Sport szakkönyveink

Sportágspecifikus sporttáplálkozás

Sportágspecifikus sporttáplálkozás

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

A TEST IZOMZATÁNAK EDZÉSE (Bogárdi István)

A TEST IZOMZATÁNAK EDZÉSE (Bogárdi István)

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Történelem

A testedzés szerepe ősidőktől napjainkig

A testedzés szerepe ősidőktől napjainkig

A rendszeres és intenzív, erőteljes fizikai aktivitás hosszú évezredeken keresztül őseink mindennapi életének részét képezte, s nem csupán élelemszerzés, vagy búvóhely keresés, szálláshely készítés céljából, de kifejező eszköze volt a társadalmi érintkezésnek, kultúrának, vagy akár a kultuszoknak, hitnek, vallásnak is. Teljes cikk megtekintés

A magyar sportegészségügy története

A magyar sportegészségügy története

123 éves a magyar sportorvoslás, 85 éves a sportegészségügy intézeti rendszere - 1891-ben jelenik meg az első, magyar szerző által írt sportorvosi munka, 1929-ben kezdték kialakítani az MTF intézmény sportorvosi rendelőjéből az I. számú Állami Sportorvosi Intézetet, amely 1930-tól működött ... Teljes cikk megtekintés

Sporttudomány

Nyomtat Küldés

Az étrend-kiegészítők alkalmazásának céljai az élsportban

A sportolók célja a különböző készítmények használatával a tápanyagigények fedezése, az egészségmegőrzés, a sporttevékenység káros hatásainak ellensúlyozása, a regeneráció idejének csökkentése, a sportteljesítmény javítása és/vagy az edzés adaptáció fokozása, valamint a testösszetétel kedvező irányban történő megváltoztatásának elősegítése.

Nincs egységes szakmai álláspont a hivatásos sportolók étrend-kiegészítésének indokoltságát illetően, de van amikor hasznos lehet bizonyos készítmények ellenőrzött alkalmazása  (például multivitaminok, fehérjekészítmények stb.). Az étrend-kiegészítők beillesztése a sporttáplálkozásban jól összeállított étrend mellett a tápanyagokat tekintve indokolatlan, más hatóanyagok esetében engedélyezhető, de nem feltétlenül szükséges. A kiegészítők használatánál is sok szempontot kell figyelembe vennünk, például a gyógyszerkölcsönhatásokat és az egyéni egészségi állapotot. A sporttáplálkozásban - ha ragaszkodunk a dietetikusi szakma alapelveihez - nem ajánlunk semmilyen kiegészítést, mivel az optimális sportteljesítmény eléréséhez szükséges tápanyagokat lehetőség szerint az étrend megfelelő összeállításával kell fedeznünk. Csak egyénre szabottan merülhet fel a vitamin vagy ásványi anyag, fehérje, aminosav kiegészítés szükségessége. A legtöbb kiegészítő alkalmazása egészséges ember számára a felhasználási előírások követése mellett önmagában nem jelent nagy veszélyt, de szakember felügyelete nélkül komolyabb egészségügyi problémák is jelentkezhetnek.

A sporteljesítmény fokozása érdekében alkalmazhatóak étrend-kiegészítők

Az alkalmazott készítménynek az adott sportoló számára hatékonynak és biztonságosnak kell lennie: egyéni eltérések-érzékenységek, betegségek, pszichés elutasítás nagyok lehetnek, a dietetikusnak tehát az orvossal, sportorvossal konzultálna javasolt érdemes. Más étrend-kiegészítők kerülhetnek alkalmazásra szabadidősportoló vesebetegségeknél (ahol a testi aktivitás a betegség ellenére fontos lehet), és más például tej vagy tojásfehérje allergiától szenvedő vagy diabéteszes versenysportolóknál, ez egyéni mérlegelés kérdése.


Az étrend-kiegészítők használatához  kapcsolódó célok

  • A megnövekedett tápanyagigény fedezése
  • A sporttevékenység káros hatásainak ellensúlyozása
  • A regeneráció idejének csökkentése
  • A szervezet energiaellátásának javítása
  • A sportteljesítmény javítása és/vagy az edzés adaptáció fokozása

 

Elvárások az étrend-kiegészítőkkel szemben

  • Biztonságos legyen használata
  • Tudományosan igazolt legyen hatásossága
  • Ne tartalmazzon doppinglistás anyagot
  • Összetétele, eredete ismert legyen
  • Az adott sportoló számára hatékony és tolerálható  legyen

 

Az étrend-kiegészítőket a használat célja, illetve az étrend-kiegészítő összetétele eredete, biztonságossága szerint is csoportosíthajuk:


Étrend-kiegészítők csoportosítása a használat célja szerint:

