Fehérjekiegészítés

A sportolók körében gyakori a nagy, akár 3-5 g/ttkg/nap-os fehérjebevitel. Ezt ma már általában étrend-kiegészítők segítségével oldják meg, mivel ezek gyorsan és könnyen elkészíthetőek.

A nagy fehérjebevitel előnyei erősen kérdésesek, a túl sok fehérje a sportteljesítményt kedvezőtlenül is befolyásolhatja. Az egészségügyi kockázat egészséges embereknél 1-2 g/ttkg/nap fehérje fogyasztása esetén nem jelentős, de gondolnunk kell a népesség azon részére is, akiknél még nem történt meg a vese vagy más egészségügyi problémák felismerése. Az említett 3-5 g/ttkg/nap-os fehérjebevitel akár az emberi szervezet fehérjefeldolgozó képességét is meghaladhatja (Bilsborough 2006), ami becslések szerint egy 80 kg testtömegű embernél 285-365 g/nap között lehet.

hirdetés

A ma reálisnak tűnő maximális fehérjebevitel az energiaszükséglet 25 %-a, körülbelül 2-2,5 g/kg/nap, azaz egy 80 kg-os ember számára 176 g fehérje per nap 12.000 kJ/nap energiatartalmú étrend mellett. Ez alatta marad a feltételezett maximális bevitelnek. Feltételezhetően pozitív energiamérleg mellett sem képes a szervezet rásegítés nélkül ilyen mennyiségű fehérjét hasznosítani – bár „rásegítéssel” (gyógyszer abúzus, pl.: inzulin, AAS, IGF-I, MGF, GH alkalmazás) erre akár esély is lehet. A szteroid és más anabolikus hatású anyagok alkalmazása fokozza a nitrogénvisszatartást, ami miatt az is elképzelhető, hogy kevesebb fehérjére van szüksége a doppingoló sportolónak (Lambert 2004). A napi 2-3 g/ttkg-os fehérjefogyasztás tehát a való életben egyáltalán nem számít extrém értéknek, és bár ez nem egyezik a hazai hivatalos állásponttal, még szakkönyvekben is gyakran szerepel ajánlásként: „A testépítésnél egy edzésnapon 2,5-3,5 g/kg proteinfelvétel szükséges„ (Neumann 2006.), erről a gyakorlatról nehéz lebeszélni az érintetteket (súlyemelők, testépítők stb.). Egy friss, 2014 májusában publikált kutatás is megerősítette, amit eddig is tudhattunk: Jose Antonio és társai rezisztencia edzést végző edzett (több éves edzésmúlttal rendelkező) embereket vizsgáltak, akik 1,8 g/ttkg/nap vagy 4,4 g/ttkg/nap fehérjét (kiegészítésként tejsavó proteint és kazeint) fogyasztottak az étrend további módosításai nélkül.

Emésztőrendszeri problémák miatt többen kiestek a kutatásból. A következtetések szerint az extrém magas fehérjebevitel nem eredményezett javulást a testösszetételben, izomtömegben, jó hír viszont, hogy a zsírtömeget sem gyarapította (Antonio 2014). A fehérjefogyasztás újabb adatok szerint a miosztatinszintre is befolyást gyakorolhat (Paoli, 2015).

Szakszerűen használva hatékony legális teljesítményfokozó.