Az elhízás korunkban igen súlyos egészségügyi problémává vált. Világszerte – a gazdaságilag fejlett országokban – 30 és 50% között becsülhető a különböző mértékben elhízottak aránya.
Maga az elhízás általában fokozatosan kialakuló anyagcserezavarnak tekinthető, amelynek lehetnek belső okai (öröklődés, genetikai betegségek, idegrendszeri és hormonális elváltozások), de elősegíthetik kialakulását külső tényezők (táplálkozás, testmozgás hiánya, bizonyos gyógyszerek) is.
Abban, hogy az elmúlt évtizedekben az elhízás előfordulási aránya ilyen nagy mértékben növekedett a genetikai tényezők mellett elsősorban mégis a helytelen táplálkozási szokások és a fizikai aktivitás csökkenése tehetők felelőssé.
Az elmúlt évtizedekben a technikai fejlődés a mindennapi élethez szükséges testmozgást nagy mértékben lecsökkentette, vagyis kevesebb energiát használunk, ugyanakkor a táplálék olcsósága, magas zsír és szénhidrát tartalma növelte az energia-bevitelt.
Energetikai szempontból tehát elhízás akkor jön létre, ha a táplálékkal felvett energia nagyobb, mint az energiafelhasználás, elsősorban a testmozgás által felhasznált energia. Az energiát kalóriában fejezzük ki.
Mit jelent az elhízás és kit tekinthetünk elhízottnak?
Az elhízás (orvosi kifejezéssel obezitás) azt jelenti, hogy a szervezetben a szükségesnél több zsír rakódik le.
Azt mondhatjuk ennek alapján, hogy amennyiben férfiaknál a test zsírmennyisége a testtömeg 20%-nál nagyobb, beszélhetünk elhízásról, míg nők esetében ez az arányszám 25%-ban határozható meg. Mivel a test összes zsírmennyiségének megbízható mérése bonyolult és költséges, az egyszerűbb módszerek, mint a bőrredők vastagságából számított testzsír-százalék pedig nem mindig megbízható, szívesebben használjuk a testtömegindex (TTI) fogalmát a testsúly megítélésére, illetve az elhízás fokának osztályozására. A testtömeg-indexet úgy számíthatjuk ki, ha a testsúlyt (kilogrammban mérve) elosztjuk a testmagasság méterben mért négyzetével.
Például:
- testsúly 90 kg,
- testmagasság 180 cm
- TTI (BMI) =90/1,822 = 28,1 kg/m2
A testtömeg-index meglehetősen jó támpontot nyújt a testsúly, illetve az elhízás mértéknek megítéléséhez.
Az elhízás típusa szerint megkülönböztetjük az almatípust, amikor a zsír főként a törzsön, hason rakódik le, és a körtetípust, amelyekben a zsírlerakódás a csípőtájékon jelentkezik.
Az alma (másként android) típus inkább férfiakra, míg a körte (más szóval ginoid) típus inkább a nőkre jellemző. Bár a két típus többnyire egyszerű ránézéssel is elkülöníthető, pontosabb eredményt kapunk, ha a derékkörfogatot a köldök felett 2 ujjnyival mérve elosztjuk a csípő legnagyobb, kerületén mért értékkel. Ha ez a szám férfiakban nagyobb mint 0,9, illetve nőkben mint 0,8, alma típust jelent. Például: derékkörfogat 100 cm, csípő körfogat 85 cm, 100:85 = 1,1, ami alma típusra utaló érték. Ezt a viszonyszámot nevezik derék/csípő hányadosnak.
Látható tehát, hogy az elhízás diagnosztizálása és tipizálása nem komplikált feladat, mindenki mérleg és centiméter segítségével, önmaga képes elvégezni a szükséges méréseket, illetve számítást, de tájékoztatást ad a táblázat is.