Az oxigénfelvevő képesség, relatív aerob- kapacitás
Megoszt
A teljesítőképesség, az edzettség egyik lényeges teljesítmény-élettani jellemzője a maximális erőkifejtéskor egy perc alatt felvett és egységnyi testtömegre számított oxigén mennyisége, az un. relatív aerob kapacitás (VO2 ml x kg-1 x perc-1). Ennek nyugalmi (gyakorlatilag alapanyagcsere körülmények között mért) értéke 3,5 ml, amit metabolikus egységnek neveznek (MET). A relatív aerob kapacitás maximális erőkifejtés során elvárható értékének a becslésére mind a kor, mind a teljesítmény alapján számos összefüggést dolgoztak ki [pl. 56,36 – (0,39 x kor években), elsősorban felnőtt férfiaknál alkalmazható összefüggés].
Nőknél a férfiaknál számoltnak mintegy 85 %-a az elfogadható érték. Edzett sportolóknál a jó relatív aerob kapacitás értékek 60-70 ml között vannak, nagy állóképességet kívánó sportágak versenyzőinél gyakran előfordulnak 70-80 ml közötti értékek is. Átlagos (pl. 70 kg-os) testtömegű férfinél ez 5-6 l közötti percenkénti oxigénfelvételt és közel 150 l-es percventillációt tételez fel. Nyilvánvaló, hogy a maximális érték kialakulásában a rendszeres edzésen kívül a testtömeg valamint az izom és a zsírszövet aránya is szerepet játszik.
Szokás a relatív aerob kapacitást a zsírmentes testtömeg (lean body mass = LBM) egységnyi mennyiségére is kiszámítani. Ez a testzsír arányától függően haladja meg a teljes testtömeg l kg-jára számított relatív aerob kapacitást és az edzettségre vonatkozó további hasznos információt ad.
A mozgáskészség beszűkülése miatt a sportolók rendszeres edzésének hatására kialakuló aerob kapacitás és teljesítőképesség növekedésével ellentétes folyamat játszódik le: az aerob kapacitás és a teljesítmény, azaz az edzettségi szint csökken.
Ez a csökkenés megfigyelhető a traumás alsóvégtag amputáltaknál és a gerincvelősérült bénultaknál (paraplégeknél és tetraplégeknél) egyaránt, mértéke az esetek többségében a gerincvelősérülteknél a nagyobb fokú. A gerincvelősérültek relatív aerob kapacitása az elvárható érték 24 %-ára is lecsökkenhet, míg az amputáltaknál a mozgáskészség beszűkülése függ a csonkolás magasságától és így a relatív aerob kapacitás csökkenése változó lehet, elérheti az elvárható érték 52 %-át is.
