Tanácsok futóknak

Miért vagy boldog a futástól? Az endorfin és a futás örömteli kapcsolata

Miért vagy boldog a futástól? Az endorfin és a futás örömteli kapcsolata

Természetes érzés egy kiadós edzés után a fáradtság. Felmerül viszont a kérdés, hogy miért van az, hogy a kimerültség mellett mégis sokkal erősebb az a boldogság, ami egész testünket elönti. Teljes cikk megtekintés

Figyeld a zenét

Figyeld a zenét

Gyakran ajánlják a sportolóknak, hogy hallgassanak zenét a verseny előtt. De miért is? Elég egy olyan zenét kiválasztani a sportolónak, amit szeret? A válasz természetesen nem, semmi sem lehet ilyen egyszerű ... Teljes cikk megtekintés

Az Achilles-ín sérülései - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

Az Achilles-ín sérülései - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

Tekintsük át a futók leggyakoribb mozgásszervi panaszait, a leghatékonyabb terápiás módszereket, és a megelőzés lehetőségeit, hogy a futásnak csak a jó oldalát ismerhessük! Teljes cikk megtekintés

Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Futók teljesítményfokozása: igazolt módszerek

Ahhoz, hogy egy anyag vagy módszer teljesítményfokozó hatását megítéljük, át kell tekintenünk használatának megalapozottságát és a módszerrel elvégzett tudományos kutatásokat. Teljes cikk megtekintés

A levegőszennyezettség és a sport

A levegőszennyezettség és a sport

A sportolók szervezete a levegőben esetleg előforduló, egészségre káros anyagok hatásának fokozottabban ki van téve, mint a lakosság egyéb rétegei. Különösen veszélyeztetettek a hosszú távon versenyző (és edző) sportolók. Teljes cikk megtekintés

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

Folyadék-, széhidrát- és sópótlás a sportban

A sportolók folyadékigénye a fokozott fizikai igénybevétel miatti izzadási, légzési és egyéb okok miatti nagyobb víz és ásványi anyag („só”) veszteség következtében magasabb az átlagosnál. Teljes cikk megtekintés

Izomláz? (delayed onset of muscle soreness, rövidítve DOMS)

Izomláz? (delayed onset of muscle soreness, rövidítve DOMS)

Egy francia kutatók által, edzett sportolókon végzett tanulmány -ban tizenegy futó esetében mérték a fáradási és izomláz paramétereket háromféle szimulált verseny körülmény között. Az izomláz szubjektív kialakulásának az esélye 80%-kal kisebb volt a kompressziós zoknit viselő futóknál, mint a kontroll csoportban, amely hatás már 1 órával a verseny befejezése után jelentkezett, de még 24 óra múlva is 60% körüli maradt. Teljes cikk megtekintés

Futók leggyakoribb panaszai

Futók leggyakoribb panaszai

Melyik az a sport, melynek világszerte milliók hódolnak, hiszen olcsó, bárki számára elérhető, nem szükséges hozzá felszerelés, csupán egy jó cipő, és remekül edzi nem csak a vázizmokat, de a szívet is? A válasz egyértelmű: a futás. És melyik az a sport, melynek gyakori velejárója a térd- és a sarok fájdalma, az Achilles-ín gyulladása, illetve a vádli belső részének fájdalmas húzódása? A válasz sajnos itt is sokak számára nyilvánvaló: ez is a futás. Tekintsük át a futók leggyakoribb mozgásszervi panaszait, a leghatékonyabb terápiás módszereket, és a megelőzés lehetőségeit, hogy a futásnak csak a jó oldalát ismerhessük! Teljes cikk megtekintés

Térd körüli panaszok - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

Térd körüli panaszok - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

Tekintsük át a futók leggyakoribb mozgásszervi panaszait, a leghatékonyabb terápiás módszereket, és a megelőzés lehetőségeit, hogy a futásnak csak a jó oldalát ismerhessük! Teljes cikk megtekintés

Népszerű étrend-kiegészítők

L-Karnitin

L-Karnitin

Zsírégetés segítőjeként, a test zsírtartalmának csökkentése érdekében szokták szedni, ám ezen hatása tudományosan nem alátámasztott ... Teljes cikk megtekintés

