Kérdések és tévhitek a kreatin pótlásáról: mit mutatnak a tudományos bizonyítékok? (8. rész)

Share

A kreatin étrend-kiegészítés nagyon népszerű a sportolók körében az izomtömeg növelése, a teljesítmény fokozása és a regenerálódás javítása érdekében. A mérvadó kutatások is arra utalnak, hogy a kreatin étrend-kiegészítés számos jótékony hatást fejt ki idősebb és beteg populációkban. Továbbá a bizonyítékokon alapuló kutatások azt mutatják, hogy a kreatin-kiegészítés viszonylag jól tolerálható, különösen az ajánlott dózisokban (azaz 3-5 g/nap vagy 0,1 g/ttkg/nap). Bár több mint 500, a kreatin használatával kapcsolatos, referált publikáció létezik, némileg meglepő, hogy a kreatin hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatos kérdések még mindig felvetődnek.

Mik is ezek a folyamatosan keringő kérdéskörök?

  1. A kreatin szedése vízvisszatartáshoz vezet?
  2. A kreatin anabolikus szteroid?
  3. Okoz-e a kreatin vesekárosodást/veseelégtelenséget?
  4. A kreatin hajhullást/kopaszodást okoz?
  5. A kreatin használata kiszáradáshoz és izomgörcsökhöz vezet?
  6. Káros-e a kreatin a gyermekek és serdülők számára?
  7. Növeli a kreatin a zsírtömeget?
  8. Szükség van-e kreatin „feltöltési fázisra”?
  9. Jótékony-e a kreatin az idősebb felnőttek számára?
  10. A kreatin csak a rezisztencia / erő típusú tevékenységeknél hasznos?
  11. A kreatin csak férfiak számára hatékony?
  12. A kreatin más formái hasonlóak vagy jobbak a monohidrátnál, és a kreatin stabil az oldatokban/italokban?

E kérdések megválaszolására egy nemzetközileg elismert kutatási szakértői csoportot hozott létre a Nemzetközi Sporttáplálkozási Társaság (ISSN), hogy elvégezzék a kreatin étrend-kiegészítéssel kapcsolatos szakirodalom bizonyítékokon alapuló tudományos értékelését. A kézirat végleges változatát valamennyi szerző felülvizsgálta és jóváhagyta, így az a tudományos csoport véleményét tükrözi.

Szükség van-e kreatin „feltöltési fázisra”?

Az 1900-as évek elején végzett úttörő kutatások állatmodellek felhasználásával kimutatták, hogy a kreatin kiegészítés 70%-kal növelheti a szervezet kreatintartalmát [101, 102]. Évtizedekkel később Harris és munkatársai [60] publikáltak egy korszakalkotó tanulmányt, amely kimutatta, hogy a kreatinnal való „terhelés” növeli a vázizomzat kreatinraktárait, amint azt fiatal, egészséges emberi résztvevőknél a vastus lateralisból vett izombiopsziákból értékelték. Ez a kutatás hihetetlen érdeklődést váltott ki az intramuszkuláris kreatintartalmat növelő kreatin-kiegészítési stratégiák tanulmányozása iránt, ami hozzájárult a jelenlegi ajánlások kialakításához.