  • Kényelmi termékek (étkezés helyettesítők, energia szeletek, sportitalok)
  • Izomtömeg-növelő kiegészítők (tömegnövelők, kreatin)
  • A test zsírtartalmát csökkentő ("fogyókúrás", zsírégető" stb.) kiegészítők (króm, CLA, L-karnitin)
  • Teljesítmény fokozó kiegészítők (kreatin, koffein, sportitalok)

 

Étrend-kiegészítők csoportosítása az étrend-kiegészítő összetétele szerint

  • Az emberi egészséghez nélkülözhetetlen anyagokat tartalmazó termékek: fehérje, szénhidrát, vitamin és ásványi-anyag tartalmú termékek
  • Nem nélkülözhetetlen, de rendszeresen és régóta fogyasztott anyagokat tartalmazó termékek: kreatin, karnitin, koffein stb. tartalmú termékek
  • Hormonális, növényi és egyéb alapú készítmények: prohormonok, gyógyszerek, gyógynövény tartalmú, vagy ezek hatóanyagait szintetikus formában tartalmazó termékek

 

A fenti felosztásból ismét kiderül, hogy noha étrend-kiegészítőkről beszélünk, összetevőik jelentős része eredetileg sohasem volt étrendünk természetes alkotóeleme. Ez azonban nem zárja ki őket automatikusan a felhasználható anyagok köréből, amennyiben hatásosságuk és biztonságosságuk igazolt, és doppinglistás anyagot nem tartalmaznak. Azok a készítmények, melyek hatóanyaga táplálkozásunk valamely gyakori összetevője, általában nagy biztonsággal fogyaszthatóak előírt adagolás mellett. A gyógyszereket, gyógynövénykivonatokat, hormonrendszert befolyásolni képes vegyületeket tartalmazó termékekkel szemben azonban indokolt az óvatosság, még akkor még akkor is igaz, ha az adott anyagot évezredek óta használják egyes népcsoportok. Az étrend-kiegészítők sajátossága, hogy forgalomba kerülés előtt csak ritkán vizsgálják meg a gyógyszerekéhez hasonló alapossággal az effektivitást és felmerülő nem kívánt hatások gyakoriságát.

 

Étrend-kiegészítők csoportosítása biztonságosság és hatásosság szerint

Hatásos és biztonságos étrend-kiegészítők

  • Tömegnövelő porok, étkezés helyettesítők (MRP-k)
  • Edzés utáni szénhidrát-fehérje italok
  • Sportitalok
  • Fehérjekészítmények
  • Kreatin
  • L-karnitin - mint a vázizomzat regenerációt támogató anyag

 

Hatásos, de nem biztonságos és/vagy doppinglistás kiegészítők

  • Efedra és rokon vegyületei,
  • Designer szteroidok stb.

 

Bizonytalan megítélésű, talán hatásos készítmények

  • L-Glutamin,
  • BCAA
  • HMB - edzett embereknél
  • L-karnitin,
  • liponsav (Lipoic acid),
  • zöld tea,
  • stb.

 

Ígéretes anyagok

  • ekdiszteroidok és adaptogén* gyógynövények
  • konjugált linolsav (CLA),
  • stb.
(*adaptogén: Olyan anyagok, melyek fokozzák a szervezet asspecifikus ellenállóképességét és a megterhelésekkel szembeni alkalmazkodó képességét)

 

Hatástalan és/vagy veszélyes kiegészítők

  • Króm pikolinát és egyéb króm vegyületek
  • Tribulus terrestris
  • Piroszőlősav,
  • Prohormonok,
  • Anti-ösztrogének, 
  • L-karnitin mint „zsírégető",
  • stb.

Kapcsolodó cikkek

Beszélgetések sporttudományról

Az edző mint sportdiplomata  – Az öltözködéstől a viselkedésig

Az edző mint sportdiplomata – Az öltözködéstől a viselkedésig

Bizonyára mindenki hallott, olvasott már egy-egy világverseny után olyan edzői, szövetségi kapitányi nyilatkozatot, mely szerint a magyar versenyző azért kapott ki, azért szerepelt rosszul, mert nem jó a sportdiplomáciánk. Persze könnyebb a felelősséget másra hárítani, mint a bajok okát kutatni és megtalálni … Teljes cikk megtekintés

Etika, erények és követelmények vezetők ill. edzők számára

Etika, erények és követelmények vezetők ill. edzők számára

Az álszent cég-, sport-, egészségügyi vezetők ill. edzők nem szeretik beosztottjukat, tanítványukat, csak eszköznek tekintik őket önmegvalósító céljaik eléréséhez, gyakran autokratikus légkörben működnek és nem adnak teret tanítványuk egyéniségének. Teljes cikk megtekintés