Betöltés

Mit keresel?

Betegség és sport Fej és nyak Sportártalmak Sportsérülés

Az agyrázkódás típusai

Megoszt
agyrázkódás labdarúgónál

Az agyrázkódás gyakori probléma sportolás során; aki kontakt sportban vesz részt, az az optimista becslések szerint 4000, pesszimista becslés szerint pedig 200 órai sportolás alatt szenved átlagosan egyszer agyrázkódást! Mik az agyrázkódás jelei, tünetei és típusai?

Mi az agyrázkódás?

2004-ben a sportolás során elszenvedett agyrázkódás témakörében rendezett  2. nemzetközi szimpózium (Second International Symposium on Concussion) (a szakterület nemzetközi szakembereinek legutóbbi találkozója) a következőképpen határozta meg az agyrázkódást: „az agyat érintő komplex pathofiziológiai folyamat, amelyet traumatikus biomechanikai erőbehatások váltottak ki.  Egyszerűbben szólva: „az agyrázkódás az a mód, ahogyan az agy reagál egy „ütésre„. Valójában az „ütés” bármely olyan nagy erőbehatás, amely keresztül halad az agyon – az uppercut a bokszban, az összeütődő fejek vagy a fejelés a  labdarúgásban, vagy a biciklista földre zuhanása a kormányon át  néhány nyilvánvaló példa arra, hogy milyen közvetlen ütés érheti a fejet vagy az arcot.

hirdetés


Kevésbé nyilvánvalóak azok a nem közvetlen ütések, amelyek esetében az ütést valamely más testrész közvetíti a fejhez; jó példa erre a mozdulatlan rögbi játékos, akit hátulról szerelnek le, a nyaka hátrabillen, és a szerelés erőbehatása keresztül megy az agyán. A játékos a nélkül szenvedhet el agyrázkódást, hogy a fejét közvetlen ütés érné.

Mind a közvetlen és a közvetett ütés kiválthatja az agy (mely lényegében rostok által tartott kocsonyás szerv) összerázódását a koponyán belül (szoros, kemény üreg). Ha ily módon tekintünk az agyra, a sérülés lehetősége nyilvánvaló.

Az agyrázkódás az agy válasza egy súlyos ütésre, mely a következő tünetekben, tünetcsoportban és jelekben nyilvánul meg:

Tünetek

  • Hányinger
  • Fejfájás
  • Emlékezet-kiesés (amnézia) – a sérült nem emlékszik arra, mit csinált a sérülés körüli időszakban
  • Zavarodottság – nem tudja hol van, mennyi az idő, nem tudja, kivel játszik stb.
  • Szédülés/ügyetlenség
  • Kábultság
  • Fülcsengés (tinnitus)
  • Látászavarok, pl. kettős látás

Jelek (melyeket az orvos tapasztalhat az agyrázkódást elszenvedett atléta megvizsgálásakor)

  • Álmosság
  • Elkent beszéd
  • Csökkent tudati szint
  • Rossz egyensúly és koordináció
  • Személyiségváltozás, pl.  agresszivitás, felfokozott érzelmek
  • Csökkent koncentráció
  • Lassú gondolkodási folyamatok

Az agyrázkódásnak két altípusa van:

  1. Egyszerű agyrázkódás – eseménytelen, hét és tíz napon belül progresszív felépülés jellemzi, melynek során a pihenés a kezelés legfontosabb eleme. A legtöbb agyrázkódás ebbe a kategóriába tartozik.
  2. Komplex agyrázkódás – a felépülés hét-tíz napnál hosszabb ideig tart, melyet olyan problémák nehezítenek, mint például a rohamok, az edzéssel vagy a hosszú eszméletlenséggel összefüggő tünetek visszatérése.

Definíció szerint az agyrázkódást elszenvedett atléta agya nem funkcionál normálisan. A szakértők véleménye azonban megoszlik ennek okáról: az agy strukturális sérülése okozza-e az agyrázkódást, vagy csupán „funkcionális” probléma? Az érvek megértéséhez elengedhetetlen, hogy alapjaiban megismerkedjünk az emberi agy szerkezetével és funkciójával.

Az agy a vezérlő központunk, amely több mint 100 milliárd idegsejt (neuronok) hihetetlenül komplex halmaza. Ezek a neuronok sajátos módon vannak elrendezve, és adják az emberi agy szerkezetét, ahol az agy meghatározott területei felelősek meghatározott gondolatokért és cselekvésekért. Ezt fontos megértenünk, mert  az agy meghatározott részeinek sérülése meghatározott problémákat eredményeznek, például a tarkólebeny (az agy hátsó részén) sérülése látási problémákat okoz, de érintetlenül hagyja azokat a funkciókat, amelyeket nem ez a terület szabályoz.

Az agy funkciója elektrokémiai jeleknek neuronokon keresztül történő befogadására és vezetésére alapul – ha ez a folyamat kellően nagyszámú neuronban jelentős mértékben megszakad, az kihat arra, amit gondolunk és teszünk, ez ‘funkcionális’ problémának nevezhető.

Szemben a testben lévő egyéb sejtekkel, a neuronok nem képesek saját magukat regenerálni, hanem elhalásuk esetén a környező neuronok veszik át a funkciójukat. Ez azonban egy lassú folyamat, ahol ritkán elég jó a funkció szintje. Ezért a neuron-struktúra sérülése várhatóan olyan problémákat okoz, melyeket lassan lehet helyrehozni, vagy amelyek maradandóak.

Tagek

Talán ez is érdekel

Kommentálj

Your email address will not be published. Required fields are marked *

For security, use of Google's reCAPTCHA service is required which is subject to the Google Privacy Policy and Terms of Use.

I agree to these terms.