Az immunrendszer serkentése sportolóknál – immun-fitoterápia

Az immunrendszer stimulálása gyógynövény-kivonatokkal is megoldható, bár az alábbiakban tárgyalt hatások és az alkalmazás indokoltsága sportolók esetében ma még nem igazolt. A tőzegáfonya húgyúti fertőzések esetén nyújthat segítséget – elsősorban hölgyeknek (Howell 2007) –, annak ellenére, hogy élelemként vagy étrend-kiegészítőként is alkalmazhatjuk. Echinacea purpurea (lángvörös kasvirág) és rokon fajainak arabinogalaktán tartalma immunrendszer stimuláló hatású, ám minden meghülés megelőző hatást mutató vizsgálat ellenére sem szabad kifejezett orvosi javaslat nélkül alkalmazni, mivel használata nem teljesen kockázamentes. A Spirulina (Arthrospira platensis) növelheti az IgA termelést, az IgA molekula pedig a szövetekből a nyálkahártya felületére jut, és ott helyileg képes a kórokozókkal szembeni védelmet ellátni (Hirahashi 2002). A Spirulinának állati modellekben és embereken végzett vizsgálatokban, antivirális, vérképzést fokozó és immunrendszer erősítő hatása volt megfigyelhető. A natural killer sejtek (NK~ Natural killer limfocita, természetes ölősejt), a nullsejtek igen agresszív természetes ölősejtek, nem specifikusan számos sejtféleséget, pl. beteg-, vírusfertőzött- vagy daganatsejteket képesek elpusztítani, a Spirulina ezt kedvezően befolyásolhatja (Mishima 1998; Dasgupta 2001). A fehérvérsejt termelés fokozásában a c-fikocián és a Spirulina poliszacharidjai egyaránt szerepet játszhatnak. Állatokon és embereken végzett vizsgálatokban ezen túlmenően is vérképzést fokozó és immunrendszer erősítő hatás volt megfigyelhető, ami elméletileg kedvezően hathat kemoterápiás kezelésekkel egyidejűleg is – a Spirulina ugyanis fokozza a csontvelői vérképzésben résztvevő sejtek osztódását (proliferációját) és érését (differenciációját) (Hayashi 2006), ami a kutatók véleménye szerint javíthatja a – például rákellenes gyógyszerek következtében – legyengült imunrendszer működését. Számunkra érdekes lehet még, hogy edzetlen emberekben a Spirulina védelmet mutatott a terhelés kiváltotta oxdatív izomkárosító hatásokkal szemben (Lu HK 2006). A zabnak is fontos összetevője a béta-glükán oldható rost, mely képes a szérum koleszterin szint csökkentésére, ezért egyre több élelmiszernek, étrend-kiegészítőnek alkotórésze. Állatkísérletek alapján védő hatása lehet a felsőlégúti megbetegedések ellen, ha az atléták zab-béta-glükán kiegészítést kapnak (Murphy 2008; Davis 2004), ám ezt sportoló embereken végzett vizsgálatok ezidáig meggyőzően nem tudták igazolni, ahogyan az immunrendszer edzés hatására létrejövő eltéréseire gyakorolt hatást sem (Nieman Med Sci Sports Exerc. 2008). A béta-glükán mellett az utóbbi években a szintén növényi forrásokban nagyobb mennyiségben előforduló kurkumin és kvercetin került előtérbe, utóbbi vegyületnél egy kerékpáros sportolókon végzett vizsgálat is kedvező hatásokat mutatott ki: 3 hetes, napi 1000 mg-os alkalmazás esetén, 3 napos kimerítő fizikai terhelés után a jelentkező tünetek két hétes rögzítése mellett szignifikánsan csökkentette a felsőlégúti megbetegedések előfordulását (Nieman 2007; Nieman 2008). A hatásmechanizmus még vitatott, feltételezett teljesítményfokozó hatása is izgalmassá tehetné alkalmazását (MacRae 2006), ám direkt (közvetlen)  teljesítményfokozó voltának igazolására kicsi az esély. Az Echinacea a meghűlés megelőzésében és kezelésében mutatkozik ígéretesnek (Shah 2007), ugyanakkor az egyes készítmények hatásossága között jelentős eltérések lehetnek.

Lehetséges mellékhatásaik és az allergiás reakciók kizárhatatlansága miatt általánosságban egyetlen gyógynövény alkalmazása sem ajánlható mindenki számára, ez egyéni mérlegelést igényel az orvos és dietetikus részéről.

Gyógynövények a tél átvészeléséhez

A növényekben megtalálható hatóanyagok a gyógyszergyártás alapjául szolgálnak, így hiába tekintjük ezeket „természetesnek”, lehetnek mellékhatásai is. Különösen igaz ez az immunrendszert stimuláló gyógynövényekre, de ritkán még az étrend-kiegészítőként fogyasztott zöld tea kivonatra is. Gyógyszerekkel is kölcsönhatásba léphetnek, ezért gyógynövények alkalmazása előtt ki kell kérni sportorvos vagy gyógyszerész tanácsát is! Huzamosabb ideig fennálló tünetek esetén ugyancsak elkerülhetetlen az orvos felkeresése.