Tribulus terrestris

Tribulus terrestris

A Tribulus nagyszámú szaponin vegyületet tartalmaz, melyek nem mindegyikének tisztázott a biológiai szerepe ... Teljes cikk megtekintés

Miosztatin blokkoló étrend-kiegészítők

Miosztatin blokkoló étrend-kiegészítők

A miosztatin vagy más néven GDF-8 az izomzat növekedésének korlátozásáért felelős fehérje. A miosztatin blokkoló kiegészítők célja a miosztatin fehérje megkötése, hatásának blokkolása ... Teljes cikk megtekintés

Szénhidrát/fehérje italok

Szénhidrát/fehérje italok

Az edzés energiát igényel, a terheléshez való alkalmazkodás pedig az izmok növekedésével, átépülésével jár együtt. Az edzés utáni szénhidrátfogyasztás izmaink és májunk glikogén formában tárolt szénhidrátraktárait tölti fel ... Teljes cikk megtekintés

Sportorvos

Nyomtat Küldés

Az orvosi titoktartás egy sajátságos rizikófaktora a sportban

Úgy tűnik, hogy hazánkban most jött el egy új egységes titok kódex elkészítésének az ideje. Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényünket ugyanis kikezdte az idő, olyan új szempontok jelentek meg, amelyek lehetővé és szükségessé tették a titokkezelés paradigmaváltását. A jogszabály vélhetően továbbra is csak az állam és szolgálati titokra fog koncentrálni, nem mintha az egyéb jogszabályokban foglalt hivatali titoktartási kötelezettséget kevésbé fontosnak tartaná a jogalkotó, hanem éppen csak az aktuális politikai hangsúly-eltolódások miatt történik így.

Fórum a titoktartási kötelezettséggel kapcsolatos etikai kérdésekről
Moderátor: Dobos József főszerkesztő (forrás: Sportorvosi Szemle)

VAN VÉLEMÉNYE? MONDJA EL, IRJA MEG!  KÖSZÖNÖM!

Az orvosi titoktartás egy sajátságos rizikófaktora a sportban  -  Nemes András - Simon Emese - a szerző a „SPORTJUS" Magyar Sportjogász Társaság elnöke és a TF Sportjogi Műhely vezetője, a társszerző a SPORTJUS" Magyar Sportjogász Társaság és a TF Sportjogi Műhely tagja.

„És ha olyat látok vagy hallok az orvosi kezelés közben vagy akár a terápia körén kívül az emberek életében, amit nem szabad kifecsegni, azt el fogom hallgatni abban a véleményben, hogy az efféle dolgokat szent titok módjára kell megőrizni."  (Részlet a Hippokrateszi eskü szövegéből)

 

Úgy tűnik, hogy hazánkban most jött el egy új egységes titok kódex elkészítésének az ideje. Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényünket ugyanis kikezdte az idő, olyan új szempontok jelentek meg, amelyek lehetővé és szükségessé tették a titokkezelés paradigmaváltását. A jogszabály vélhetően továbbra is csak az állam és szolgálati titokra fog koncentrálni, nem mintha az egyéb jogszabályokban foglalt hivatali titoktartási kötelezettséget kevésbé fontosnak tartaná a jogalkotó, hanem éppen csak az aktuális politikai hangsúly-eltolódások miatt történik így.

Óriási előre lépés volt, amikor a 2007. évi CLXXXIII. törvény 205 § (1) bekezdésének d) pontja deklarálta, hogy csupán szolgálati titoksértés bűncselekménye esetén van helye titkos adatszerzésnek. Erre tekintettel többek között a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt is módosítani kellett. Fontos törvényi garanciák épültek be a titkos adatszerzés eredményének megismerése vonatkozásában, amelyben súlyának megfelelő szerepet kapott az adatok megóvására vonatkozóan az ügyész, a titkos adatszerzést folytató nyomozó hatóság és mindenekelőtt természetesen az engedélyező bíró, illetőleg az ő igazgatási vezetője ismerheti meg. Úgy tűnik, tehát az állam „zárja a sorokat" az adatkiáramlás, és az adatok illetéktelen kezelésével kapcsolatos nem-kívánatos következményekkel szemben. Ki vigyáz azon-
ban a hivatali titoksértéssel kapcsolatos társadalmi viszony épségéhez fűződő érdeksérelmekre?

