Futóknak

A futasrol – gyógytornász szemmel

A futasrol – gyógytornász szemmel

Melyik az a sport, melynek világszerte milliók hódolnak, hiszen olcsó, bárki számára elérhető, nem szükséges hozzá felszerelés, csupán egy jó cipő, és remekül edzi nem csak a vázizmokat, de a szívet is? A válasz egyértelmű: a futás. És melyik az a sport, melynek gyakori velejárója a térd- és a sarok fájdalma, az Achilles-ín gyulladása, illetve a vádli belső részének fájdalmas húzódása? A válasz sajnos itt is sokak számára nyilvánvaló: ez is a futás. Tekintsük át a futók leggyakoribb mozgásszervi panaszait, a leghatékonyabb terápiás módszereket, és a megelőzés lehetőségeit, hogy a futásnak csak a jó oldalát ismerhessük! Teljes cikk megtekintés

A lábszár fájdalma - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

A lábszár fájdalma - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

Tekintsük át a futók leggyakoribb mozgásszervi panaszait, a leghatékonyabb terápiás módszereket, és a megelőzés lehetőségeit, hogy a futásnak csak a jó oldalát ismerhessük! Teljes cikk megtekintés

A talp és a sarok fájdalma - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

A talp és a sarok fájdalma - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

Tekintsük át a futók leggyakoribb mozgásszervi panaszait, a leghatékonyabb terápiás módszereket, és a megelőzés lehetőségeit, hogy a futásnak csak a jó oldalát ismerhessük! Teljes cikk megtekintés

Az Achilles-ín sérülései - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

Az Achilles-ín sérülései - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

Tekintsük át a futók leggyakoribb mozgásszervi panaszait, a leghatékonyabb terápiás módszereket, és a megelőzés lehetőségeit, hogy a futásnak csak a jó oldalát ismerhessük! Teljes cikk megtekintés

Térd körüli panaszok - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

Térd körüli panaszok - futók leggyakoribb mozgásszervi panaszai és megoldásaik

Tekintsük át a futók leggyakoribb mozgásszervi panaszait, a leghatékonyabb terápiás módszereket, és a megelőzés lehetőségeit, hogy a futásnak csak a jó oldalát ismerhessük! Teljes cikk megtekintés

Sportsérülés

Nyomtat Küldés

Sportsérülések a küzdősportokban

A különböző küzdősportokban különböző testtájak sérülnek leggyakrabban. Míg bokszban a felső végtag sérülései jóval gyakrabban fordulnak elő, addig karate során az alsó végtag sérül többször. Cselgáncsban, és birkózásban a felső és alsó végtag sérülései között csak csekély eltérés van a felső végtag javára.

Az utóbbi években a sport társadalmi jelentősége jelentősen fokozódott. A megfelelő tájékoztatás és tudatossá váló életmód következében megnőtt az egészséges életmód iránti igény, melyet a növekvő életszínvonal egyre nagyobb társadalmi réteg számára elérhetővé tesz. Ezzel párhuzamosan nőtt a versenysport gazdasági szerepe és a versenysportban résztvevőkre háruló követelmények.

A sport azonban egészségünkre gyakorolt hatását illetően kettős szerepet játszik. Az egészségmegőrző szerepéhez kétség nem férhet. Számos magyar és nemzetközi tanulmány bizonyítja a keringési-, légzési-, anyagcsere- és mozgás-szervrendszerre gyakorolt pozitív hatását. Ugyanakkor veszélyeket is jelent, növekszik a sérülések, túlterheléses kórképek száma, gyakorisága.

A sportsérülések definíciója

Sportsérülésnek nevezünk minden olyan sérülést, mely sportolás közben keletkezik, a sportolás mennyiségének, vagy minőségének csökkenését eredményezi és megoldásához orvosi tanács, vagy kezelés szükséges. Sajnos sok sérülést szakember nem lát, - az edző, masszőr, vagy sporttárs javaslata alapján kezdődik a kezelés. Ez azonban sok esetben elhúzódó gyógyulást, szövődmények kialakulását okozhatja. Az ilyen sérülésekről sokszor nincs időben információnk, vagy csak akkor, amikor már az esetleges késői káros következmények kialakultak.

