Sport szakkönyveink

Sportágspecifikus sporttáplálkozás

Sportágspecifikus sporttáplálkozás

Az új, Sportágspecifikus sporttáplálkozás című könyvben a MOB által kiválasztott 21 sportágra kidolgozott részletes javaslatok (étrend-kiegészítés, étrendi minták, gyakorlati útmutató, javasolt és kerülendő élelmiszerek stb.), teljesítményfokozás, utazási tanácsok, sport hőségben és hidegben, izomtömeg növelés, befogyasztás, az étrend időzítése, sportitalok, szénhidrát töltési technikák, biológiai ritmusok és számos más, praktikus, gyakorlatias téma található. Teljes cikk megtekintés

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

EDZÉSÉLETTAN könyv (Radák Zsolt)

A kiadvány nemcsak terhelés-élettani könyv, hanem az edzésmódszerek hátterére és okaira is keresi a választ és módszereket is ajánl az edzéscélok megvalósításához. Részletes információkat ad az alapvető sejtfolyamatoktól az izomrendszer bemutatásán át az alkalmazkodás, fáradtság, képességfejlesztés, sporttáplálkozás, prevenció és sportgenetika témakörén keresztül a testedzés és öregedés összefüggéséig. Teljes cikk megtekintés

A TEST IZOMZATÁNAK EDZÉSE (Bogárdi István)

A TEST IZOMZATÁNAK EDZÉSE (Bogárdi István)

Ne akarjon úgy edzéseket vezetni valaki, hogy a gyakorlatok, az edzések anatómiai, élettani háttere ismeretlen számára. Az ismeretlen mindig veszélyeket tartogat, főként a végrehajtás részvevői részére. Amit az Edző mond, az „Szentírás”, hiszen Ő a szakember. Ez bizalom és egyúttal kiszolgáltatottság is a sportoló részére, ami az Edző felelősségét helyezi előtérbe. Teljes cikk megtekintés

Történelem

A testedzés szerepe ősidőktől napjainkig

A testedzés szerepe ősidőktől napjainkig

A rendszeres és intenzív, erőteljes fizikai aktivitás hosszú évezredeken keresztül őseink mindennapi életének részét képezte, s nem csupán élelemszerzés, vagy búvóhely keresés, szálláshely készítés céljából, de kifejező eszköze volt a társadalmi érintkezésnek, kultúrának, vagy akár a kultuszoknak, hitnek, vallásnak is. Teljes cikk megtekintés

A magyar sportegészségügy története

A magyar sportegészségügy története

123 éves a magyar sportorvoslás, 85 éves a sportegészségügy intézeti rendszere - 1891-ben jelenik meg az első, magyar szerző által írt sportorvosi munka, 1929-ben kezdték kialakítani az MTF intézmény sportorvosi rendelőjéből az I. számú Állami Sportorvosi Intézetet, amely 1930-tól működött ... Teljes cikk megtekintés

Sporttudomány

Nyomtat Küldés

Edzői lehetőségek, tennivalók a Fenntartható Fejlődés érdekében (3)

A Fenntartható Fejlődési Célok a következő témakörökre térnek ki: A szegénység felszámolása / Az éhezés megszüntetése / Az egészséges élet és a jól-lét biztosítása / Színvonalas, általánosan elérhető oktatás, egész életen át tartó tanulás / A nemek egyenlőségének megvalósítása / Hozzáférés az ivóvízhez és a megfelelő egészségi viszonyokhoz / A fenntartható energiához való hozzáférés / Fenntartható gazdasági fejlődés, teljes foglalkoztatás / Megfelelő infrastruktúra, fenntartható iparosítás, újítások támogatása / Az egyenlőtlenségek csökkentése

 

A Fenntartható Fejlődési Célok a következő témakörökre térnek ki folytatás):