Már az ókori társadalmakban is felismerték, hogy az állami titkok mellett a magánszemélyek titkait is védelemben kell részesíteni, számos közösségben az orvosi titoktartás megsértése főbűnnek számított. A ti-
toktartás kötelezettségének követelménye mit sem változott az évezredek alatt, eme orvosokkal szembeni elvárás az összes létező orvosetikai kódexben szerepel, nem véletlenül. A sikeres gyógyítás feltétele ugyanis nagymértékben múlik azon, hogy a beteg a kezelés előtt és a kezelés során nagyfokú bizalommal legyen orvosa iránt, és minden lényeges és valós információt közöljön vele. A bizalom pedig csak akkor rendíthetetlen, ha annak van alapja, azaz a beteg „joggal" bízhat orvosa diszkréciójában. Ezt felismerve és az egyéni érdekeket előtérbe helyezve a legtöbb társadalom az orvosi titoktartást a jog eszközeivel is szabályozza. A titoktartás kötelezettségét nem csak orvosetikai kódexek tartalmazzák, így Magyarországon is számos törvényben szerepel, sőt a magántitokhoz való jog az Alkotmányban is helyez kapott. Követezzék némi ízelítő a magántitok megtartására vonatkozó magyar jogi szabályozásból:

 

I) 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról:

59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

II) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről:

81. § (1) Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.

III) 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (továbbiakban: Eü. tv.):

25. § Az orvosi titoktartáshoz való jog:  (1) A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.

138. § Titoktartási kötelezettség: (1) Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg.

XV. Fejezet: Egészségügyi szakértői tevékenység, 237 § (5) Az egészségügyi szakértőt a szakvéleményadáson kívül a tevékenysége során bármely módon tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli.

24 § Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga: 5) Amennyiben a betegről készült egészségügyi dokumentáció más személy magántitok-védelméhez való jogát érintő adatokat is tartalmaz, annak csak a betegre vonatkozó része tekintetében gyakorolható a betekintési (...) jogosultság.

IV) 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról:

2. § (E törvény alkalmazása során:)

2. különleges adat:

b) az egészségi állapotra (...) vonatkozó adat (...).

3. § 2) Különleges adat akkor kezelhető, ha

a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy

b) a 2. § 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli;

c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli.

V) 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről:

3 § (E törvény alkalmazásában:) (...) d) orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat;

7. § A gyógykezelés céljából történő adatkezelés (1) Az adatkezelő - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, továbbá az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani.

III. fejezet, Adatkezelés az egészségügyi ellátó háló-zaton kívül35. § A nem egészségügyi intézményben
az adatkezelő a működése során tudomására jutott orvosi titkot köteles megtartani.

 

Láthatjuk, hogy a Magyar Köztársaságban az orvosi titoktartáshoz való jog több oldalról is garanciákkal körülbástyázott jogintézmény, kezdve az alkotmányos jogvédelemmel, a Ptk-beli személyhez fűződő jogok védelmén át egészen az Egészségügyi törvényig, és az adatvédelmi törvényekig.

Előfordul azonban, hogy az egyén érdekével (tudniillik a titok titokban maradásával) versenyre kel
a társadalom érdeke, és ez esetben ez utóbbi győze-delmeskedik. Sem erkölcsi, sem jogi dilemma nem merül fel abban az esetben például, amikor egy súlyosan fertőző betegről van szó, aki potenciális veszélyt jelent embertársaira. Ugyanez a helyzet, amikor egy bűntény megakadályozásáról van szó, vagy éppen a beteg saját gyógyulása kívánja meg a reá vonatkozó orvosi titok felfedését az ápolását végző személy előtt. Ezeket az eseteket maguk a törvények is kimerítően szabályozzák. Lásd: Eü. tv:

25 § (3) Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt

a) törvény elrendeli,

b) mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.

(4) Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet.

