Először beszélnünk kell az egyes koleszterin szubfrakciókról, amelynek rendkívüli nagy szerepe van az érrendszer egészségében. A vérvizsgálat során a következő zsírparamétereket szokták mérni, ill. kiszámítani: teljes koleszterin, LDL-koleszterin, HDL-koleszterin, triglicerid. A teljes koleszterin önmagában nem ad elegendő információt, mivel azon belül „jótékony" és „kártékony" koleszterin szubfrakciót lehet elkülöníteni. Az LDL-koleszterin szubfrakcióra jellemző hogy kórosan magas mennyiségben hozzátapad az erek falához, ú.n. plakkokat alakít ki, amellyel az erek szűkülnek, faluk rugalmatlanná válik, legsúlyosabb esetben elzáródik és szövetelhalást, infarktust eredményez. Ha a folyamat a szívizomzatban következik be, akkor szívinfarktusról beszélünk, ha az agyi erek valamelyikében, akkor agylágyulásról beszélünk. A másik, ú.n. HDL-koleszterint más néven védő koleszterinnek is nevezik, mert ők megvédik az erek falát a rárakódásoktól. A triglicerid pedig egy zsírféleség (glicerin zsírsavakkal alkotott észtere), amelynek kóros megemelkedése szintén hozzájárul a plakk képződéshez, elhízáshoz.

Feltehetjük a kérdést, hogy vajon mivel lehet a vérzsír szinteket „kordában" tartani. Nos, természetesen fontos a megfelelő táplálkozás, a zsírok bevitelének optimalizálása, de emellett a rendszeres mozgás is nélkülözhetetlen. Léteznek öröklött zsíranyagcsere zavarok is, amikor a magas koleszterin, il. triglicerid szintet genetikai okok eredményezik, ilyenkor gyógyszer nélkül nem lehet normalizálni az állapotot. Ha már kialakult eltérésről van szó, akkor a kezelés elején szintén szükség van gyógyszerre a szövődmények elkerülése szempontjából, de mindemellett ajánlott a rendszeres testmozgás és a táplálkozás megreformálása is.

 

Lássuk, melyek a mozgásprogram megválasztásának szempontjai:

• Minden esetben, különösen negyven év felett - szükség van orvosi szűrővizsgálatokra (EKG, terheléses EKG edzetlen egyének esetében), hogy a terhelhetőségre fény derüljön.
• Kétségtelen, hogy a rendszeres mozgás számos jótékony élettani hatást alakít ki, azonban a kedvező változások kialakulásához időre - legalább 3-6 hónapra - van szükség.
• A mozgásprogram célja a szív-érrendszer állapotának javítása. Ehhez állóképességi tréningre van szükség: pl. gyaloglás, kocogás, futás, evezés, sífutás, kerékpározés, úszás.
• A kedvező élettani hatások, a HDL-koleszterin emeléséhez és az LDL-koleszterin, valamint a triglicerid csökkentéséhez legalább 5x30perces testmozgásra van szükség hetente.
• Az állóképességi mozgásfajták mellett azonban érdemes izomerőfejlesztő gyakorlatokat is végezni hetente két alkalommal. Ennek érdekében célszerű fitness teremben szabad súllyal, vagy ellenállással szemben végzett gyakorlatokat előnyben részesíteni, közepes súlyokkal, 8-12 ismétlésszámban.
• Nagyon lényeges a fokozatosság elvének betartása, a mozgásprogram előtti bemelegítés és azutáni levezetés, majd az izomzat nyújtása.
• A szedett gyógyszereket semmi esetre sem szabad abbahagyni, csak a kontroll laborvizsgálatok eredményének ismeretében, ha a kezelőorvos úgy rendeli.
• A rendszeres testmozgás önmagában nem túl hatékony a szív-érrendszeri betegségek prevenciója szempontjából. Szükség van a kiegyensúlyozott, csökkentet zsír- és sótartalmú diétára, a dohányzás mellőzésére és a stresszhatások levezetésésre is.

 

Rendszeres mozgás hatására a triglicerid és LDL-koleszterin szint csökken, valamint a HDL (védő)- koleszterin szint emelkedik. A kedvező változások hozzájárulnak a szívegészség megőrzéséhez.