Kiemelt témáink
A sportorvoslásról
A magyar sportegészségügy időszerű kérdései
A mai - több mérvadó vélemény szerint - kaotikus / romos / leépülő / hitelét vesztett sportegészségügyi helyzetben is megfontolandó vélemény, elképzelés a sportorvos-képzésről és továbbképzésről, sportegészségügyi tudományos kutatásról, a keretorvosi munkáról és a sportegészségügyi hálózatról. A cikket Dr. Kálmán Péter, a Sportkórház (OTSI - Országos Testnevelési- és Sportegészségügyi Intézet) akkori főigazgatója írta 1971-ben, fél évvel a kinevezése után! Teljes cikk megtekintés
Országos Sportegészségügyi Hálózat
Az OSEI irányításával és az OSZMK felügyeletével működő Országos Sportegészségügyi Hálózat az ország teljes területét lefedve közel 100 szakrendeléssel biztosítja minden szintű sportoló versenyzéshez szükséges sportorvosi vizsgálatát. A rendelők elérhetőségei: Teljes cikk megtekintés
Etika, erények és követelmények vezetők ill. edzők számára
Az álszent cég-, sport-, sportegészségügyi vezetők ill. edzők nem szeretik beosztottjukat, tanítványukat, csak eszköznek tekintik őket önmegvalósító céljaik eléréséhez, gyakran autokratikus légkörben működnek és nem adnak teret tanítványuk egyéniségének. Teljes cikk megtekintés
Volt! Van? Lesz? egyszer egy Sportkórház: 1952–1972
1952-ben alapvető változások következtek be a sportegészségügy szervezeti és működési rendjében. Az egészségügyi miniszter rendelkezett a testnevelés és a sportegészségügyi hálózat, az Országos Intézet (OTSI) , a BTSI, megyei-, járási-, városi-, budapesti kerületi rendelők, egyesületi szakorvosok feladatairól. Teljes cikk megtekintés
Megmarad a Sportkórház – 2007– 2008 – 2009 – ...2010??...
A Sportkórház a helyén marad, a félbemaradt felújítás befejezésére és egy magyarországi akkreditált doppinglaborra nincs pénz az állami költségvetésben - jelentette ki Székely Tamás egészségügyi miniszter 2009-ben a sportbizottság előtt. Hírek – periódikusan ismétlődve, hasonló bejelentésekkel 2007-ből, 2008-ból és 2009-ből. Teljes cikk megtekintés
Megújuló Sportkórház - a struktúraváltás útja
A Magyar Sportegészségügyi Centrum feladatai, működtetésének szervezeti, intézményi, személyi és financiális megoldás lehetőségei. Az összeállítás mottója: „Akinek nincs ideája a jövőre vonatkozóan, annak nem érdemes a jelen gondjaival foglalkoznia” Teljes cikk megtekintés
Sportolók vizsgálata - nemzetközi és hazai gyakorlat
A cikk áttekinti a sportorvosi alkalmassági és versenyzési engedély megadásának nemzetközi és hazai gyakorlatát. Az áttekintésből megállapítható, hogy a hazai gyakorlat nem csak megegyezik minden lényeges részletében a nemzetközi ajánlásokkal, de bizonyos vonatkozásokban szigorúbb és szabályozottabb is. Teljes cikk megtekintés
Élsportolók sportorvosi ellátása
Mik a versenysport – ezen belül az élsportolók, válogatott sportolók – ellátásával kapcsolatos sportorvosi feladatok? Mik a sportegészségügy szakmai és intézményi irányításának feladatai? Teljes cikk megtekintés
Merre / hová sportorvoslás?