A kreatin „feltöltés” a kreatin szájon át történő pótlását jelenti 5-7 napon keresztül 20-25 g/nap adagban, gyakran kisebb adagokra osztva a nap folyamán (pl. négy-öt, 5 g/nap adag). A kreatin „feltöltés” a testtömeghez viszonyítva is előírható, például 0,3 g/ttkg/nap 5-7 napon keresztül (azaz 21 g/nap egy 70 kg-os egyén esetében). A kreatin-pótlás „töltési” szakaszát napi „fenntartási” szakasz követi, amely gyakran napi 3-5 g/nap adag között mozog. Harris és munkatársai [60] alapvető munkáján kívül számos más vizsgálat is kimutatta, hogy a kreatin „töltési” fázisban az emberekben megnövekedett intramuszkuláris kreatinraktárak vannak [35, 103, 104]. A kreatin-kiegészítéssel kapcsolatban gyakori tévhit, hogy a sportolókat kreatinnal kell „terhelniük” ahhoz, hogy növeljék az intramuszkuláris kreatinraktárakat, és ezt követően megtapasztalják a kreatin-kiegészítés állítólagos ergogén előnyeit. A tudományos szakirodalomban azonban jól ismertek a kreatin-kiegészítés alacsonyabb napi adagolási stratégiái (pl. 3-5 g/nap) az intramuszkuláris kreatinraktárak növelésére, ami az izomtömeg, a teljesítmény és a regeneráció nagyobb javulásához vezet a placebóhoz képest [2]. Bár hatékonyak, ezek a nem terheléses kreatin-kiegészítő adagolási stratégiák késleltetik a maximális intramuszkuláris kreatinraktározást. Például a Hultman és munkatársai [35] által végzett klasszikus „betöltő” vs. napi „fenntartó” dózis összehasonlító vizsgálatban a kreatin izomban való felhalmozódása hasonló volt (20%-os növekedés), miután a résztvevők 3 g/napot fogyasztottak 28 napon keresztül vagy 20 g/napot 6 napon keresztül [35]. Így jelenleg azt javasolják, hogy a sportolók legalább 4 héten keresztül 3-5 g/nap kreatint fogyasszanak, hogy hasonló vázizom telítettségi szintet tapasztaljanak. Annak meghatározása, hogy melyik kreatin-kiegészítési stratégia az előnyösebb, az egyén céljától függhet. Ha például egy sportoló nagyon rövid idő alatt (<30 nap) szeretné maximalizálni a kreatin-kiegészítés ergogén potenciálját, akkor a kreatin „feltöltési” stratégia alkalmazása javasolt. Ha azonban egy sportoló vagy edző hosszabb ideig (>30 nap) tervezi a kreatin bevitelét, vagy ha el akarja kerülni a kreatin „feltöltés” során néha előforduló esetleges súlygyarapodást, akkor a kreatin „fenntartási” stratégia lenne a megfelelő megoldás. Azoknak a sportolóknak, akik kreatin terhelési fázist hajtanak végre (pl. 20 g/nap), a nap folyamán a kisebb adagolási stratégiákra (pl. 10 grammnál kisebb vagy azzal egyenlő adagok) kell helyezniük a hangsúlyt, mivel a 10 grammnál nagyobb adagok potenciálisan gyomor-bélrendszeri zavarokhoz (pl. hasmenéshez) vezethetnek [105].

Összefoglalva, a felhalmozódó bizonyítékok arra utalnak, hogy nem kell „terhelni” a kreatint. A kreatin-kiegészítés alacsonyabb, napi adagjai (pl. 3-5 g/nap) hatékonyak az intramuszkuláris kreatinraktárak, az izomakkréció és az izomteljesítmény/visszafejlődés növelésében.

A szakértői csoport következtetései a teljes sorozathoz

A szakirodalom bizonyítékokon alapuló tudományos értékelése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy:

  1. A kreatin-kiegészítés nem mindig vezet vízvisszatartáshoz.
  2. A kreatin nem anabolikus szteroid.
  3. A kreatin-kiegészítés, ha az ajánlott adagokban fogyasztják, egészséges egyéneknél nem okoz vesekárosodást és/vagy veseműködési zavarokat.
  4. A rendelkezésre álló bizonyítékok többsége nem támasztja alá a kreatin-kiegészítés és a hajhullás/kopaszodás közötti kapcsolatot.
  5. A kreatin kiegészítés nem okoz kiszáradást vagy izomgörcsöket.
  6. A kreatin-kiegészítés általában biztonságosnak és potenciálisan előnyösnek tűnik gyermekek és serdülők számára.
  7. A kreatin-kiegészítés nem növeli a zsírtömeget.
  8. A kreatin-kiegészítés kisebb, napi adagjai (3-5 g vagy 0,1 g/ttkg) hatékonyak. Ezért nincs szükség kreatin “feltöltési” fázisra.
  9. A kreatin-kiegészítés és a rezisztencia edzés az idősebb felnőtteknél a mozgásszervi és teljesítménybeli előnyök túlnyomó többségét eredményezi. A kreatin-kiegészítés önmagában is bizonyos izom- és teljesítménybeli előnyöket biztosíthat az idősebb felnőttek számára.
  10. A kreatin-kiegészítés számos sporttevékenység esetében előnyös lehet.
  11. A kreatin-kiegészítés számos előnyt nyújt a nők számára az egész élettartamuk során.
  12. A kreatin egyéb formái nem jobbak a kreatin-monohidrátnál.
hirdetés

Az eredeti közlemény a Journal of the International Society of Sports Nutrition-ban jelent meg 2021-ben, az általunk közölt cikksorozat ennek szerkesztett változata.

https://jissn.biomedcentral.com/