Bokarándulás, bokaficam

Bokasérülés ill. bokaficam (bokarándulás) alatt a bokaízületet stabilizáló szalagok és egyéb lágyrészek megnyúlásával, illetve részleges vagy teljes elszakadásával járó sérülést értjük. Ilyenkor a csontos struktúrák nem érintettek, „csupán” a lágyrészek károsodnak.

A sérülés mechanizmusa

A bokaficam elnevezésű sérülés gyakran sportolás során jön létre, de akár egyenetlen talajon való járáskor is bekövetkezhet. Ilyenkor egy rossz mozdulat hatására a boka általában befelé fordul (tehát, a köznapi elnevezéssel szemben nem „ki”-, hanem bebicsaklik) és a külső oldali szalagok megnyúlnak, vagy elszakadnak.

hirdetés

Miért pont így sérül a boka?

Bokasérülés oka, hogy a külbokát képező szárkapocscsont (fibula) kissé lejjebb nyúlik, mint a belbokát alkotó sípcsont (tibia) nyúlványa, tehát a kifelé fordulásnak csontos akadálya van. Ennek ellenére ilyen irányú sérülés is előfordul. Ilyenkor a láb belső oldalán található szalagrendszer sérül, és gyakran a lenyúló szárkapocscsont feje is eltörik, illetve esetenként a két csont közötti kötőszövetes összeköttetés (syndesmosis) is elszakadhat.

Jellemzően mikor sérülhet meg a bokánk?

Főként a gyakori irányváltással járó mozgásformák, illetve a felugrások utáni leérkezések veszélyesek a bokaízületre. Mindkettőben bővelkedik a kosárlabda, a kézilabda, és a röplabda, így ezekben a sportágakban különösen gyakoriak a bokarándulások. Ha azonban valakinek már többször sérültek a bokaszalagjai, akkor akár hétköznapi tevékenységek során is bekövetkezhet az újabb rándulás.

A sérülés mechanizmusa általában hasonló, tehát a lábfej befelé és lefelé fordul, károsítva azokat a struktúrákat, melyek az ilyen irányú elmozdulásokat korlátozzák (ez a legtipikusabb sérülésre, a külső szalagok megnyúlására-szakadására vonatkozik).

Milyen tünetei vannak a bokarándulásnak?

Az azonnal fellépő, majd mozgatásra tovább fokozódó heves fájdalom mellett a kül- vagy belboka duzzanata, elszíneződése, a járás nehezítettsége utalhat szalagsérülésre. A röntgenvizsgálat nem mutat csontos sérülést, ám teljes szalagszakadás esetén a gondos fizikális vizsgálat kóros mozgathatóságot, a röntgen pedig az ízületi rés normálisnál nagyobb nyitottságát mutathatja ki (mivel a szalag stabilizáló-, összetartó szerepe megszűnik).

Kinél fordulhat elő nagyobb valószínűséggel bokasérülés?

Léteznek olyan tényezők, melyek hajlamosíthatnak minket erre a sérüléstípusra. Ilyen például:

• a gyenge egyensúlyérzés és propriocepció (utóbbi alatt az ízületek pontos helyzetének érzékelését értjük, mely bár nem tudatosul, elsődleges szerepű a mozgások kivitelezése során)
• a nem megfelelő lábbeli viselése,
• a gyenge izomzat, az edzettség hiánya,
• az általános ízületi lazaság (instabil, „lötyögő” ízületek),
• az előző sérülés utáni hiányos, nem megfelelő rehabilitáció,
• a kellő bemelegítés hiánya,
• vagy az erős fáradtság.

Milyen súlyossági fokai vannak a bokarándulásnak?

1. A legenyhébb bokaficam esetén csak mikroszkopikus károsodás jön létre a rostok egy részén, ennek megfelelően mind a duzzanat, mind a fájdalom kismértékű. A bokafunkciók teljesek, amennyiben a fájdalom engedi, külső rögzítés nélkül is terhelhető a láb.
2. A második fokozat több rost szakadását jelenti, ami erős fájdalmat, határozott duzzanatot és az ízület enyhe instabilitását okozza. Emiatt rögzíteni szokták a bokaízületet, gipszsínnel vagy bokarögzítővel, hogy a boka oldalirányú elmozdulását akadályozzák.
3. A legsúlyosabb esetben több szalag teljes (komplett) szakadásáról beszélhetünk, ami miatt a jelentős fájdalom és mozgáskorlátozottság mellett az ízület erősen instabillá válik. Ilyenkor sokszor műtétileg állítják helyre a sérült szalagokat, de előfordul, hogy bizonyos okok miatt (pl. magas életkor, valamilyen krónikus alapbetegség megléte) a konzervatív – azaz nem műtéti – kezelés mellett dönt a kezelőorvos.

Mik az azonnali teendők bokaficam esetén?

Az elsődleges teendő – természetesen a szakorvos felkeresése után – a fájdalom, a duzzanat és a gyulladás csökkentése. Erre a PRICE betűszóval emlegetett, négy elemből álló kezelés a legalkalmasabb:

• P, mint protection (azaz védelem): a bokát védeni kell az esetleges rásérüléstől, terheléstől.
• R, mint rest (azaz pihenés): a sérült végtagot nyugalomba helyezzük.
• I, mint ice (azaz jég): 15-20 percig hűtjük a sérült testrészt hideg vizes borogatás vagy jégzselé segítségével. Mindig ügyeljünk rá, hogy a jégzselét közvetlenül ne helyezzük semmilyen csontos felszínre!
• C, mint compression (azaz összenyomás): a bedagadt terület enyhe nyomása (pl. fáslizással) segíti csökkenteni a kialakuló folyadékgyülem (vér és szövetközti nedv) kiterjedését.
• E, mint elevation (azaz megemelés): a végtag felpolcolása segíti a vér visszaáramlását, csökkenti a duzzanatot.