 

A tárgyalt társadalmi érdekek között kitüntette szerep jut a sportnak. A sportban ugyanis egyéb érdekek is megjelennek, melyek az orvosi titoktartás szempontjából újabb, más területen ismeretlen érdekkonfliktust szülnek. A sportoló egészségi állapota ugyanis a megszokottnál tágabb személyi kört érint: az edzőknek, a csapatvezetőknek, menedzsereknek, szövetségi kapitányoknak, szponzoroknak, befektetőknek mind-mind érdekükben áll, hogy jól értesültek legyenek, hogy ideje korán megtudják, ha példának okáért a sportoló egy térdsérülése miatt előreláthatóan több évig képtelen lesz pályára lépni. Nem ritkán a közvélemény is éppoly kíváncsi egy kedvenc sportoló egészségi állapotára, mint esetleg a vetélytársai Magánérdekről és magántitokról tehát sportoló esetében csak elméletben szólhatunk. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt, hogy a sportoló is „mezbe öltözött" állampolgár; elméletileg ugyanazok a jogok illetik meg őt, mint honfitársait. Ha megsérül, joga van például ahhoz, hogy a sérülésével és kezelésével kapcsolatos adatokat bizalmasan kezeljék, egy nővér se szivárogtassa ki a bulvársajtónak, és ha úgy gondolja, betegségének jellegét eltitkolja még az edzője elől is. Az éremnek ebben az esetben két oldala van, és nehéznek tűnik a konfliktus feloldása. A sportban megjelenő befektetők nyilvánvalóan azt szeretnék, ha a rizikó a lehető legkisebb mértékűre redukálódna, márpedig egy sérülés vagy betegség még a legkecsegtetőbb sportkarriert is romokba döntheti rövid idő, akár egyetlen perc alatt is. A sportoló szponzorai nem jótékonysási szervezetek, jól kiszámított üzleti érdekek állnak a háttérben. A befektetett pénz megtérülését várják nem kis haszonnal, hiszen éppen ez a szponzorálás lényege. Van-e joga eltitkolni a sportolónak például egy olyan izületi sérülését, amely miatt orvosai szerint nem alkalmas hosszú távú élsportra. Kereshet-e így szponzorokat, akik abban a reményben támogatják majd őt, hogy a következő olimpián is elindul, és hatalmas reklámot jelent majd a társaságnak. Felmerül a kérdés, hogy nem minősül-e egy ilyen szituációban a szponzorokat megtévesztő sportoló cselekedete csalárd magatartásnak? (Erre pedig még az sem mentség, hogy a szponzorok sokszor csalárd eszközeikkel - a túlzott siker orientált elvárásaikkal - olyan helyzetet teremtenek, amely szinte bele kényszeríti az élsportolókat a dopping csapdájába)

Vitathatatlan, hogy a sportolónak is joga van a magántitok védelméhez, és ez a tény törvényi szabályozás híján feloldhatatlan ellentétet szül a sportoló és az egészségi állapotára kíváncsi tömegek között. Nem lehet azonban azt sem egyértelműen megítélni, hogy vajon javítana-e a helyzeten a törvényi szabályozás, hiszen egy sportoló alkotmányos jogainak listája már így is eléggé foghíjas. Azzal, hogy a sportoló ezt az életutat választotta magának, lemondott egy sor alkotmányos jogáról (példának okáért az állami bírósághoz fordulás jogáról vagy akár a magánélethez való jogáról a whereabouts rendszer kapcsán), felvállalt egy sor többlet-kötelességet (például az ételek összetevőinek állandó kontrollálása a doppingellenes szabályozások kapcsán) és a gyakorlatban már így sem érvényesül az orvosi titoktartáshoz való joga, csak ez utóbbihoz a törvény még nem asszisztál.
A sportolót is megilleti (elméletileg) a titoktartáshoz való jog, erre vonatkozó kivételt nem találunk a törvényekben. Ugyanakkor gondoljuk csak végig, hogy például a doppingvizsgálaton átesett sportolónak nyilatkoznia kell arról, milyen gyógyszereket szedett az elmúlt tíz napban, de akár említhetjük a Therapeutic Use Exemption (Terápiás Alkalmazási Kivétel, továbbiakban: TUE) intézményét is, amikor is a sportoló kórtörténete nyitott könyvvé válik a gyakorlatban mindenki számára. Ha egy sportoló asztmás és betegsége miatt szedheti az egyébként tiltott asztmaellenes szereket, akkor arról mindenki: a sporttársak és a közvélemény is tud. Ezek a dolgok nem nagyon maradnak titokban egy sportoló esetében.