 

A sportolás közben keletkezett sérülések csoportosítása

  1. Akut sportsérülések, vagy sportbalesetek. Ezek a sérülések egy nagy, hirtelen erőbehatásra alakulnak ki. Ilyen esetekben keletkezhetnek sebek, zúzódások, szalagszakadások, izomsérülések, ficamok és csonttörések.
  2. Túlterheléses sérülések, vagy más néven sportártalmak. Ezek sorozatos mikrotraumák következtében jönnek létre, amikor ezen mikrotraumák hatása összegződik. Gyakran túlterhelések, helytelen terhelések is szerepet játszanak kialakulásukban. Általában sportspecifikusak, azaz egy-egy sportra bizonyos túlterheléses kórképek jellemzőek. Megfelelő kezelés hiányában pedig visszafordíthatatlan folyamatot indíthatnak el. Ilyen sportártalmak például az izom-ín tapadások gyulladásai (pl. teniszkönyök), íngyulladások (pl. Achilles ín gyulladás), csonthártyagyulladás, fáradásos törések, porckárosodások.
  3. Krónikus sérülések keletkeznek azokban az esetekben, amikor a sérüléseket helytelenül ismerik fel, és így hibásan kezdik kezelni. Ilyenkor gyógyulás helyett hosszantartó gyulladás jöhet létre.
  4. Újrasérüléseknek nevezzük azokat a sérüléseket, melyek egy hónapon belül ugyanott jelentkeznek. Leggyakrabban a sérülés súlyosságának helytelen megítélése, helytelen rehabilitáció vagy idő előtti visszatérés vezetnek kialakulásához.

 

Küzdősportokban a sportsérülések gyakrabban fordulnak elő, mint a legtöbb sportban. Összehasonlítva a legnépszerűbb labdajátékokkal, csapatsportokkal a nemzetközi irodalomban a következő számadatokat láthatjuk. Egy több, mint 500.000 sportoló sérüléseit vizsgáló, nyugat-európai tanulmány megállapítja, hogy míg a röplabdában 6%-os, a kosárlabdában 8,8%-os, a labdarúgásban 8,9%-os, a jéghokiban pedig 9,4%-os sérülési arány állapítható meg, addig a judoban 11,7%-os, a karatéban pedig 14,2%-os volt ugyanez az arány. Az 1000 játékórára eső sérülések aránya pedig a rögbit (9,05%) követően a taekwondoban 8,77%, a bokszban pedig 7,90% volt.

A különböző küzdősportokban különböző testtájak sérülnek leggyakrabban. Míg bokszban a felső végtag sérülései jóval gyakrabban fordulnak elő, addig karate során az alsó végtag sérül többször. Cselgáncsban, és birkózásban a felső és alsó végtag sérülései között csak csekély eltérés van a felső végtag javára.

Leggyakoribb sérülések a küzdősportokban

Küzdősportokban a felső végtag leggyakoribb sérülései vállat érik. Cselgáncsban elsősorban helytelen esést követően a kulcscsont és lapocka közötti ízület (AC ízület) sérül, a kulcscsont ficamodik. Súlyosabb esetben a kulcscsont törése is előfordul. Amennyiben a kulcscsont ficama során az összes kulcscsontot rögzítő szalag elszakad, műtéti kezelés szükséges. Amennyiben csak részleges szalagsérülés következik be, részleges kulcscsont ficammal, akkor az esetek nagy részében konzervatív kezelés is elégséges a teljes sportképesség eléréséhez. A kulcscsonttörések elmozdulás nélkül, ileltve minimalis kimozdulással jó gyógyhajlamúak, általában elkerülhető a műtét. Nagyobb elmozdulás azonban mindenképpen műtéti kezelést tehet szükségessé. Cselgáncsban a dobások során folyamatosan a vállízületet érő nagy erő, birkózásban, valamint cselgáncsban a földharcban kifejtett, vállra ható nagy erők, bokszban pedig az ütések során nagy sebességgel előrelendülő felső végtag a vállízületet gyakran kissé kimozdítják helyéről. Ennek következtében, amennyiben ez sűrűn előfordult, a szalagok meglazulhatnak, a vállízület instabillá válhat, súlyosabb esetben ki is kificamodhat. Első ficam után 3 hetes rögzítést követően alapos és speciális gyógytornával az esetek közel felében a vállízület ismét stabilizálható és a teljes sportképesség elérhető. Amennyiben a konzervatív kezelés nem hoz eredményt, vagy a ficam nem először fordul elő, mindenképpen műtéti kezelés javasolt. Ennek során a leszakadt stabilizáló rendszer visszarögzítését, illetve a megnyúlt szalagrendszer rövidítését, erősítését végezzük.

