A B6-vitamin név három különböző vegyületet jelöl, amelyeket oldalláncuk különböztet meg egymástól, ezen vegyületek egymásba könnyen át tudnak alakulni. A három különböző vegyületből a piridoxol a növényi eredetű élelmiszerekre jellemző, míg a piridoxál és piridoxamin állati eredetű élelmiszerekben fordul elő. Elsősorban az aminosav-anyagcserében fontos, de a szénhidrát- és zsíranyagcserében is szükség van rá. Több mint […]
A niacin B3-vitaminként és PP- (pellagrapreventív) faktorként is ismert, magában foglalja mind a nikotinsavat, mind a nikotinamidot (előbbi a biológiailag aktív nikotinamiddá alakul a szervezetben). Vízben oldódó vitamin, túladagolása nem ismert. A szervezetben a nikotinamid az aktív forma, nagy része nikotinamid-adenin-dinukleotidként (NAD+) és nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfátként (NADP+) fordul elő. A szénhidrát-, zsír- és aminosav-metabolizmusban nélkülözhetetlen, a redukáló […]
A riboflavin foszforilált formája a flavoproteinek koenzime, a flavin-mononukleotid és a flavin-adenindinukleotid alkotórésze. Részt vesz a biológiai oxidációs folyamatokban, a sejtlégzésben, a zsírsavak, aminosavak anyagcseréjében. Nélkülözhetetlen a szem egészségéhez. Hosszú ideig tartó antibiotikum-kezelés a élflóra elpusztításával hiányállapotot hozhat létre. Hiányában bőr- és nyálkahártya tünetek jelentkeznek: a nyelv- és szájnyálkahártya begyulladhat, szájsarok berepedezhet, a szemfehérje eressé […]
B1-vitamin (tiamin) vízben jól oldódó, hőérzékeny vegyület, melynek fontos szerepe van a szénhidrát-, ehérje-, és zsíranyagcserében. Szükséglete a szénhidrát beviteltől is függ. Hiánya étvágytalansággal, szívritmus zavarokkal, neuropszichiátriai tünetekkel, oedemával, magas perctérfogatú szívelégtelenséggel járhat.Tiaminhoz májból, teljes kiőrlésű búzalisztből, élesztőből juthatunk. A B1-vitamin szükséglete a szénhidrátbeviteltőlfügg, felnőtteknek 0,125 mg/1000 kJ javasolt, de minimum 1 mg/nap. Hiánya a […]
Mindazon betegek számára, akik sikeres szervátültetésen estek át, nem közömbös hogyan alakul a továbbiakban életük, fizikai teljesítőképességük, képesek-e teljes életet élni. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik a rendszeres fizikai aktivitás, testedzés ezen betegek számára is hasznos eszköz lehet életmódjuk kedvező irányú befolyásolásában. Többnyire krónikus betegségek következtében az érintett szervek olyan súlyosan károsodhatnak, hogy működésük […]
Az ember a többi emlőshöz hasonlóan egy szűk határokon belül változó, tehát viszonylag stabil testhőmérsékletet tart fent. A testhőmérséklet egyénenként is kis napi ingadozást mutat, nőknél pedig a menstruációs ciklus szakaszai is kihatnak rá. A fizikai terhelés, izommunka során felhasznált energia nagyobb része (75 %-a) hőként vész el, ami a vázizomzat hőmérséklet-emelkedését tekintve 38-39 Celsius-fokig […]
Szabadéri sportolás (túrázás, kerékpározás, futás, labdarúgás vitorlázás stb.) során a villámcsapás okozta sérülés a leggyakoribb környezeti tényezőkkel kapcsolatos sportolói haláloknak. Több tényező hajlamosít a villámcsapásra, ezek közül a sportolók szempontjából a legfontosabb a környezetében lévő tárgyak, építmények magassága és szigeteltsége. Bár jellemző, hogy a villám a környezet legmagasabb tárgyába csap bele, a 30-50 méteres hatósugár […]
Ha meleg az idő, de nem a strand irányába indulunk, hanem a sportpályára, és mérkőzéseken, versenyeken kívánjuk összemérni tudásunkat, képességünket másokéval, célszerű előre átgondolni, hogy mekkora terhelést kell kibírnia szervezetünknek a nyári nagy melegben. Nem mindegy, hogy mikor és legfőképpen mennyi folyadékot pótlunk szervezetünk számára. Ha minden körülmény között a legjobb sportteljesítményt akarjuk elérni és […]
A leggyakoribb sportsérülés a bokasérülés (bokarándulás, bokaficam, kiment boka bokasérülés stb.), futás vagy ugrás közben a talajra érkezéskor a boka kifordul, többnyire a külboka közelít a talajhoz, ritkábban a belboka. Leggyakoribb és típusos kosárlabdázóknál, de a többi csapat-labdajátékban is gyakori. Jellemzően a szalagok sérülnek különböző mértékben, de ugyanilyen módon csont-, ín- és egyéb képletek sérülése […]
Az ízületeket mozgató harántcsikolt izmok sérülései a sportsérülések 30-40%-át képezik. Testünk 40-45 %-a harántcsikolt izom. Az izom ér-, idegelemeket is tartalmaz, ezek bármelyike sérülhet. A sérüléseknek többféle típusa létezik, legfontosabbak a zúzódások, húzódások, szakadások A zúzódás direkt trauma, ütés hatására következik be, az izom a csonthoz nyomódik. Kontakt sportokban gyakori, általában nagy vérömleny (haematoma) alakul […]
Kövess minket itt is, ott is!