Annak ellenére, hogy láttuk, a hatályos egészségügyi szabályozás mennyire részletesen szabályozza az orvosi titoktartást, mégis azt kell mondanunk, a 2004-es olimpiai játékokon megbukott atléták első vádlói éppen orvosok voltak. Orvosok, akik a televízió nyilvánosságát kihasználva mutatták be a lehetséges manipulációt, betöltve ezzel azt a nem túl hasznos „néptanítói" küldetést, amely megismertette Magyarországgal az „öntés" fogalmát. Ezt már csak tetézte az osztrák ügyvédnő állandó médiaszereplése. Folyamatosan hangoztatta az ártatlansági vélelmet, amely a sport jogában tudvalevően nem létezik, a polgári perjogban használatos kategóriákban gondolkodott végig, amely a sportjogban szintén nem működik és végül a védelem stratégiája is elhibázott volt, de ezt a gondolatsort itt most nem kívánjuk folytatni...

Vajon hogyan lehet a média - akár jogosnak is nevezhető - kíváncsiságát kielégíteni úgy, hogy azzal együtt ne sérüljön a sportolók személyiségi joga, ne kerüljön veszélybe a sportág presztízse?

Az talán védhető álláspont, hogy amennyire a hagyományos keretek megengedik, óvakodni kell a nyilvánosságtól. Az ügyvéd, az orvos nyugodtan hivatkozhat arra, hogy ügyfele, páciense nem mentette fel a titoktartási kötelezettség alól és emiatt sem etikai, sem jogi lehetősége nincs az információadásra. Tapasztalhatjuk, hogy az efféle válaszok nem elégítik ki sem az újságírókat, sem az újságolvasókat. Mi lehet tehát a megoldás?    

Mondhatnánk természetesen azt is, hogy a sportbéli orvosi titoktartás problémáját a gyakorlat folyamatosan megoldja magától, magyarul minden kiszivárog, és mindenki tud mindenről. Ugyanakkor jogászként úgy véljük, nem volna szabad megengedni ilyen mértékű könnyelműséget, és a sportoló orvosi titoktartáshoz való jogát szabályozni kellene. Meg kellene határozni a kivételeket. De ez nem csak a törvény feladata lenne, hanem a szövetségeknek is célszerű lenne rendelkezniük erre vonatkozó szabályzatokkal, mind a sportoló, mind a szponzor, mind a közvélemény érdekében.

 

(forrás: Sportorvosi Szemle / 2007/04) 

VAN VÉLEMÉNYE? MONDJA EL, IRJA MEG!  KÖSZÖNÖM!

Kapcsolodó cikkek

Szavazás

Szerinted melyik a leghatásosabb regenerációs technika?

Szerinted melyik a leghatásosabb regenerációs technika?

Az edzés és regeneráció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Ha a tréning magas intenzitást igényel vagy hosszú ideig tart, akkor több időre van szükség a szervezet energiaszintjének helyreállításához, az izmok-, szervek-, szövetek-, sejtek- működésbeli restaurációjához és nem utolsó sorban a lelki folyamatok egyensúlyba hozásához.