(5) A nemek egyenlőségének megvalósítása,

Tennivalók, lehetőségek

Az olimpiai mozgalomban remek példáját látjuk annak, hogy a nők egyenjogúságát fontosnak tartjuk a sportéletben. Sajnos az emberi jogok azonos szemléletű kiterjesztése a világunkban nem természetes, pedig a békés, virágzó és fenntartható jövőnknek ez feltétele. Az edzők a nemi különbségek figyelembevételével legyenek képesek edzést tervezni és levezetni. A férfi/fiú sportolók tiszteletteljes kapcsolatot építsenek a nőkkel/lányokkal és udvariasan viselkedjünk velük. Mindenféle egyéb megkülönböztetés nélkül viszonyuljanak hozzájuk, egyenrangú félként kezelve őket, ami azt is jelenti, hogy a férfiak vegyék ki részüket a női foglalatosságnak tartott tevékenységekből pl. a háztartási munkákból és a család körüli teendőkből.

Tények

Ma a fejlődő országokban a lányok kétharmada kap csak alapfokú oktatást, a mezőgazdaságon kívüli munkalehetőségekhez kevésbé jutnak hozzá, mint a férfiak; továbbá a vezetői pozíciók, mandátumok elnyerésében is hátrányban vannak. A fejlettnek mondott országokban előfordul, hogy azonos pozícióban a nők fizetése alacsonyabb a férfiakénál. 

Célok 2030-ra

Mindenféle megkülönböztetésnek véget kell vetni, meg kell szüntetni a nők szexuális és bármilyen más kizsákmányolását, a gyermek- és fiatalkorúak kiházasítását a csonkításokat. El kell érni, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi életben a nők azonos joggal vehessenek részt.

(6) Hozzáférés az ivóvízhez és a megfelelő egészségi viszonyokhoz

Tennivalók, lehetőségek

Tanítványaink becsüljék meg a vizet, ne pazarolják azt sem az élelmezés, sem egyéb tevékenységeik során, a csapok kifolyatása helyett edzés előtt hűtsék be az innivalójukat, a sportközpontok és közösségi létesítmények a víz takarékos felhasználását biztosító műszaki lehetőségekre találjanak forrást (pl. takarékos zuhanyrózsák, takarékosan öblítő WC-tartályok, öntözővíz gyűjtése a csapadékból, másodlagos vízfelhasználás, stb.)

A sportolók legyenek figyelemmel a használati víz pazarlásának elkerülésére is.

A biológiai szükségletek elvégzésekor a természeti sportok esetében elfogadható körülmények biztosítása szükséges, továbbá megfelelő higiéniás eljárások tanítandók a sportolóknak!  

Gondolkodjanak a fenntarthatóságnak megfelelően, próbálják az igényeiket közelíteni a valós szükségletekhez. A rendelkezésre álló szolgáltatásokat csak a szükséges mértékig használják ki, például a szállodai törülközőt többször is használják, mert bár a „hotel árban benne van" a naponkénti csere, de az a mosás alatt szükségtelen vízfelhasználással, a víz mosószerrel való szennyezésével és még energiaigénnyel is feleslegesen terheli a környezetet. 

Természeti sportok - szabadtéri táborozások esetében szenteljünk különös figyelmet a vízhasználatra és a használt víz elfogadható újrahasznosítására, elvezetésére, gyűjtésére.

Ehhez a rendezvényeket engedélyező szervek kellő útmutatást adnak, illetve ellenőrzik is a tevékenységünket. (Területgazdák, erdészetek, ÁNTSZ, önkormányzatok, stb)

Működjünk együtt a vízszolgáltatásban, az egészséges életkörülmények biztosításában érdekelt helyi szervekkel, szervezetekkel.

Tények:

Az élő szervezetek nagy része víz, az ember izomzata például 75%-ban tartalmaz vizet, a szomjúság és a folyadékpótlás a sportoláshoz kötődő természetes folyamatok, a víz jelentősége az anyagcserében, kiválasztásban és más életfolyamatokban is rendkívüli, a sportolók vízigénye többek között a befektetett munkától és a környezeti viszonyoktól függ, mivel a szervezet hő-egyensúlyának fenntartását az izzadással képes fenntartani.