A magyar sportegészségügy - az általános megállapítások szerint - azonnali megújításra szorul. Teljes cikk megtekintés
A sportorvoslás története - A klasszikusok
Történelmi előzmények. A klasszikusok Teljes cikk megtekintés
Partnereink, szolgáltatások
MSTT SportInnovációs Szakbizottág
A Szakbizottság a kapcsolatfejlesztést, együttműködések kialakítását, szinergikus pontok megtalálását kiemelkedő feladatának tarja. Szakbizottság munkájával, általában a sporttudomány, de az MSTT egyéb szakbizottságainak munkáját is egyaránt szolgálja. Teljes cikk megtekintés
Sportorvos
Sport szélben, fagyban, esőben
Ma már az időjárás-jelentésekben is elmondják, milyen fronthatás érvényesül, hogy tudjuk, mikor kell rosszul lennünk - hallottam egyszer a cinikus véleményt. Pedig az időjárás különféle tényezői mindnyájunkra hatnak, kire jobban, kire kevésbé. A jól edzett szervezet - amilyen a sportolóké - nem reagál érzékenyen, de olykor ezt is védeni-kell. Pontosan mitől?
A gyíknak ilyen szempontból egyszerűbb az élete, ha fázik, kifekszik egy kőre napozni, ha melege van, a bokrok közé bújik és hűsöl. Az alacsonyabb rendű állatok ugyanis felveszik a környezet hőmérsékletét, míg az emlősök, köztük az emberek is saját hőszabályozással rendelkeznek. Ez a szabályozás meglehétősen bonyolult anyagcsere-folyamatok végeredménye; amelyeket elsődlegesen a pajzsmirigy szabályoz. De leegyszerűsítve azt mondhatjuk, úgy működik az anyagcsere, akár egy kazán: ha hideg van, jobban fűtünk, ha meleg, akkor kevésbé.
A szervezet igyekszik bizonyos határok között tartani a saját hőmérsékletét. Így ha a megszokottnál lényegesen melegebb van, akkor a hőleadást kell fokoznunk. A másik figyelmet igénylő időjárási helyzet a nagy hideg. Ez elsősorban a téli sportok kedvelőit veszélyezteti, közülük is főként a hegymászókat. Az erek ilyenkor összeszűkülnek, hogy minél kevesebb meIeget adjanak le: ha a ruházat, a cipő túl szoros, akkor romlik a vérkeringés, és kialakulnak az úgynevezett fagydaganatok. Itt a megfelelő ruházatra kell elsősorban figyelni. A helyi expedíciók tagjainál. gyakran jelentkeznek szemproblémák. Ennek egyik oka az erős napfény, amit a hó, a jég felülete visszaver. A másik ok az oxigénhiányos állapot: a szem szerkezete olyan, hogy oxigéndús vért igényel. Az oxigénpalack nélküli rekordkísérletek során az a veszély is fennáll, hogy az agy csökkenő oxigénellátása miatt romlik az ítélőképesség. Ahhoz hasonlítható ez, mint amikor valaki spiccesen ül a volán mögé, és nem tudja olyan gyorsan, pontosan felmérni helyzetét, így esetleg megkockáztat olyasmit is, amit „józanabbul" túl veszélyesnek ítélne.
Sportolók esetében gondot okoz még az időeltolódás, hiszen a versenyeket a világ legkülönbözőbb részein rendezik. Ilyen szempontból a Pekingi olimpia volt az egyik legszélsőségesebb, a maga időkülönbségével. Egy-két órás időeltolódásnak a sportorvosok tapasztalata szerint nincs jelentősége, de ettől nagyobb időkülönbségből már adódnak formaidőzítési nehézségek. Olyan tünetek is jelentkezhetnek, mint a fáradtság, álmatlanság, gyors szívdobogás, izzadékonyság, gyengeség. A sportolók saját belső, biológiai órája „bolondul meg" ilyenkor, hiszen az működne a maga szokott módján, ám a környezet valami egészen más ritmust diktál. Ez ellen két módon szoktak védekezni. Az egyik teória, hogy a helyszínre közvetlenül a verseny idejére kell érkezni. Ez meglehetősen kockázatos, de vannak, akik erre esküsznek. A másik, hagyományos, egyben biztonságosabb lehetőség, hogy annyi napot kell az akklimatizálódásra szánni, ahány óra az eltérés Magyarországhoz képest. Vagyis ha hat óra a különbség, akkor a sportoló hat nappal a verseny előtt érkezik a helyszínre, és ott végzi az utolsó edzéseket. Ennek egy hátulütője lehet: ha a versenyzők túl hamar kerülnek a helyszínre, akkbr egy idő után megunják a várakozást és egyfajta fásultság mutatkozik rajtuk.
