Mit együnk futás előtt, alatt és után

Share

Úgy tűnik, általános téma, hogy a táplálkozás a futás kirakós játék utolsó darabja, amikor a futóteljesítményről van szó. Először jön az új edzőcipő, majd az edzésterv… a futás előtti és utáni táplálkozás gyakran az utolsó dolog, amit figyelembe veszünk, amikor új sportkihívást tűzünk ki magunk elé.

Mi lenne azonban, ha már az elején figyelnénk erre is? Mi lenne, ha már az első naptól kezdve az edzéstervhez illesztve alakítanánk ki a táplálkozást? Már apró változtatások is jelentősen befolyásolhatják, hogy mennyire érzezzük jól magunkat és milyen jól teljesítünk futás közben.

Egy jó futás alap felépítése

A sporttáplálkozás nem bonyolult dolog. Az egészséges, kiegyensúlyozott étrenddel kezdődik. Ha étkezési naplót vezetünk, az segíthet azonosítani a napi étrend azon területeit, amelyeken javítani lehet, kell. A következő kérdéseket érdemes feltenni magunknak: eszem-e napi három étkezést? Elég vizet iszom? Vannak-e nagy szünetek az étkezés és az edzés között?

Ha már rendeztük ezeket az alapvető étrendi problémákat, akkor érdemes megvizsgálni, hogyan igazíthatjuk táplálkozásunkat az edzéshez, amelyet éppen végzünk, vagy amelybe éppen belevágnánk. Annak kiszámításához, hogy mennyit kell enni – beleértve a szénhidrát és a fehérje mennyiségét is, meg kell vizsgálni az edzésmennyiséget, valamint pontosan kell ismernünk testméretünket, súlyunkat.

Az iránymutatások szerint egy óránál rövidebb edzés esetén naponta körülbelül 5-7 g szénhidrátra kell törekedni testsúlykilogrammonként (ttkg). Ha például egy 5 vagy 10 km-es versenyre készülünk, ez tökéletes lenne, de ha hosszabb edzés a cél – és egy órát meghaladó az edzés ideje, akkor 6-10 g/ttkg szénhidrátot kell megcélozni.

Ezután következik a fehérje – a fő tápanyag, amely az izmok helyreállításához, regenerálódásához szükséges. Az aktív felnőttek és versenysportolók számára ajánlott irányelv, hogy a regenerálódási folyamat támogatására napi 1,2-2,0 g/ttkg fehérjét vigyünk be. Minél nagyobb az edzésmennyiség, annál nagyobb a fehérjeszükséglet.

Ha kiszámoljuk a napi célt, érdemes megnézni az egyes élelmiszerekben található szénhidrát- és fehérjetartalmat, így képet kaphatunk arról, hogy mit – és mennyit – kellene naponta fogyasztani ahhoz, hogy elérjük a napi beviteli célokat. Ez elsőre kissé bonyolultnak tűnhet, de ha már van egy nagyjából pontos elképzelésünk az egyes ételek szénhidrát- és fehérjetartalmáról, az étkezések megtervezése hamarosan egyszerűvé válik.

A legfontosabb dolog, amire valóban koncentrálni kell, az az energiabevitel – ezzel biztosítva azt, hogy eleget eszünk az edzéshez szükséges energia mennyiséghez. Ha úgy növeljük az edzésmennyiséget, hogy nem foglalkozunk az energiabevitellel, akkor az edzéshatékonyság csökkenése mellett az általános egészségi állapotunk is romolhat.

Edzés előtt

A helyes táplálkozás nem csak arról szól, hogy mit eszünk, hanem arról is, hogy mikor eszünk. Ahhoz, hogy ezt jól csináljuk, előre kell gondolkodni.

Kutatások kimutatták, hogy a szénhidrátok fogyasztása három-négy órával az állóképességi edzés előtt növeli a máj- és izomglikogén mennyiségét (a szervezetben tárolt glükóz formáját), és ezt követően fokozza a teljesítményt.

A koffein 45-60 perccel az edzés előtt bevitele szintén pozitívan segítheti a sportteljesítményt.

Az étkezésnek magas szénhidráttartalmúnak, valamint mérsékelt fehérje- és zsírtartalmúnak kell lennie. A fehérje és a zsír emésztése hosszabb ideig tart, mint a szénhidráté, ezért ha ezeket edzés előtt nagy mennyiségben fogyasztjuk, akkor futáskor még mindig a gyomrunkban maradhatnak, és kellemetlenséget okozhatnak. Néhány jó futás előtti étkezés lehet a frittata újburgonyával és salátával vagy a házi müzli tejjel, dióval és gyümölccsel.

