Sport szakkönyveink

Sportágspecifikus sporttáplálkozás

Sportágspecifikus sporttáplálkozás

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

A TEST IZOMZATÁNAK EDZÉSE (Bogárdi István)

A TEST IZOMZATÁNAK EDZÉSE (Bogárdi István)

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Történelem

A testedzés szerepe ősidőktől napjainkig

A testedzés szerepe ősidőktől napjainkig

A rendszeres és intenzív, erőteljes fizikai aktivitás hosszú évezredeken keresztül őseink mindennapi életének részét képezte, s nem csupán élelemszerzés, vagy búvóhely keresés, szálláshely készítés céljából, de kifejező eszköze volt a társadalmi érintkezésnek, kultúrának, vagy akár a kultuszoknak, hitnek, vallásnak is. Teljes cikk megtekintés

A magyar sportegészségügy története

A magyar sportegészségügy története

123 éves a magyar sportorvoslás, 85 éves a sportegészségügy intézeti rendszere - 1891-ben jelenik meg az első, magyar szerző által írt sportorvosi munka, 1929-ben kezdték kialakítani az MTF intézmény sportorvosi rendelőjéből az I. számú Állami Sportorvosi Intézetet, amely 1930-tól működött ... Teljes cikk megtekintés

Sporttudomány

Nyomtat Küldés

Sportitalokkal a teljesítményfokozásért

A kiegyensúlyozott folyadékpótlás - amelybe a szénhidrátok és elektrolitok megfelelő bevitele is beletartozik - a nagyobb terhelések alatt egészségügyi okokból és a teljesítmény fokozásának támogatásához is elengedhetetlen

Testhőmérsékletünk szabályozásában a verítékezés nélkülözhetetlen szerepet tölt be. A teljesítmény hőségben már 2%-os, elsősorban verejtékezés következtében létrejövő testtömegcsökkenés hatására romolhat, az így vesztett víz- és elektrolit pótlása, az étrend folyadékkal történő "kiegészítése" létfontosságú minden sportoló számára (az egyéni és sportági eltérések figyelembevételével). A folyadékhiány a keringés működését, a sejtek gázcseréjét is rontja, tehát ezzel is a teljesítmény csökkenését eredményezheti. A legfontosabb, legolcsóbb és sajnos a legkevésbé megbecsült teljesítményfokozó (ergogén) anyag táplálkozásunkban tehát a kifejezetten sportolók igényeinek megfelelően összeállított folyadék, a sportital.

Jó választás

A szénhidrátok kritikus szerepet töltenek be a sporttevékenységek során, különösen az állóképességi teljesítmény szempontjából tekinthetőek meghatározó tényezőnek. Az élsportban a cél a teljesítmény maximalizálása, és ennek érdekében a szénhidrátoknak (glikogén illetve vércukor) minél nagyobb mennyiségben kell rendelkezésére állnia. A sportitalok a szénhidrátok terhelés alatti pótlásához, és így a fáradtságérzet időben történő kitolásához, élénkítő hatás kiváltásához  - tehát a sportteljesítmény fokozásához - ideálisak lehetnek, mivel optimális szénhidráttartalmuk gyorsan felszívódik, emésztőrendszeri gondok (pl.: hasmenés) jelentkezése nélkül. A sportitalok kutatások szerint edzéshez, versenyhez bármikor szomjúsághoz igazítva elfogyasztva élénkítő hatást fejthetnek ki az idegrendszerre gyakorolt hatásukon keresztül, ezért ezek az energiát (szénhidrátokat) nyújtó folyadékok rövid ideig tartó terhelések esetén is hasznosak lehetnek számunkra.

Az ajánlott napi folyadékfogyasztás egészséges felnőtt embereknek kb. napi 2-3 liter, amit tovább növel a sportolás folyadékvesztesége is. A nátriumban szegény italok hígítják a vért, a szomjúságérzetet hamar megszüntetik, aminek az lesz a következménye, hogy a kelleténél kevesebbet fog a sportoló  inni. A víz nem tartalmaz elegendő nátriumot és más a verejtékezéssel leadott elektrolitokat, így ezek pótlására a csapvíz, ásványvíz 1 órát meghaladó aktivitás esetén nem elegendő! Több órás terhelés során a víz vagy gyümölcslevek, cukros üdítők kizárólagos fogyasztása sópótlás nélkül a vér nátriumkoncentrációjának csökkenéséhez, izomgörcsökhöz, idegrendszeri problémákhoz, extrém esetben halálhoz is vezethet. Természetesen sportitalokat is szakember segítségével, szükséglethez igazítva ajánlott fogyasztani, mivel gyakorlatlanabb sportolók ezekből is túl sokat fogyaszthatnak.

A kiegyensúlyozott folyadékpótlás - amelybe a szénhidrátok és elektrolitok megfelelő bevitele is beletartozik - a nagyobb terhelések alatt egészségügyi okokból és a teljesítmény fokozásának támogatásához is elengedhetetlen.

Kapcsolodó cikkek

Beszélgetések sporttudományról

Az edző mint sportdiplomata  – Az öltözködéstől a viselkedésig

Az edző mint sportdiplomata – Az öltözködéstől a viselkedésig

Bizonyára mindenki hallott, olvasott már egy-egy világverseny után olyan edzői, szövetségi kapitányi nyilatkozatot, mely szerint a magyar versenyző azért kapott ki, azért szerepelt rosszul, mert nem jó a sportdiplomáciánk. Persze könnyebb a felelősséget másra hárítani, mint a bajok okát kutatni és megtalálni … Teljes cikk megtekintés

Etika, erények és követelmények vezetők ill. edzők számára

Etika, erények és követelmények vezetők ill. edzők számára

Az álszent cég-, sport-, egészségügyi vezetők ill. edzők nem szeretik beosztottjukat, tanítványukat, csak eszköznek tekintik őket önmegvalósító céljaik eléréséhez, gyakran autokratikus légkörben működnek és nem adnak teret tanítványuk egyéniségének. Teljes cikk megtekintés