A sportfarmakológia egy viszonylag új terület, amely azt vizsgálja, hogyan hat a testmozgás a gyógyszerekre, és hogyan hatnak a gyógyszerek a testmozgásra. A testmozgás és a gyógyszerek kölcsönhatása nagyon összetett, és eddig nem sok kutatás foglalkozott ezekkel a kölcsönhatásokkal. Az, hogy a testmozgás hogyan hat egy gyógyszerre, nem kötelező része a gyógyszerengedélyezési folyamatnak vagy a szükséges forgalomba hozatal utáni felügyeletnek. Az alábbi információk nagy része azon alapul, amit arról tudunk, hogy a testmozgás hogyan hat a szervezet fiziológiájára, majd logikus következtetéseket vonunk le arra vonatkozóan, hogy ez hogyan hat a különböző gyógyszerekre.
A testmozgás, a sport hatása a gyógyszerekre
Annak tanulmányozását, hogy a szervezet hogyan dolgozza fel a gyógyszereket, farmakokinetikának nevezik. A farmakokinetikát négy különböző testfunkcióra osztják: felszívódás, eloszlás, anyagcsere és kiválasztás. Az alábbiakban részletezzük, hogy ezekre hogy hat a testmozgás. Ezek csak általános fogalmak és elméleti következtetések, és a testmozgás minden egyes gyógyszerre másképp is hatással lehet.
Felszívódás
A felszívódás azt jelenti, hogy a gyógyszer hogyan jut be a szervezetbe. A gyógyszerek többféle módon is felszívódhatnak, többek között szájon át, injekcióval, transzdermálisan és inhalációval.
Szájon át szedett készítmények felszívódása
A legtöbb gyógyszer szájon át szívódik fel. Általában a gyógyszer feloldódik a gyomorban, majd a vékonybél nyálkahártyáján keresztül felszívódik. Mindkettőt befolyásolhatja a testmozgás. A könnyű testmozgás csökkentheti a gyomorürülési időt, míg a megerőltető testmozgás növelheti azt. Tehát a testmozgás intenzitásától függően rövidebb vagy hosszabb időbe telhet, amíg a gyógyszer elhagyja a gyomrot, ami aztán befolyásolja, hogy a gyógyszer milyen gyorsan fejti ki hatását. A testmozgás csökkenti a gyomor-bél traktusba irányuló véráramlást is, mivel a vér a szívbe, a tüdőbe és az izmokba kerül, hogy több oxigént juttasson azokba a szövetekbe, amelyeknek a testmozgás során szükségük van rá. Ez azt eredményezi, hogy a testedzés alatt kevesebb gyógyszer szívódik fel a vékonybélben, és így csökkenhet a gyógyszer hatása.
Injekciók
Mint fentebb említettük, testmozgás közben a vér az izmokba kerül, hogy több oxigént biztosítson az erőfeszítéshez. Így az izomba vagy a környező szövetekbe beadott gyógyszerek sokkal gyorsabban felszívódnak, és a gyógyszerből több is felszívódhat a véráramba, ami magasabb vérkoncentrációt eredményez. Az egyik leggyakrabban beadott gyógyszer az inzulin, amelyet a cukorbetegség kezelésére használnak. Az inzulint használó betegeknek azt tanácsolják, hogy kerüljék az inzulin beadását olyan izmokba, amelyeket rövidesen edzeni fognak. Ha például egy cukorbeteg futni készül, ajánlott, hogy az inzulint a comb helyett a hasba fecskendezze, mivel a combból az inzulin felszívódását a futás nagymértékben befolyásolja.
Transzdermális felszívódás
Egyes gyógyszerek a bőrön keresztül szívódnak fel a véráramba. Ilyenek például az angina pectoris kezelésére használt nitroglicerin tapaszok és krémek, a dohányzásról való leszokást segítő nikotintapaszok és a születésszabályozásra szolgáló női hormonok. A testmozgás is növeli a bőr véráramlását, így a felesleges hő felszabadulhat, így ezek a gyógyszerek edzés közben akár két-háromszor nagyobb mennyiségben szívódnak fel, mint máskor.
