Az utóbbi években megnövekedett a probiotikumokról - vagyis a bélrendszerben élő jótékony baktériumokról - szóló tudományos vizsgálatok száma. Nem véletlenül, hiszen bebizonyosodott, hogy szervezetünk immunvédelmében, valamint számos betegség, ill. tünet kezelésében vállal hatékony szerepet. A probiotikum elnevezés az 1960-as évekből származik, eredete görög, szó szerinti jelentése „az életért". Jóllehet a kifejezés eredete néhány évtizedes múltra tekint vissza, jótékony hatásaik már évszázadok óta ismertek.

Számos, többszáz probiotikus baktériumfaj különböztethető meg, közülük kiemelendők a lactobacillus (pl. L. acidophylus, L. plantarum, L. salivarius, L. casei, L. fermentum, L. paracasei, stb.) és bifidobaktérium (pl. B. lactis, B. infantis, B. longum, B. bifidum, stb.) fajok, valamint a Bacillus cereus és az élesztőben rejlő Saccharomyces boulardii. A probiotikumok nem csupán a gyomor-bélrendszer mikroorganizmus-egyensúlyának létrehozásában vesznek részt. Számos fontos szerep tulajdonítható nekik.

Védelmezik a bélnyálkahártyát, szabályozzák a tápanyagok és folyadék felszívódását, vitaminokat (B12-, K-vitamin) termelnek, csökkentik a koleszterin felszívódását. Mindemellett csökkentik az allergiás reakció kiváltásáért felelős immunglobulin-E és fokozzák a nyálkahártyák védelmében élen járó immunglobulin-A termelődését.

 hirdetés

A probiotikumok nem csak a betegségek megelőzésében, hanem bizonyos kórfolyamatok kezelésében is hatékony segítők lehetnek. Ide tartoznak a hasmenéssel járó állapotok, pl. Chron-betegség, irritábilis bélszindróma, Helicobacter pylori fertőzés, stb. A laktóz intolerancia tüntetit is képesek enyhíteni. Jótékony hatásaik nem csupán a gyomor-bélrendszert érintő betegségekre terjednek ki. Számos klinikai vizsgálat bebizonyította, hogy a bakteriális és candidás hüvelyfertőzés és más húgy-ivarszervi fertőzés kezelésében, valamint a felső légúti hurut, középfülgyulladás, allergiás betegségek leküzdésében is segítenek. A vastagbél, húgyhólyag daganat, valamint a fogszuvasodás megelőzésében is szerepet kapnak.

Feltehetjük a kérdést, hogy vajon milyen életmódbeli tényezők, változások juttatják el a bélrendszert a betegségekkel szembeni védtelenség, kiszolgáltatottság állapotába? Nos, elsősorban a helytelen, egyoldalú, tejtermékekben, zöldségekben, gyümölcsökben szegényes táplálkozás. Ugyanis a jótékony probiotikumok táplálásához a gyümölcsökben, zöldségekben, gabonákban rejlő szénhidrátok (oligofruktóz, inulin) - prebiotikumok - szükségesek.

Nem csupán a kedvezőtlen étkezési szokások, hanem az ételallergiák, székrekedés, tejcukor érzékenység, antibiotikus kezelés, stresszhelyzetek, hosszan tartó utazás, stb. is kiváltja a probiotikum védelem gyengülését. A feszített élettempó, magas elvárások a munkahelyen, fővárosi közlekedés, megváltozott anyagi helyzet, párkapcsolati konfliktusok, utazás, nem beszélve az élsportról hatalmas terhet rónak az immunrendszerre. Ezekben az esetekben nélkülözhetetlen szerepet játszhatnak a probiotikumok.

A tejtermékekben, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag táplálkozás mellett napjainkban számos, jó minőségű étrend-kiegészítő is rendelkezésünkre áll a megfelelő probiotikum bevitel biztosításában. Így például egy hosszú út alatt, vagy edzés után is könnyen és hatékonyan tudjuk a gyomor-bélrendszeri védelmet erősíteni.