Energiatartalma magas, egy gramm alkohol szervezeten belüli elégetése 7,1 kcal energia felszabadulással jár, de ártalmai miatt energiabevitel növelésére nem alkalmas. Az ártalom a nagymértékű sör és tömény szesz fogyasztására különösen igaz, míg a mérsékelt borfogyasztás káros hatásai kevésbé igazoltak. Egészséges ember számára korábbi nézetek szerint a bennük található antioxidáns vegyületeknek köszönhetően napi 1-2 dl jó minőségű vörös és újabb kutatások szerint fehér bor fogyasztása jótékony hatású lehet, mivel ezek segíthetnek megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szerepet játszó gyulladásos folyamatokat, és kivédeni az oxidatív stresszt.
„A hormesis a toxikológiából származó fogalom, mely azt jelzi, hogy az élő szervezetek harang (vagy ennek inverze, az U-alakú) görbével szemléltethető módon válaszolnak az őket ért koncentráció-függő ingerekre. Ismert például, hogy az alkohol abstinensek és a sok alkoholt fogyasztok élete általában rövidebb, mint azoké, akik kontrollált alkoholfogyasztók. Ezt, a halandósággal kapcsolatos összefüggést leírták a BMI-re (túl alacsony és túl magas index esetén is fokozott a mortalitás), a sugárzásra és a különböző toxinokra is.” (Radák Zs, 2008)
Ez a pozitív hatás azonban napjainkban újra erősen vitatott. Nagykorú nőknek napi 1 dl bor (színtől függetlenül), férfiaknak 2 dl engedélyezett, sportolóknál azonban megfontolandó, hogy mikor igyák. Borfogyasztás helyett sokkal célszerűbb sötét héjú szőlők gyümölcscentrifugával vagy gyümölcspréssel kinyert cukorban gazdag levét inni. Mátyus István szavaihoz ma sincs mit hozzátenni, a szeszes italok, legyenek tömény vagy nem tömény italok, bizony ártalmasak:
„De valamint egyéb nagy hasznú eszközök, úgy az Istennek ezen megbecsülhetetlen ajándéka, a bor is, valamennyit használhat rendes éléssel, szintén anynyit árthat a visszaéléssel.
De bizony részegségre inni mindig gyalázat, úgy valami ártalom nélkül is alig lehet, ha szinte az mindeneken hirtelen meg nem tetszik is. Ez mindazáltal szenvedhetőbb, de a gyakor részegeskedés mind a testet, mind az elmét a maguk rendes munkájuknak folytatására éppen elégtelenné teszi. Mindenféle megorvosolhatatlan nyavalyákkal eltölti, és magát az életet is nemsokára bizonyosan elrontja.
Az égett bort legelőször az arabsok a XlV-dik században találták fel, és azután egy Reimundus Lullius nevű olasz chemicus tette közönségessé ennek készítésének módját, nem tudom, az emberi nemzetnek nagyobb hasznára-e, mint kárára. Mert valósággal, ha a példákat elnézzük, a véle való rút visszaéléssel eleitől fogva több kárt tett, s tészen még ma is, mint amennyi hasznot rendes élésével hajtott. Minthogy az égett bor a testet rendkívül szárasztja, és a vért kevés mértékben is hirtelen felgyullasztja, önként megtetszik, hogy ez a másként is forró és száraz természetű személyeknek, a növésben lévő kisgyermekeknek és az igen veres ifjaknak leghamarébb megárthat. De akárkinek is, ha ebben telhetetlenkedik, könnyen veszedelmet okozhat.” (Mátyus I, A jó egészség megtartásának módjáról: szemelvények Mátyus István Diaetetica valamint Ó és új diaetetica című műveiből, szerk.: Szlatky M, 1989)
Sportolók teljesítményére kis mennyiségben is ártalmas! Ezt néhány tanulmány mérsékelt fogyasztás esetén ugyan vitatja, azonban mindannyiunknak érdemes a biztonságosabb, igazoltabb álláspontot elfogadni (Steiner 2015). Fontos tudni: az alkohol glikogén- valamint fehérjeszintézisre gyakorolt negatív hatásai miatt sem előnyös, nem beszélve az alkohol direkt diuretikus (vizeletürítést fokozó) hatásáról (Parr 2014).
Philostratos is figyelmeztette az alkoholfogyasztó sportolók orvosait és edzőit (Sport and Recreation in Ancient Greece: A Sourcebook with Translations, 1987). Sajnos az ókori vagy akár csak a néhány évszázados tudás a mai szakemberek fejéből gyakran hiányzik! Edzők körében elterjedt nézet Magyarországon (különösen labdarúgók körében), hogy terhelést követően regeneráló italként sör alkalmazható. Ez annak alacsony nátriumtartalma és az alkohol glikogén- valamint fehérjeszintézisre gyakorolt negatív hatásai miatt sem előnyös, ráadásul ezen téves élettani ismeretek fokozhatják a feszültségoldásra történő alkalmazás kockázatát is, nem beszélve az alkohol direkt (közvetlen) diuretikus hatásáról. A sérülésekből adódó vérzést és a keletkező duzzanatok méretét növelheti az alkohol a bőr vérellátásának (értágító hatás) fokozásán keresztül. Az alkoholfogyasztás hideg környezetben teljes mértékben kerülendő! Ez ugyanis a hő- (fokozott bőrkeringés) és folyadékveszteséget (diuretikus hatás) erőteljesen fokozhatja, szemben a hő- és szomjúságérzettel, amelyeket tompít, és a racionális döntés meghozására való képességet visszaveti. Sajnos sok élsportoló rendszeres alkoholfogyasztó, ezt stresszkezelőként, alvást segítő szerként is használják.