Cselgáncsban fogásbontás közben az ujjak kisízületei meghúzódhatnak, ficamodhatnak. Ezek a sérülések általában konzervatív kezelésre -a sérüléstől függően rövidebb-hosszabb időt követő rögzítéssel, majd fizikoterápiás kezeléssel, gyógytornával helyrehozhatók. Ritkán van szükség műtéti kezelésre, kizárólag, amennyiben a szalagok olyan mértékben sérülnek, hogy gyógyulásuk műtét nélkül nem tökéletes.

A könyökízület ritkábban sérül, gyógyítása azonban sokszor nehezebb. Boksz közben a sorozatos ütések közben a könyök túlnyújtása okozhat a könyök hátsó területén hegesedést, túlterheléses gyulladást. Ez megfelelő pihenő beiktatásával, gyulladáscsökkentő kezeléssel, gyógyszereléssel a leggyakrabban helyrehozható. Cselgáncsnál a karfeszítés során, illetve mind cselgáncsnál, mind pedig birkózásnál a földharc során rossz helyzetben beragadt felső végtag a könyökízület súlyosabb sérüléseit is eredményezheti. Ez lehet könyökízületi szalagszakadás, illetve még súlyosabb esetben könyökficam.

Fontos tudnunk, hogy mind a váll- mind pedig a könyökficam esetében a helyszínen ne végezzünk repozíciót (helyretételt), mivel ez -ritkán ugyan,- de súlyosabb sérüléshez is vezethet. Csak orvosi vizsgálatot követően RTG felvétel után végezhető a helyretétel. Amennyiben társsérülések nincsenek, mind a szalagsérülések, mind pedig a könyökficam a leggyakoribb esetekben műtét nélkül gyógyítható. Amennyiben társsérülések is jelen vannak, illetve a szalagok sérülése olyan nagyfokú, akkor műtét is szükségessé válhat.

Az alsó végtagon leggyakoribb a térd sérülése. A gyakori csavaró mozdulatok során a gyűrűporcok beszakadhatnak, majd leválhatnak. Előfordul ennél súlyosabb sérülés is, melynek következtében a szalagok szakadnak. Szalag szakadások közül leggyakoribb a belső oldalszalag szakadása. Ez az esetek nagy részében a megfelelő rögzítést, gyógytornát és fizikoterápiát követően maradéktalanul gyógyul. Előfordul súlyosabb eset is, amikor azonnali műtét szükséges. Leggyakrabban azonban csak ismétlődő instabilitásos panaszok, illetve újrasérülések esetén végzünk műtétet. Az elülső keresztszalag szakadása azonban az esetek nagyobb részében, közel 100%-ában műtétet igényel. Nem csak azért, mert a sportolás az instabilitás miatt lehetetlenné válik, hanem azért is javasolt a térd stabilizálása, mert a keresztszalag hiányos térdben -főleg élsportterhelés mellett- sokkal gyorsabban kopik a porc. Ennek következtében korai arthrosis (ízületi porckopás) fog jelentkezni 10-15 évvel a sérülést követően.

A boka sérülései cselgáncsban ritkábban. A banálisabb szalaghúzódások, melyek előfordulnak, ritkán igényelnek műtéti kezelést. Ritka, de különleges figyelmet kívánó sérülés a lábujjak ficama, mely a különböző karate-ágakban és cselgáncsban is leggyakrabban a tatami közé szorult ujjat éri. Ezek a sérülések általában néhány hét rögzítés és fizikoterápia után maradéktalanul gyógyulnak.

Minden küzdősportban gyakran fordulnak elő a különböző testtájak zúzódásai ütés, rúgás, megnyomódás következtében. Ezek általában konzervatív kezelést követően teljes mértékben gyógyulnak. Csak ritkán fordul elő, hogy a fej, a mellkas és a has sérülései komolyabb kezelést igényelnek.

 

Akut teendők sportsérülések esetén.

