A napokban megjelent hírek szerint a magyar orvostársadalom összefogásának eredményeképpen végre megszületett egy a D-vitamin bevitelre vonatkozó szakmai ajánlás, amely „a jelenleg ajánlott D-vitamin-mennyiség közel tízszeresének bevitelét ajánlja felnőtt ember számára a novembertől márciusig terjedő időszakban". Ahogy ez a cikk is kiemeli, az OÉTI oldalán hozzáférhető beviteli ajánlás ettől továbbra is jelentősen elmarad.

Azok számára, akik sporttáplálkozási teamünkkel együtt dolgoznak vagy cikkeimet rendszeresen olvassák, a fenti újdonságnak ható információk már 2009 óta részletekbe menően, szakirodalmi forrásokkal alátámasztottan hozzáférhetőek. A legfrissebb D-vitamin kutatási adatok és beviteli ajánlások, a sportteljesítmény fokozását elősegítő, ergogén étrend-kiegészítési alkalmazások részletei  pedig  elérhetőek lesznek rövidesen megjelenő Teljesítményfokozó sporttáplálkozás című könyvemben. Az alábbiakban ezért a D-vitamin anyagcseréjére, a kielégítő D-vitamin ellátottság betegségek  megelőzésében betöltött szerepére nem térek ki hosszasan.

Elavult nézetek

A hazai dietetikai szakirodalom szerint mesterséges vitamin- vagy ásványianyag-pótlásra nincs szükség, megfelelően összeállított étrend esetén minden tápanyagot a szükséges mennyiségben vihetünk be szervezetünkbe. Mára ezt a felfogást meghaladta az idő: a D-vitamint mint testünkben is szintetizálódó hormonszerű anyagot nem tekinthetjük ilyen értelemben tápanyagnak. A szintézishez szükséges szabad levegőn, napon töltött idő azonban modern életmódunk mellett egyre csökken, ráadásul ez kellő óvatosság nélkül kivitelezve a daganatos megbetegedések kockázatát is  jelentős mértékben növelheti. Az étrendi pótlás azonban neves külföldi szakemberek szerint még D-vitaminban gazdag élelmiszerekkel is lehetetlen - a gomba eredetű D2-vitamin szervezetünkre kifejtett hatása gyengébb, mint a D3-vitaminé, a D3-vitaminban gazdag élelmiszerek, mint a máj, csukamájolaj pedig magas A-vitamin tartalmuk miatt toxikusak. Még kedvezőtlenebb összefüggés, hogy az A-vitamin a D-vitamin élettani hazásainak kifejtődését is gátolhatja. Ezt a vélhetően hibás és kockázatos gyakorlatot az étrenddel történő pótlásra még ma is sokan népszerűsítik, még olyan szaklapokban is, mint  Akadémiai Kiadó által kiadott Orvosi Hetilap. Szerencsére ma már - a széles körben terjesztett téves információval ellentétben - vény nélkül is könnyen beszerezhetőek nagy dózisú D-vitamin-készítmények étrend-kiegészítőként.

Véleményem szerint az ajánlásból eddig ismert részletekkel ellentétben nem csak télen, hanem egész évben, és nem is mindig csak 1500-2000 nemzetközi egység D-vitamin bevitele válhat sok esetben szükségessé. Várható hibái ellenére ez a szakmai társaságok által most megfogalmazott állásfoglalás is hatalmas előrelépés, mivel azóta, amióta a valós D-vitamin-szükségletekre vonatkozó becslések, ideális vérszintek ismertek, több tízezer magyar ember egészsége károsodhatott komolyan a hivatalos felfogás maradiságának következtében. Az érintettek pontos száma nagyon nehezen megbecsülhető: már gyermekkorban meghatározó lehet az életkilátásokra nézve a jó vitaminellátottság, a hiányállapot miatt például combnyaktörésben vagy az oszteoporózis más szövődményeiben, a D-vitamin pótlással megelőzhető rosszindulatú daganatos megbetegedésekben elhunytak száma pedig csak a pótlás általánossá válása után több évvel lesz mérhető.