Inhalációs készítmények felszívódása
A leggyakrabban belégzés útján felszívódó gyógyszerek az asztmagyógyszerek. A testmozgás növeli a tüdő véráramlását, hogy megkönnyítse a szövetek jobb oxigénellátását, így a gyógyszerek ezen az úton keresztül történő felszívódása is fokozódik. Ez hasznos lehet az asztmás betegnél, mert az asztmát esetenként súlyosbítja a testmozgás, így nagyobb szükség esetén több gyógyszer szívódik fel.
Eloszlás
Az eloszlás a testrészekre és a szövetekre utal, ahová a gyógyszert juttatják. A testmozgás legfontosabb hatása az eloszlásra a dehidratációval kapcsolatos. Ha a sportoló személy nem hidratál megfelelően a testmozgás alatt és után, a szervezet kiszáradhat, ami megnövelheti a gyógyszer koncentrációját, ami esetleg mellékhatásokat okozhat. A másik mód, ahogyan az eloszlást a testmozgás befolyásolhatja, a fehérjekötődésre gyakorolt hatás. A véráramban egyes gyógyszerek fehérjéhez kötődnek, így nem tudnak a szervezetre hatni. A testmozgás növeli a fehérje szintjét a véráramban, így a gyógyszerből több kötődik a fehérjéhez, csökkentve annak hatását.
Anyagcsere
Sok gyógyszer metabolizálódik a májban, amely inaktiválja a gyógyszert. A testmozgás csökkenti a máj vérellátását, így a májban metabolizálódó gyógyszerek hatásideje megnövekedhet, mielőtt metabolizálódnának. Egyes tanulmányok azonban kimutatták, hogy a rendszeres testmozgás növeli a máj hatékonyságát a gyógyszerek metabolizálásában. Tehát miközben a testmozgás csökkenti a máj vérellátását, úgy tűnik, hogy hatékonyabbá is teszi azt, és így ez a két hatás valószínűleg kioltja egymást.
Kiválasztás
A kiválasztás arra utal, hogy a gyógyszer hogyan távozik a szervezetből. A legtöbb gyógyszer a vesén keresztül ürül ki. Edzés közben a vesék vérellátása akár 50%-kal is csökkenhet, így ez azt eredményezheti, hogy a gyógyszerek hosszabb ideig maradnak a véráramban, és koncentrációjuk megnő. Egyes gyógyszerek a máj által az epébe ürülnek, majd a széklettel távoznak a szervezetből. A rendszeres testmozgás növeli az epekiválasztást, így az ezen az úton ürülő gyógyszerek gyorsabban távoznak. Ennek egyik példája a paracetamol.
Összefoglaló
Mint látható, a testmozgás gyógyszerekre gyakorolt hatásának témája – a sportfarmakológia – nagyon összetett. Bár vannak olyan gyógyszerek, amelyeket alaposan tanulmányoztak, a testmozgás hatását a legtöbb gyógyszerre még nem kutatták. A jelenlegi ismerethiány miatt nehéz határozott kijelentéseket tenni arról, hogy egy adott gyógyszerre milyen hatással van a testmozgás, de lehetséges a súlyos mellékhatásokat vagy toxicitást eredményező jelentős hatás.
Források: Ciccone CD. Pharmacology in Rehabilitation 2007; Houglum J, et al, Principles of Pharmacology for Athletic Trainers 2005; Khazaeinia T et al, The effects of exercise on the pharmacokinetics of drugs. 2000; Mamrack M. Exercise and Sport Pharmacology 2020; Panus P, et al.Pharmacology for the Physical Therapist. New York 2009; Reents S. Sport and Exercise Pharmacology, 2000; Stump M. Pharmacology and Exercise 2011.; WADA