  • Amennyiben a sérülések olyan jellegűek, hogy nem igényelnek feltétlenül orvosi ellátást, vagy az orvosi ellátás a helyszínen nem végezhető el orvos hiányában, akkor a következő elveket kell követnünk.
    • A sérült végtagot mindenképpen tehermentesítsük, helyezzük nyugalomban. Felpolcolással általában javul a vénás keringés, csökken a duzzanat.
    • A hűtés általában jó hatással van a sérült területre közvetlen a sérülés után is. Vigyáznunk kell azonban a nagyon népszerű fagyasztással, mivel túlzott alkalmazása a tüneteket elfedheti, és fennáll a bőr károsodásának veszélye is. Válasszuk inkább a szakaszos jegelést! Száraz, vékony törülközőbe csomagolva helyezzük a jeget a sérült területre, maximum 15-20 percre, majd tartsunk legalább ugyanennyi szünetet!
    • Szükség esetén a sérült végtagot rögzítsük! Rugalmas pálya általában minden sportolónál megtalálható. Ezt helyezzük körkörösen a sérült végtagra úgy, hogy ne maradjon szabadon vékony bőrsáv. Ilyenkor ugyanis az érintett terület vérellátása romolhat.
  • Inkább jelentkezzünk feleslegesen orvosi vizsgálatra, mintsem, hogy egy esetleges elkerülhető súlyosabb szövődménynek tegyük ki magunkat!
  • Fontos, hogy megkeressük az adott szakterülethez, sportsérülésekhez értő, megfelelő szakorvost! A rehabilitáció során pedig talán még fontosabb az adott sportsérülésekhez értő gyógytornász. Ezzel sokszor időt és alkalmanként a megfelelő konzervatív kezeléssel még műtétet is el tudunk kerülni.

Kapcsolodó cikkek

Új módszerek

Hogyan működik a kompressziós terápia és a kineziotape ötvözetéből kiépített módszer a Medical Flossing?

Hogyan működik a kompressziós terápia és a kineziotape ötvözetéből kiépített módszer a Medical Flossing?

Akár ficamodott bokáról, akár túlfeszült vállról legyen szó a Medical Flossing rándulások, krónikus mozgásszervi panaszok, gyulladások, ízületi kopás, kötőszöveti letapadások esetén a fájdalmat jelentős részben csillapíthatja. Teljes cikk megtekintés

Gyerekkori fejfájás és az állkapocs-ízületi rendszer problémája

Gyerekkori fejfájás és az állkapocs-ízületi rendszer problémája

A gyakorlati tapasztalat is azt bizonyítja, hogy egyre több páciens érintett a problémában, s kórtörténetük egészen különböző. A gyerekek nagy részénél megfigyelhető, hogy migrénnel vagy fejfájásra való hajlammal évek óta kizárólag fájdalomcsillapítókkal kezelik anélkül, hogy a panaszok bármit is változnának, s továbbra is iskolai hiányzások, csökkent teljesítőképesség kíséri útjukon. Teljes cikk megtekintés

A

A "kibicsakló boka” és következményei (inverziós trauma)

Labdarúgással kapcsolatban már mindenkinek ismerős lehet egy-egy ilyen történet: a sérült játékost az orvosok mellett a fizioterapeuták is óvó tekintettel figyelik a pálya széléről, igyekeznek mindent megtenni, hogy a sérülési mechanizmust a legrövidebb időn belül „elkapják”, megfékezzék ... Teljes cikk megtekintés

Fájdalom? Sérülés? Mit mutat a testbeszédünk?

Fájdalom? Sérülés? Mit mutat a testbeszédünk?

Páciensek nap, mint nap próbálják megmutatni és elmagyarázni orvosaiknak, kezelőiknek panaszukat, annak okát. Egészen eddig a legtöbb ilyen próbálkozás kudarcba fulladt, nem értették meg őket ... Teljes cikk megtekintés

Műtét helyett lökéshullám terápia?

Műtét helyett lökéshullám terápia?

Sokszor lehet hallani, olvasni, hogy krónikus fájdalmak, csontkinövések, gyulladások, izomcsomók, sérülések utáni rehabilitációk kiemelt eszköze a lökéshullám készülék, kiemelt terápiája a lökéshullám. Mit is csinál valójában a készülék által kibocsátott hullám testünkben? Nézzünk bele kicsit a hátterekbe! Teljes cikk megtekintés

Bejelentkezés

Regisztrálok Elfelejtettem a jelszavam

Szavazás

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

SPORTTÁPLÁLKOZÁS

Egy étrend-kiegészítő cég sporttáplálkozási tanfolyamot szervez. Egy orvosi tápszert forgalmazó cég roadshow-t tart sporttáplálkozás témában. Kaphatunk-e hiteles információt egy ilyen rendezvényen? Kaphatunk-e elfogulatlan szakértelmet? Jó lenne ha igen, és Ön szerint?