A testmozgás hiányának hatása betegségekben szenvedőknél

Az idült, krónikus betegség jellegétől függően kisebb, vagy nagyobb mértékű szervi károsodást okoz, amely különböző módon rontja a beteg teljesítőképességét, például szívbetegségben a szív teljesítménye romlik, légúti betegségben a légzőrendszer funkciója károsodik, így a testmozgás is nehezebbé válik..

A betegséghez gyakran társuló nagy mértékben – sokszor feleslegesen – kímélő, mozgásszegény életmód tovább csökkenti a munkavégző képességet, a beteg miután gyenge általános állapota miatt már kisebb megterhelés is panaszt okoz, még kevesebbet mozog, állapota tovább romtik. Mindennek következményeként:

• csökken a szív és légzőrendszer teljesítőképessége;
• csökken a csontállomány szilárdsága, kialakul a csontritkulás;
• gyengül az izomerő;
• romlik az alsó végtagok vérkeringése, fokozódik a vérrög (thrombus) kialakulásának veszélye;
• súlyosbodik a betegség tudta, a reménytelenség érzése, amelyet tovább ront, hogy egyre inkább másoktól függ, önmaga ellátására képtelenné válik;
• elveszti társas kapcsolatait.

hirdetés

A betegségek lefolyása igen különböző, de azonos betegségben a betegek állapota is jelentős különbséget mutathat, az egészséges embereknek megfelelő teljesítőképességtől, a teljes ágyhozkötöttségig. Ezért a fizikai aktivitás hatása függ a betegség súlyosságától, az egyéni reakcióktól és az esetleges egyéb betegségektől is. A megfelelően irányított mozgásprogram betegek esetében szükségessé teszi a jó együttműködést a beteg, a kezelőorvos, esetleg sportorvos, gyógytornász, fizioterápiás szakember és dietetikus között.

Ha valaki betegsége ellenére, vagy éppen azért elszánja magát arra, hogy egészségesebb életmódot folytasson és ennek részeként rendszeres testmozgást végezzen, ajánlatos, ha orvosával történő konzultációt követően, az orvosával közösen edzéstervet készít, hasonlóan amint azt a sportolók is teszik, természetesen egészségi állapotának megfelelően. Ez az edzésterv azonban eltérő szempontok alapján készül, mint a sportolók edzésterve.

Nem kell megijednünk, ha mozgásprogramról hallunk, minden mozgás, ami megmozgatja tagjainkat. Egészen egyszerűen az aktív gyaloglás, kocogás, biciklizés is a mozgásprogram részének tekintendő. Persze ide tartoznak a komolyabb erőfeszítést igénylő gyakorlatok, melyeket otthon magunk is könnyen megvalósíthatunk.

Bármilyen mozgás ajánlható, amely nagy izomcsoportokat vesz igénybe, folyamatos, ritmikus és aerob jellegű, vagyis a testmozgás alatti oxigénfogyasztás fedezi a mozgás oxigénigényét (pl. séta-gyaloglás, futás-kocogás, úszás, korcsolyázás, kerékpározás, evezés, sífutás, labdajátékok)

A rendszeres fizikai aktivitás/sportolás abszolút ellenjavallatai

• Szívinfarktus utáni állapot (12 hétig)
• Nyugalmi vagy instabil angina (mellkasi fájdalom)
• Súlyos szívritmuszavarok
• Akut szívburok- vagy szívbelhártya-gyulladás
• Az aortabillentyű szűkülete vagy elégtelensége
• Kezeletlen pangásos szívelégtelenség
• Heveny visszérgyulladás
• Embólia (fél évig)
• Kezeletlen anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség)
• Máj és vese súlyos betegségei
• Mozgásszervi betegségek, amelyek az aktivitást teljes mértékben akadályozzák
• Súlyos pszichés zavarral járó állapotok

A rendszeres fizikai aktivitás/sportolás relatív ellenjavallatai

• Kezeletlen magas vérnyomás
• Szívritmuszavarok
• Szívbillentyűhibák kevésbé súlyos formái
• Koszorúér-betegség középsúlyos esetei
• A szívizom elfajulásával járó állapotok (un. „cardiomyopathiák”)
• Kezeléssel stabil állapotban nem tartható anyagcsere-betegségek
• Mozgásszervi, reumatológiai betegségek, amelyek rosszabbodását okozhatja a fizikai aktivitás