Az emberiség 40 %-a nem jut hozzá a szükségleteinek megfelelő mennyiségű (használati) vízhez, és az arány sajnos növekedni fog. Ugyanakkor az ivóvízhez jutás már 91 %-nak biztosított (2015-ben); az emberek által felhasznált víz 80 %-a tisztítatlanul kerül vissza a víz körforgásába, naponta kb. 1000 gyerek hal meg a Földön hasmenésben, a természeti katasztrófák okozta halálok hátterében 70 %-ban a víznek is szerep jut, viszont a megújuló energiatermelés 16 %-a a vízhez kötődik.

Célok 2030-ra:

Mindenkinek jusson ivóvíz, teremtsünk mindenki számára egészséges életkörülményeket, különös figyelemmel legyünk az asszonyokra és gyerekekre, továbbá a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, a szabadban székelés szűnjön meg,

Fejlesztendő a vízhasználat hatékonysága.  

Védjük illetve alakítsuk vissza a vizes élőhelyek természetes ökoszisztémáját.

Legyen együttműködés az érdekelt felek között,alakuljon ki országhatároktól független vízgazdálkodási szemlélet.

(7) A fenntartható energiához való hozzáférés

Tennivalók, lehetőségek

Az igények és a szükségletek közötti különbség tudatosítása, a felesleges energiahasználat mellőzése. Ésszerű tervezés az életvitelünkben illetve időkihasználásunkban.

A megelőzés tanítása - ne fecséreljünk értelmetlenül energiát. Érzékenység és felelősség kialakítása az energiafogyasztással és rosszul működő gépekkel kapcsolatosan, önmérséklet bizonyítása a kényelmes, de gazdaságtalan megoldások (pl. személyautók használata városban) a praktikusabb közösségi megoldások helyett. 

A Föld napján alkalmazott figyelmességeinket -amikor pl. a „fejlett" társadalmunkat jelképező fényözön sugárzását a Földönkívüliek felé egy estére csökkentjük- terjesszük ki a Föld éve célkitűzéssel.

Ne működtessünk feleslegesen lámpákat, fogyasztókat. Olyan sport- létesítményeket tervezzünk, ahol a természetes fény kiszolgál bennünket, ahol a szellőzés és klimatizálás építési megoldásokon alapul. Már a rómaiak kettős falú épületeket, átriumos házakat építettek ugyanebből a célból. Ahol szükséges alkalmazzunk automata érzékelőket a világítás szabályozására, használjunk energiatakarékos fényforrásokat.

London olimpiai falujának főutcáján a járókelők lépései generáltak energiát, mi is legyünk fogékonyak hasonló megoldásokra.

Figyelmes életvitellel, önmérséklet gyakorlásával, nyitottsággal a technikai innovációk felé és azok alkalmazásával sokat tehetünk ezen a területen.

„A környezetterhelést ugyan nem könnyű csökkentenünk, de azért nem is lehetetlen. Két tényező szorzatából áll ugyanis: az emberek számából és egyenkénti terhelésükből."

írja Jared Diamond földrajzprofesszor, az Összeomlás című könyv (Typotex, Budapest 2007) szerzője.

Tények

Modern világunkban a hozzáférés az energiához alapvető igénye az embernek, szüksége van rá a munkájához, szabadidős tevékenységéhez, biztonsága érdekében, és a növekedő jövedelme által lehetővé tett életviteléhez.

A nagyszabású sportrendezvények esetében nyilvánvaló a hatalmas energiaigény a helyszínek kiszolgálásában (világítás, szellőzés, nézők igényei és a médiaeszközök kiszolgálása, stb.), a sportolók és még inkább a szurkolók utazásai formájában.

 3 milliárd ember nem modern energiaforrásokat használ hétköznapjaiban, pl. főzéshez, fűtéshez. Az energiaigényünk 60 %-ban felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, amely a globális klímaváltozás egyik okozója. Ezért a hosszú távú klímavédelmi célok érdekében csökkenteni kell a véges készletű, szénalapú energiák használatát.