Egyesek futás előtt egy órával még plusz energiát fogyasztanak, hogy teljesen feltöltődjenek. Ehhez egy szénhidrátban gazdag snack vagy ital javasolt, ami segít feltölteni a vércukorszintet. Általános útmutatásként egy 250 ml-es energiaital (pl. Red Bull) 28 g szénhidrátot tartalmaz, míg egy közepes banán körülbelül 27 g-ot, egy müzliszelet pedig 16 g-ot. Mindegyik lehetséges választás futás előtt.

A koffeinforrás bevétele 45-60 perccel az edzés előtt szintén pozitívan segítheti a teljesítményt. Úgy tűnik, hogy a legtöbb egyénnek a testsúlykilogrammonkénti 5 mg-os mérsékelt dózis előnyös, de már 2-3 mg/testsúlykilogramm bevitel is fokozza a teljesítményt. Általános útmutatásként egy eszpresszó, egy 250 ml-es energiaital és egy hagyományos koffeinalapú energiagél mind körülbelül 80 mg koffeint tartalmaz.

Edzés közben

Jól dokumentált tény, hogy a 60 percnél hosszabb edzés során a kimerülés leggyakoribb oka a csökkenő energiaraktárak. A szervezet elsősorban szénhidrátot és zsírt használ fel energiaforrásként, és bár folyamatosan mindkét energiaforrás keverékét használja, a szénhidrát az előnyben részesített energiaforrás. A szervezetben általában csak kis mennyiségű glükóz kering a vérben, amelynek nagy része az izmokban és a májban tárolódik glikogén formájában – de ebből csak annyi van, ami körülbelül 90 perc edzésre elegendő. Amikor a glikogénraktárak kimerülnek, az izmok és az agy kifogynak az „üzemanyagból”, így kimerültnek és kimerültnek érezzük magunkat. Ezért érdemes mozgás közben szénhidrátot bevinni, hogy a vércukorszintünket szinten tartsuk.

Mikor kell energiát bevinni?

Hosszú távok futásakor minél hosszabb ideig tudjuk megőrizni a szerveinkben (izom, máj stb.) tárolt szénhidrátot, annál hatékonyabban fogunk futni. Ha a vércukorszintünket folyamatosan szinten tudjuk tartani, akkor a tárolt szénhidrátot a futás későbbi szakaszára is el tudjuk menteni. Ezt szem előtt tartva fontos, hogy a lehető leghamarabb fenntartsuk az energiaszintünket (pl. ha az első gél vagy ital bevitelével a futás során egy órájáig várunk, akkor a glikogénraktáraink már elkezdtek lemerülni). A kulcs az, hogy korán kezdjük a pótlást,  körülbelül 20 perc után. Bár nem feltétlenül fogjuk kevésnek érezni az energiát, a pótlás már az első pillanattól kezdve csak előnyös lesz a verseny későbbi szakaszára nézve, amikor a fáradtság és az esetleges gyomorproblémák miatt nehezebbé válhat a tápanyag-utánpótlás.

Mennyi szénhidrát?

Ha egy órán keresztül vagy hosszabb ideig nagy intenzitással edzünk – például egy 10 km-es verseny vagy félmaraton során – vagy hosszabb ideig kisebb intenzitással, például egy maraton során, a szénhidrátbevitel kifejezetten előnyös. A kutatások azt mutatják, hogy óránként 30-60 g szénhidrát elfogyasztása fenntartja a vércukorszintet és szinten tartja a sportteljesítményünket.

Ennek azonban van egy határa, és a szervezet fizikailag nem képes óránként 60 g szénhidrátnál többet felvenni egyetlen szénhidrátforrás, például glükóz fogyasztása esetén. De a források kombinálásával, például a maltodextrin és a fruktóz együttes fogyasztásával szervezetünk akár 90 g-ot is felszívhat óránként. A valóságban ez nagy mennyiségű szénhidrátot jelent, és ez gyomorpanaszokat okozhat (hacsak nem szoktattuk szervezetünket arra, hogy elviselje ezt a mennyiséget), de jól jöhet, ha két és fél óránál hosszabb ideig edzünk – például egy maraton során.