Az időjárási tényezők közül figyelnünk kell még a szélre. Önmagában a szeles idő nem okoz gondot, de a szél segíti a szervezet lehűlését, így nyáron segítségünkre van, télen viszont fokozza a szélsőségesen alacsony hőmérséklet veszélyeit.
A különféle fronthatásokra a sportolók általában nem érzékenyek. Más kérdés, hogy esetleges korábbi sérülések helye, azokból visszamaradt forradás, megerőltetett ízület fájhat valamileyn front hatására. Aki megfigyelte, hogy valamilyen frontra érzékenyebben reagál, annak óvatosabbnak kell lennie ilyenkor. A felnőttek szervezetéről is elmondható, hogy például a melegfront közelítésekor törvényszerű légköri változásokra már akkor idegrendszeri panaszokkal reagálnak, amikor a földközeli hőmérők még nem jeleznek. Ezeket a hatásokat a kevésé front érzékenyek még kiegyenlíti, ám a többiek nem birkóznak meg ilyen könnyen az időjárási jelenségek következményeivel.
- Megújuló Sportkórház - a struktúraváltás útja
- Mi lesz veled, Sportkórház?
- Sportolók vizsgálata - nemzetközi és hazai gyakorlat
- Élsportolók sportorvosi ellátása
- A sportorvoslás definíciója és feladatai
- A MOB elnöksége a magyar sportért
- A keretorvosi munkáról, az olimpikonok kardiológiai vizsgálatáról- Sportolók vizsgálata - nemzetközi és hazai gyakorlat
- Merre / hová sportorvoslás?
- A magyar sportegészségügy időszerű kérdései
Bejelentkezés
Szavazás
Köszönjük, hogy szavaztál!
A hazai sportegészségügy katasztrofális helyzetben van?
Egy, a napokban készült riportban a MOB egyik elnöki aspiránsa kijelentette, hogy a hazai sportegészségügy katasztrofális helyzetben van, és az utóbbi időkben nem hogy előrelépés történt, hanem tovább romlott a helyzet. Önnek mi a véleménye erről?Legolvasottabb nyári cikkeinkből
Szívműködés – pulzusszám, vérnyomás
Edzéssorozat hatására kialakuló kedvezőtlen változások. A szív ritmusos percenkénti összehúzódását a pulzusszámmal jellemezzük. Nyugalmi állapotban átlagosan a felnőtt szív percenként 72-szer dobban. Mikor megszületünk 140- szer, 1- évesen 120-szor, 7 éves korban 90- szer, 12 évesen szívünk percenként 80-szor dobban Teljes cikk megtekintés
Combizom húzódások
Az adductor (lovaglóizom) húzódások általában hirtelen mozdulatra, a végtag erőltetett távolítására és kirotációjára következnek be, de kialakulhat izomfájdalom ismétlődő túlterhelés, mikrotraumák következtében is. Labdarúgásban típusos és gyakori sérülés. Teljes cikk megtekintés
Kreatin
A kreatin természetes forrásai táplálkozásunkban a húsok és halak. Az izomzatban az ATP regenerálásához szükséges a kreatinfoszfát, a kiegészítés pedig növeli az izomzatban a kreatin és kreatinfoszfát szintet, így javíthatja a teljesítményt. Teljes cikk megtekintés