Célok 2030-ra

Hozzáférést biztosítani univerzálisan a megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiaforrásokhoz, a megújuló energia megosztási lehetőségeinek jelentős fejlesztése, az energiahatékonyság megkétszerezése, a tiszta energia és a technológiai megoldások kutatásának fejlesztése: beleértve a megújuló energiát és a fosszilis energia kihasználásának hatékonyságát.

(8) Fenntartható gazdasági fejlődés, teljes foglalkoztatás

Tennivalók, lehetőségek

A foglalkoztatottság növelésének a szolgáltatások terén vannak még lehetőségei. Ebbe a körbe tartozik a sport, sokrétű kapcsolódó variációval, többek között a turizmussal. Az e téren szerezhető ismeretek, képességek és készségek könnyen áruba bocsáthatók. Mi több a sport szeretete alapján nem csak megélhetést látnak a munkájukban azok, akik szakmaként is kitanulják a sport szolgálatát: sportoktatók, edzők, sport- és turizmus-szervezők, túravezetők, testnevelő tanárok lesznek. Kapacitáljuk tanítványainkat a tanulásra és támogassuk őket, hogy abban is sikeresek lehessenek.  

Tények

Értelmes és hasznos tevékenységet kell biztosítani minden munkaképes számára, de azzal szembesülünk, hogy a képzetlenek a technikai fejlődés és a szociális viszonyok miatt kiszorulnak a lehetőségekből. 2,2 milliárd ember él szegénységben, ahonnan munkahelyteremtéssel lehetne őket kimozdítani. 75 millió kilátástalan fiatal van közöttük.

Célok 2030-ra

470 millió  új munkahely teremtése a Földön, a bruttó hazai termékek előállításának növelése az országokban, a termelékenység fejlesztése hatékonyabb technológiai fejlesztéssel, innovációval.

 

A Fenntartható Fejlődési Célok a következő témakörökre térnek ki:
(kattintson a felsorolásra, ha a részletekre is kíváncsi)

  1. A szegénység felszámolása
  2. Az éhezés megszüntetése
  3. Az egészséges élet és a jól-lét biztosítása
  4. Színvonalas, általánosan elérhető oktatás, egész életen át tartó tanulás
  5. A nemek egyenlőségének megvalósítása
  6. Hozzáférés az ivóvízhez és a megfelelő egészségi viszonyokhoz
  7. A fenntartható energiához való hozzáférés
  8. Fenntartható gazdasági fejlődés, teljes foglalkoztatás
  9. Megfelelő infrastruktúra, fenntartható iparosítás, újítások támogatása
  10. Az egyenlőtlenségek csökkentése

 

Dosek Ágoston cikke, megjelent a Magyar Edző folyóirat 2017/01-es számában!   

Kapcsolodó cikkek

Beszélgetések sporttudományról

Az edző mint sportdiplomata  – Az öltözködéstől a viselkedésig

Az edző mint sportdiplomata – Az öltözködéstől a viselkedésig

Bizonyára mindenki hallott, olvasott már egy-egy világverseny után olyan edzői, szövetségi kapitányi nyilatkozatot, mely szerint a magyar versenyző azért kapott ki, azért szerepelt rosszul, mert nem jó a sportdiplomáciánk. Persze könnyebb a felelősséget másra hárítani, mint a bajok okát kutatni és megtalálni … Teljes cikk megtekintés

Etika, erények és követelmények vezetők ill. edzők számára

Etika, erények és követelmények vezetők ill. edzők számára

Az álszent cég-, sport-, egészségügyi vezetők ill. edzők nem szeretik beosztottjukat, tanítványukat, csak eszköznek tekintik őket önmegvalósító céljaik eléréséhez, gyakran autokratikus légkörben működnek és nem adnak teret tanítványuk egyéniségének. Teljes cikk megtekintés