Echinacea

Az Echinacea (kasvirág) fajok összetevői immunrendszer-stimuláló hatásúak, ám néhány meghűlést megelőző hatást mutató vizsgálat ellenére sem javasolt kifejezett orvosi tanács nélkül alkalmazni, mivel ez valószínűleg nem teljesen kockázat mentes (beleértve a gyógyszerkölcsönhatások lehetőségét is).

Béta-glükánok

Állatkísérletek alapján védőhatása lehet a felső légúti megbetegedések ellen, ha a sportolók béta-glükán-kiegészítést kapnak, ám ezt sportoló embereken végzett vizsgálatok idáig zaberedetű béta-glükánnal meggyőzően nem tudták igazolni, ahogyan az immunrendszer edzés hatására létrejövő eltéréseire gyakorolt hatását sem (Nieman 2008 B).

Saccharomyces cerevisiae eredetű béta-glükánnal azonban sportolók esetében szignifikánsan pozitív hatás volt kimutatható (Talbott 2009).

Különböző immunmoduláló poliszacharidok léteznek, melyek közül a béta-glükánok is egy alcsoportot alkotnak, hatásuk pedig forrástól (a pontos kémiai szerkezettől) függ, ezért valójában nem célszerű általánosságokban a béta-glükánokról beszélni. Nemspecifikus hatásuk lehet immunstimuláló, tumorellenes, bactericid, antiviralis, macrophag-stimuláló. Immunmodulátor hatásuk miatt a jövőben széles körű alkalmazásuk várható fertőzések megelőzése és kezelése céljából – akár élsportolók körében is –, továbbá tumorellenes terápia kiegészítőjeként is létjogosultságuk lehet. Utóbbi alkalmazási lehetőségre jó példa a shiitake néven ismert gomba (Lentinus edodes) lentinán nevű béta-glükán poliszacharidja (Schepetkin 2011).

Lángvörös kasvirág (Echinacea purpurea és Echinacea angustifolia)

Az immunrendszer erősítése a betegség megelőzésben lehet fontos, ám erre ritkábban van szükség. Az egyik legismertebb immunrendszer-erősítő gyógynövény a lángvörös kasvirág (Echinacea purpurea és Echinacea angustifolia), melyet az arabinogalaktán tartalma teszi elsősorban alkalmassá erre.

Fekete bodza (Sambucus nigra)

A fekete bodzának kifejezetten a felső légúti megbetegedések, hűlések gyógyításában tulajdonít hatékonyságot mind a népi gyógyászat, mind a kutatások: a virágból készült tea izzasztó, vizelethajtó hatású, a leveléből készült teát lázcsillapításra is alkalmazzák, a C-vitamin tartalmú termésből készült lekvárt szintén felhasználják meghűlések kezelésére. A kakukkfű és a hársfa virágaiból készült tea, hársfavirágméz segíti a légzést nehezítő váladék felszakadását, így a kezelésben nyújthat támogatást. Felfázás, húgyúti fertőzések esetén  tőzegáfonya kivonat segíthet a fertőzés leküzdésében és a tünetek csökkentésében, kiújulásuk megelőzésében.

Ha már megtörtént a baj

A megelőzés a legjobb ellenszer, ám ha már megtörtént a baj, akkor a tüneteket mindenképpen érdemes kezelni, orvos, gyógyszerész tanácsát kikérve alkalmazni a vénynélküli vagy vényköteles készítményeket. A láz lázcsillapítókkal enyhíthető, a szopogatható torokfertőtlenítő tabletták is segíthetnek a torokfájás gyorsabb elmúlásában, az edzésnapok elviselésében és a pihentető alvásban. Átmenetileg magasabb C-vitamin tartalmú étrend-kiegészítők, így pezsgőtabletták is fogyaszthatóak, ezek között is cink + C-vitamin kombináció az, amitől gyorsabb gyógyulást, a tünetek gyorsabb enyhülését remélhető.

Probiotikumok

Olyan élő élelmiszer alkotórészek, amelyek jótékonyan hatnak az emberi szervezet működésére. A probiotikumok képesek lehetnek a bélben csökkenteni a rákkeltő vegyületek termelődését, növelni a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét (főleg a hasmenéssel járó fertőzésekkel szemben), kedvezően befolyásolhatják az immunrendszer működését, enyhíthetik a gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn-betegség), allergiás és autoimmun betegségek tüneteit, illetve szerepet játszhatnak megelőzésükben. Antibiotikummal kezelt betegségek közben és után fontos lehet az orvos vagy dietetikus javaslatára végzett probiotikum fogyasztás! A probiotikumok alkalmazásánál elengedhetetlen, hogy a bevitt mikroorganizmusok képesek legyenek élve eljutni a vastagbélbe és ott megtelepedni. A megtapadt probiotikum néhány naptól néhány hétig van jelen a bélben, így hatását tartósan csak folyamatos fogyasztás esetén fejti ki. Ételeinkkel vagy kiegészítéssel juthatunk ezekhez az élőlényekhez. A szakirodalom egy része az teljesítményfokozó módszerek közé sorolja alkalmazásukat.