A testmozgás hatása az immunrendszer működésére és a fertőzések kockázatára

Mindannyian szenvedünk időnként megfázástól, de a legújabb kutatások szerint az egyén fizikai aktivitásának szintje befolyásolja a légúti fertőzések, például a megfázás kockázatát, valószínűleg azáltal, hogy befolyásolja az immunfunkciót. Úgy tűnik, hogy a mérsékelt szintű rendszeres testmozgás csökkenti a betegségre való fogékonyságot az inaktív életmóddal szemben, de a hosszú, kemény edzések és az intenzív edzésidőszakok a sportolókat fokozottan kiteszik a megfázás és az influenza kockázatának.

Felső légúti fertőzések

A felső légúti fertőzések a leggyakoribbak, amelyeket az emberek elkapnak, ezek közé tartozik a nátha, az arcüreggyulladás és a mandulagyulladás. Legtöbbjüket vírusfertőzés okozza. Egy átlagos felnőttnek évente 2-4 felső légúti fertőzése van, a kisgyermekeknek pedig ennek a kétszerese. Folyamatosan ki vagyunk téve az ezeket a fertőzéseket okozó vírusoknak, de egyesek hajlamosabbnak tűnnek a felső légúti fertőzések elkapására, mint mások. Immunrendszerünk minden nap megvéd minket a szervezetünket bombázó kórokozó mikrobák seregétől. Az immunrendszer működését befolyásolják az egyén genetikai adottságai, valamint egyéb külső tényezők, mint például a stressz, a rossz táplálkozás, az alváshiány, a normál öregedési folyamat, a mozgáshiány vagy a túledzés. Ezek a tényezők elnyomhatják az immunrendszert, és így az ember sebezhetőbbé válik a fertőzésekkel szemben.

Milyen hatása van a testmozgásnak?

A testmozgás pozitív és negatív hatással is lehet az immunrendszer működésére, és befolyásolhatja az egyén fertőzésekkel szembeni sebezhetőségét. A kutatók kapcsolatot találtak a mérsékelt, rendszeres testmozgás és a felső légúti fertőzések gyakoriságának csökkenése között az inaktív állapothoz képest, valamint a túlzott mennyiségű testmozgás és a felső légúti fertőzések fokozott kockázata között. Egy egyéves, több mint 500 felnőtt bevonásával végzett vizsgálat megállapította, hogy a napi 1-2 óra mérsékelt testmozgásban való részvétel egyharmaddal csökkentette ezek kialakulásának kockázatát az inaktív életmódot folytató egyénekhez képest. Más tanulmányok kimutatták, hogy a heti 2 vagy több nap testmozgást végző emberek feleannyi betegség miatt kieső iskolai vagy munkahelyi napjuk van megfázás vagy influenza miatt, mint azoknak, akik nem mozognak.

Jobb a több testmozgás?

A több nem mindig jobb, ez az edzésmennyiség tekintetében is így van, mivel más tanulmányok arról számoltak be, hogy a maratoni (42,2 km) és ultramaratoni (90 km) versenyeket követő hetekben 2-6-szorosára nőtt a felső légúti fertőzések kialakulásának kockázata. Ez részben az olyan stresszhormonok, mint az adrenalin és a kortizol megnövekedett szintjének köszönhető, amelyek elnyomják a fehérvérsejtek működését. A megerőltető testmozgás után a sportolók egy rövid időszakba kerülnek, amikor legyengül az immunrendszerük ellenálló képessége, és fogékonyabbak a vírusos és bakteriális fertőzésekre, különösen a felső légúti fertőzésekre (ez az ún. „nyitott ablak effektus”). Az edzés utáni immunfunkció-csökkenés akkor a legkifejezettebb, ha az edzés folyamatos, hosszan tartó (90 percnél több), közepes vagy magas intenzitású (az aerob kapacitás 55-75%-a), és táplálékbevitel nélkül történik. A sportolók számára további problémát jelent, hogy a környezetükben lévő betegséget okozó (azaz patogén) mikroorganizmusoknak való kitettségük a normálisnál nagyobb lehet a sportolás során megnövekedett légzési sebesség és mélység miatt (ami növeli a tüdő kitettségét a levegőben terjedő kórokozóknak), a nagy embercsoportokban való sport (pl. tömeges futóverseny). A torokfájások egy része nem fertőződések, hanem allergiák vagy szennyező anyagok (városi levegő, szmog) és hideg, száraz levegő belégzése által okozott nem fertőző légúti gyulladás következménye.

A sportolók mikor a legérzékenyebbek?

Általános vélekedés, hogy a hideg, nedves időjárásnak való kitettség növelheti a nátha elkapásának valószínűségét, de a rendelkezésre álló bizonyítékok ezt nem támasztják alá. A legtöbb ember télen fogékonyabb a megfázásra (ami valószínűleg az ilyenkor csökkent D-vitamin-állapotnak is betudható), de számos, sportolókon végzett vizsgálat azt mutatja, hogy ők általában a versenyhez közeli időszakokban a legérzékenyebbek a fertőzések elkapására. Ez általában az intenzív edzés időszakát és a jó teljesítményre való törekvés okozta fokozott mentális stresszt követi. Az élsportolók számára aggodalomra ad okot, hogy még egy enyhe fertőzés is erősen leronthatja a teljesítőképességüket. A fertőzések megelőzése ezért nagyon fontos, és a jó személyes higiénia, a megfelelő táplálkozás és az egyéb életstresszek minimalizálása révén segíthetnek magukon.