Edzés után

Bármennyire is csábító egy hosszú edzés vagy verseny után lefekünve felhúzni a lábainkat, a megfelelő táplálkozás nem csak abban segít, hogy visszanyerjük a korábbi formádnkat, hanem abban is, hogy alkalmazkodjunk az edzésterheléséhez, így még erősebben térhetünk vissza.

A táplálkozás kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban is, mivel az, hogy mit eszünk (és mikor!!), befolyásolja a regenerálódás ütemét. Edzés után a gyors regenerálódás kulcsfontosságú, mivel minél gyorsabban regenerálódunk, annál keményebben tudunk edzeni a következő edzésen.

A szénhidrát és a fehérje a fő tápanyagok, amelyekre a futóknak szükségük van ahhoz, hogy ez a folyamat beinduljon. Bár mindkettő egyformán fontos szerepet játszik, a fehérje a fő tápanyag, amely a regenerációhoz és az edzéshez való alkalmazkodáshoz kapcsolódik. Szokjunk hozzá, hogy az edzés utáni étkezésben (például 500 ml tej), majd a nap hátralévő részében minden étkezés során körülbelül 15-20 g fehérjét fogyasszunk.

A szénhidrátok ugyanilyen fontosak a regenerálódási folyamatban. Hacsak nem végzünk nagyon alacsony intenzitású edzést, a szervezet többnyire szénhidrátokat használ üzemanyagként. A futás végeztével, különösen, ha hosszabb távokon vagy hosszabb ideig edzettünk, a szénhidrát raktáraink lemerültek lehetnek.

Ha az edzések között 24 óra telik el, akkor egyszerűen csak gondoskodjunk arról, hogy a célba érést követő egy órán belül szénhidrátban gazdag étkezést fogyasszunk, majd a nap hátralévő részében továbbra is minden étkezéshez szénhidrátot vegyünk magunkhoz, így elérheti az ajánlott szénhidrát mennyiséget. (Gondosabb tervezésre van szükség, ha naponta kétszer edzünk, mivel a regenerálódási ablak sokkal kisebb). Egy jó edzés utáni snack vagy étkezés, amely 50 g szénhidrátot és 20 g fehérjét kombinál, pl. a banános-zabos turmix.

A rehidratálás szintén fókuszpont. Az edzés utáni sötétebb színű vizelet várható, de a cél az, hogy néhány órán belül újra szép és tiszta legyen. Ha ezt elértjük, tudhatjuk, hogy a szervezetünk rehidratált és újra egyensúlyban van.

Végezetül fontos, hogy gyümölcsöt és zöldséget is iktassunk az étkezéseinkbe. Edzés közben bizonyos mértékű gyulladás és stressz keletkezik szervezetünkben, és az antioxidánsokat (a szervezetben lévő szabad gyökök ellen küzdő molekulákat) tartalmazó, gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerek segítenek a regenerálódásban. Keressük az élénk színű gyümölcsöket és zöldségeket, mivel ezek antioxidánsokat tartalmaznak, és gondoskodjunk arról, hogy naponta legalább öt adagot fogyasszunk belőlük (a több az ideális). A halolajokban található „jó” zsírok szintén képesek szabályozni a stressz és a gyulladás egy részét, amit a kemény edzés okoz.

Tanácsok összefoglalása

  • A sporttáplálkozási tudomány megadja az irányelveket, de legyünk rugalmasak, hiszen bármit is mond a tudomány, a nap folyamán inkább az korlátoz minket, amit a gyomrunk diktál.
  • Használjuk a hosszú edzésfutásokat arra, hogy kikísérletezzük, hogy mennyi és milyen típusú tápanyagot tudunk komfortosan elviselni.
  • Kezdetben próbáljuk ki 20-30 g szénhidrát bevitelt óránként, keveset és gyakran, és törekedjünk arra, hogy az óránkénti 50-60 g szénhidrátot elérjük. Ne feledjük, hogy a bélrendszerünk is edzhető!
  • Állítsuk be az óránkat úgy, hogy 20-30 percenként jelezzen, hogy emlékeztessen az minket az aktuális üzemanyag-utánpótlásra.
  • Korán kezdjük el az energiapótlást, amíg a bélrendszerünk friss és könnyebben szívja fel a szénhidrátokat – néhány órával a verseny után már nem biztos, hogy minden olyan egyszerű lesz!
  • Az aranyszabály: ne csináljunk semmi újat a verseny napján, bármennyire is csábító a kísértés!
hirdetés

Alexandra Cook írása alapján (RedBull)