A D-vitamin és a sportteljesítmény összefüggései

A kutatók az elmúlt évtizedek szakirodalmát áttekintve arra az eredményre jutottak, hogy a D-vitamin direkt módon képes befolyásolni a sportteljesítményt. Ezt az 1950-es évekbeli, a D-vitamin-termelést fokozó UV-fény-kezelések ergogén hatását vizsgáló német irodalom is alátámasztotta, hasonló összefüggésre utaltak a sportolók teljesítményének szezonális változásait vizsgáló felmérések eredményei is. Utóbbiak alapján a sportolók önmagukhoz viszonyítva kiemelkedő teljesítményt akkor nyújtottak, amikor 25-hidroxi-D-vitamin-szintjük a csúcson volt, és ennek esésével teljesítményük is hanyatlott. A megfelelő D-vitamin ellátottság - miként azt rendszeres olvasóink már 2009 óta tudják - nélkülözhetetlen a sportolóban rejlő lehetőségek maximális kibontakoztatásához!

Friss kutatások alapján azt is bátran kijelenthetjük, hogy a vírusos fertőzések, felső légúti megbetegedések, így például az influenzafertőzés és az elégtelen D-vitamin-ellátottság között kimutatott kapcsolatok egyik magyarázata a légúti nyálkahártya „védőfehérjéinek" alultermelése lehet. A D-vitamin ugyanis a széles spektrumú antimikrobiális peptidek génexpresszióját fokozhatja, ami indirekt ergogén hatása lehet a kiegészítésnek!

A D-vitamin a II-es típusú izomrostok méretét és számát is növelni képes, kutatások során pedig idősebb emberekben a 25-hidroxi-D-vitamin plazmakoncentrációja közvetlen összefüggést mutatott a csont- és izomrendszer teljesítményével. Az aktív forma a vázizmok foszfátraktározását is növelte, ezen túlmenően valószínűleg elősegítheti az izom regenerációját a miogén differenciáció fokozásán és az IGF-II-expresszió növelésén, valamint az izomnövekedést gátló myostatin fehérje expressziójának mérséklésén keresztül.

A 25-OH-D-szint és a férfiak össz- és szabad tesztoszteronszintje között is szignifikáns összefüggés mutatható ki, a magasabb 25-OH-D-szint magasabb hormonszinttel  járhat együtt, amely hatás kiegészítéssel is befolyásolhatónak.

A jó D-vitamin-ellátottság vélhetően javíthatja a sportteljesítményt a D-vitamin-hiányos sportolókban, így a sportoló a nyári időszakban, ésszerűen alkalmazott napfürdőzésnek kitéve könnyebben érhet el kiemelkedő eredményeket - de ezt az eredményt úgy tűnik mesterséges pótlással is kiválthatjuk.

D-vitamin - Sportspecifikus kérdések

• A sportsérülések tekintélyes részét teszik ki a fáradásos, avagy stressztörések. Ezek különösen hosszútávfutóknál jönnek létre, de más sportágakban, valamint táncosok körében is gyakoriak. Hasonló okokra, stressztörésekre vezethető vissza a sportolók hátfájásának egy része is. A fájdalom sokszor műtétet követően sem javul, amelyben a D-vitamin hiányának is szerepe lehet. Szakemberek a stressztörések előfordulását vizsgáló kutatások alapján úgy tartják, ennek egyik - ha nem is a fő - oka a D-vitamin hiánya lehet, amelyet így meg is előzhetnénk a valós  igényeket kielégítő vitaminbevitellel!
• Lényeges tényező a csonttörések, atlétatriász következtében károsodott csontok és más rokon helyzetek diétás kezelésében egyéb kezelések mellett az étrend és étrend-kiegészítés kielégítő kalcium- és D-vitamin- tartalma is, valamint a kollagénszintézishez is lényeges megfelelő fehérjefogyasztás.

Javaslatok D-vitamin-kiegészítésre

A felfedezések fényében elkerülhetetlennek tartom, hogy a sportdietetikusok és sportorvosok a sportolók 25-OH-D-koncentrációját rutinszerűen mérjék, és segítsenek az optimális szint elérésében. Az ehhez szükséges pontos információkhoz Magyarországon kizárólag könyvünkből juthat az érdeklődő szakember. Az általunk közölt információk a nemzetközi sporttáplálkozási szakkönyvek legújabb kiadásait is maguk mögött hagyják, magyar nyelven pedig még soha nem jelent meg hasonló színvonalú kötet a sporttáplálkozás témakörében.

 Könyvbemutató