Antioxidánsok

Mik azok az antioxidánsok?

Az antioxidánsok azok az enzimek és tápanyagok, amelyek a vérben „lefegyverzik” a szabadgyököket, ezzel ártalmatlanná téve őket. Funkciójuk a szabadgyökök eltávolítása, amelyet úgy képesek végrehajtani, hogy egy elektronjukat átadják a semlegesítés érdekében. Szerencsére testünk számos természetes úton képes védekezni a szabadgyökök ellen. Ide tartoznak az olyan enzimek (például: szuperoxid-diszmutáz, glutation, peroxidáz), melyeknek szerkezetében ásványi anyagokat találunk, például mangánt, szelént és cinket, illetve C- és E-vitamint, valamint a növényekben megtalálható több mint 100 féle, úgynevezett fitokémiai anyagot. Ezek például a karotinoidok (béta-karotin), a növényi pigmentek, bioflavonoidok és a tanninok.

Mik azok a szabadgyökök?

A szabadgyökök atomok vagy molekulák párosítatlan elektronnal, melyeket szervezetünk az anyagcserénk és az energiatermelés eredményeként folyamatosan termel. Szabadgyökök könnyedén keletkezhetnek azáltal, hogy elektronokat szakítanak le közeli molekulákról, a cigarettafüst, a szennyezés, a kipufogógáz, az UV fény és a stressz pedig fokozza képződésüket. A szabadgyökök számottevő pusztítást képesek végezni a szervezetben. Úgy gondolják, hogy a szabadgyökök felelősek a szívbetegségekért, a sok rákért, az öregedésért és az edzés utáni izomfájdalomért, mivel az ellenőrizhetetlen szabadgyökök károsítják a sejtmembránt és a genetikai anyagunkat (DNS), tönkreteszik az enzimeket, megzavarják a vörösvértestek membránját és a véráramban lévő LDL koleszterint oxidálják, így növelik az érelmeszesedést, ezáltal az érfalak szűkülését, amely az első lépcsője a szívbetegségeknek. Kutatások igazolták a szabadgyökök terhelés utáni szintjének növekedését, így ezeket részben felelősnek tartják a későbbi izomfájdalmakért, a fájdalomért, a kényelmetlenségért, ödémáért (vízvisszatartás) és a terhelés utáni érzékenységért (Halliwell & Gutteridge, 1985).  Nem minden szabadgyök káros. Egyesek segítenek a baktériumok elleni küzdelemben és azok elpusztításában vagy a vágások gyógyításában. A probléma akkor merül fel, ha túl sok képződik belőlük és a szervezet védelmi rendszere nem képes őket irányítani, semlegesíteni.

Hogyan hat a mozgás a szabadgyökök szintjére?

Mivel mozgás hatására nő a szervezet oxigénfelhasználása, így növekszik a szabadgyökök képződése. Senki sem tudja, hogy a mozgás hogyan és miért okozza ezt, de úgy sejtik, hogy az energia-anyagcseréhez van köze. Az ATP képződés utolsó lépéseinél (zsírok és szénhidrátok esetében) az elektronok (az atomok negatív részecskéi) időnként leszakadnak és összeütköznek más molekulákkal, ezzel szabadgyököket hoznak létre. Egy másik forrása az izomsejtek károsodása, mely magas intenzitású, excentrikus testmozgás során éri a szervezetet, ilyen a nagy súlyos edzés vagy a plyometrikus gyakorlatok, mely kisebb szakadásokat és sérüléseket okoz az izomzatban, ezáltal növelve a szabadgyök képződést. Egyéb tényezők, mint pl. a tejsav fokozott termelése, a megnövekedett hemoglobin lebontás és a hőtermelés is érintett lehet. Lényegében, minél többet mozogsz, annál több szabadgyököt generálsz.

Mik a legjobb antioxidáns források?

Az antioxidánsok legjobb forrásai a természetes ételek! Több 100 természetes anyag található az ételekben, melyeket fitokémiai anyagoknak nevezünk. Legfőképp növényi élelmiszerekben találhatóak meg és antioxidáns tulajdonságaik vannak, melyek nincsenek jelen az étrend-kiegészítőkben. Úgy tűnik, hogy mindegyiknek eltérő a hatása, különböző típusú ráktól védelmeznek, illetve más degeneratív betegségek ellen hatásosak. Például a szójabab fitokémiai anyagai megakadályozzák a hormonfüggő rákok kialakulását, mint pl. az emlő-, a petefészek- és a prosztatarák. A fokhagymában lévő anyagok pedig lassítják a tumorok fejlődését. Ezért bölcs dolog a lehető legtöbb fitokémiai anyagot bevinni az étkezésünkkel. A cikk végén látható táblázat az antioxidánsok különböző forrásait mutatja.

Forrás: Anita Bean: A sporttáplálkozás részletes útmutatója (kiadta a 2020, Krea-Fitt Kft.)