Étrend-kiegészítők, készítmények

Dopping tiltólista - 2018 - Gyógyszerek szerinti teljes lista

Dopping tiltólista - 2018 - Gyógyszerek szerinti teljes lista

2018. ÉVI TILTÓLISTA – Magyarországon forgalomban lévő, a hatályos szabályozás szerint doppinglistán szereplő hatóanyagok ill. az azokat tartalmazó készítmények (az OGYI honlapján 2017.12.12-én feltüntetett állapot szerinti) listája Teljes cikk megtekintés

STARBALM  termékek

STARBALM termékek

A Starbalm termékek kíválóak sportoláshoz, izomfájdalomra és ízületi panaszokra. Gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, valamint regeneráló és nyugtató hatásúak, nem tartalmaznak kámfort. Teljes cikk megtekintés

ProGastro Aktív élőflórát tartalmazó étrend-kiegészítő por

ProGastro Aktív élőflórát tartalmazó étrend-kiegészítő por

Aktív életet élőknek! A ProGastro Aktív 6 féle bizonyítottan biztonságos baktériumtörzset tartalmaz, 3 x 10(x9) CFU/3g csíraszámban. Glutén-, szója- tejmentes, könnyen oldódó íztelen por. Teljes cikk megtekintés

Magnesium-Diasporal® 400 EXTRA magas dózisú ivógranulátum 400 mg magnéziummal

Magnesium-Diasporal® 400 EXTRA magas dózisú ivógranulátum 400 mg magnéziummal

A magnézium fontos az izmok, a szív és az idegek működéséhez OÉTI notifikációs szám: 6569/2010 Teljes cikk megtekintés

Betegség esetén doppingmentesen használható gyógyszerek, készítmények

Betegség esetén doppingmentesen használható gyógyszerek, készítmények

A Sportorvos Portál gyógyszerésze összeállította a sportolóknál leggyakrabban előforduló panaszokra használható, vény nélkül is kiválható készítmények listáját. Minden, a listában szereplő készítmény összetételét ellenőriztük (a www.antidopping.hu oldalon), hogy CSAKIS DOPPINGMENTES TERMÉK SZEREPELJEN! De fontos tudni, hogy a lentebb olvasható ismertetők, információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik az orvos általi alapos vizsgálatot, a pontos diagnózist és az orvosi terápiás/kezelési javaslatot! Riasztó, súlyosbodó vagy tartósan fennálló tünetek esetén szükséges az orvos felkeresése! Teljes cikk megtekintés

Árnika kívül-belül, a homeopátiás elsősegély-csomag legfontosabb szere!

Árnika kívül-belül, a homeopátiás elsősegély-csomag legfontosabb szere!

Hogyan használhatjuk a hegyi árnikát egyszerre külsőleg és homeopátiás hígításban belsőleg? Teljes cikk megtekintés

Életmódváltók

Az öregedés biológiája

Az öregedés biológiája

Az öregedés a normális életműködések csökkenése, amely a születés után kezdődik, a nemi érés után gyorsul fel, és az adott faj egyedeire jellemző maximális élettartam végéig folytatódik. Teljes cikk megtekintés

Hányszor hallottuk már?

Hányszor hallottuk már?

Sokan és sokszor hallottuk már ezeket: Életmódváltás! Diétázzon! Fogyjon le! Mozogjon többet! Mindenki érti, hogy a szavak mögött mi rejtőzik, miért kaptuk ezeket a tanácsokat? Teljes cikk megtekintés

A testmozgás hiányának hatása betegségekben szenvedőknél

A testmozgás hiányának hatása betegségekben szenvedőknél

Az idült, krónikus betegség jellegétől függően kisebb, vagy nagyobb mértékű szervi károsodást okoz, amely különböző módon rontja a beteg teljesítőképességét, például szívbetegségben a szív teljesítménye romlik, légúti betegségben a légzőrendszer funkciója károsodik Teljes cikk megtekintés

A krónikus betegségekkel szembeni megküzdés

A krónikus betegségekkel szembeni megküzdés

A legtöbb egészségügyi problémán tud segíteni a rendszeres fizikai aktivitás. Azonban minden esetben ki kell kérni a szakorvos véleményét. Teljes cikk megtekintés

Lehet nulláról kezdeni

Lehet nulláról kezdeni

Saját történetemen keresztül szeretnék kedvet csinálni a mozgáshoz mindazoknak, akik nem, vagy keveset mozognak. Élő példa vagyok arra, hogy igenis lehet nulláról kezdeni. Motiváció és akarat szükségeltetik hozzá, de legfőképpen az, ami fejben dől el, az elhatározás. Teljes cikk megtekintés