A betegségekkel, fertőzésekkel szembeni ellenállást javarészt az immunrendszer biztosítja. A szervezet olyan sejteket, vegyületeket állít elő, amelyeknek segítségével megakadályozható, visszaszorítható, legyőzhető a fertőzések, betegségek jelentős része. Védekező-rendszerünket meglehetősen sok tényező (sportolás időtartama, intenzitása, meglévő betegségek, genetikai hajlam, környezeti tényezők, dohányzás, alkoholfogyasztás, gyógyszerek szedése, életkor, hormonszintek, lelki terhek, szellemi igénybevétel, stb.) befolyásolja.

Számos tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy az immunrendszer működése az életkor előrehaladtával átalakuláson megy keresztül. Nem lehet azonban egyértelműen kijelenteni, hogy a keletkező változások kedvezőtlenek, jóllehet a szervezet működésének egyensúlya sokkal nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatos életmóddal valósítható meg. Lesoud és munkatársai (2002) bebizonyították, hogy idősebb korban az immunvédelem hanyatlása a hiányos táplálkozással függ össze és nem elsősorban az élettani változások függvénye.

A nemek közötti hormonális különbségek eredményeként az immunvédelemben is kimutathatók bizonyos különbségek. A női nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron) szintje - amely a menstruációs ciklusban állandó átalakuláson megy keresztül- jelentősen meghatározza a szervezet ellenálló-képességét. Általánosságban is elmondható, hogy a nők szervezete alapvetően védettebb a fertőzésekkel szemben, mint a férfiaké. Mindezt még a tesztoszteron - vagyis a férfi nemi hormon - immungyengítő hatása is kiélezi.

A lelki megterhelés, stresszhelyzetek (nagy nyeremény vagy veszteség, kapcsolatokban bekövetkező változások, stb.) jelentősen módosítják (gyengítik) szervezetünk fertőzésekkel szembeni érzékenységét. A jelenség leginkább a megnövekedett stresszhormon-szinteknek (adrenalin, noradrenalin) köszönhető. Pszichés stressz hatására a nyálban és a többi szekrétumban csökken a védelmező immunglobulin-A szint, ezáltal a nyálkahártya felületek védelme hanyatlik.

A táplálkozás is jelentős szerepet kap az immunvédelem biztosításában. A mennyiségi túltápláltság elhízáshoz vezet, amely nem csupán az egyes szervek működését nehezíti meg, hanem a fertőzésekkel szembeni védelmet is gyengíti, csakúgy, mint amikor nem veszünk magunkhoz elegendő kalóriát. Nem csupán az elfogyasztott energiamennyiség, hanem a fehérje, a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek bevitele is rendkívül lényeges szerepet játszik. Vitaminhiány fennállta esetén az immunrendszer nem tud megfelelően funkcionálni.

Calder és Kew (2002) vizsgálatai bebizonyították, hogy a hiányzó vitamin pótlásával az immunfolyamatok restaurálhatók, a szervezet védelmi rendszere teljessé tehető. Azonban a túlzott vitaminpótlás sem kedvező. Ezért a változatos táplálkozás mellett olyan étrend-kiegészítőt célszerű szedni, amelyben az értékes mikrotápanyagok a javasolt napi bevitelnek megfelelő mennyiséget hordoznak.