, rándulás

A labdarúgás világszerte az egyik legnépszerűbb sport. Becslések szerint 1000 óra játékidőre 10-35 sérülés esik. Az összes sérülés 60-80 százaléka az alsó végtagokon fordul elő. Mik az okok, kiket milyen sérülés fenyeget? Teljes cikk megtekintés