Betöltés

Mit keresel?

Aktuális Sportinnováció Sporttudomány

Általános erőnlét – Innováció a sportban (1. rész)

Megoszt

Bevezetés

A történelem során a sportolók számos alkalommal profitáltak már az eredetileg az elit katonai egységek számára kifejlesztett erőnléti edzésmódszerekből, az extrém körülményekhez való alkalmazkodási módszerekből, az innovatív orvosi ellátásból és technológiából. E fejlesztéseket aztán továbbadják az általános csapatoknak és végül a tömegeknek. A honvédség ma is sportolással fejleszti a katonák állóképességét, de maga az élsport, ha szisztematikusan irányítják, a tömegsportban való részvétel és a technológiai fejlődés fő hajtóerejévé válik, ami végül mindenki számára előnyös. Az élsportbeli edzők ma már biomechanikusok, orvosok, endokrinológusok, mérnökök és más technológiai szakemberek csapatát vezetik, rendszereket és struktúrákat fejlesztve, hogy a sportolók a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben tudjanak felkészülni a versenyekre. Az utánpótlás szinten dolgozó edzők és sportvezetők pedig elősegítik a tömeges részvételt annak érdekében, hogy maximalizálják a potenciális élsportolók számát, és emellett hozzájárulnak a közösségük jólétéhez.

Számos fejlett technológia a kormány által támogatott katonai, élsportbeli vagy rehabilitációs kutatási programokból származik. Az 1927 és 1946 közötti időszakban a Harvard Egyetem fáradtságot kutató laboratóriuma amerikai szövetségi finanszírozással támogatva a vér fizikai kémiája, a testedzés fiziológiája, a táplálkozás, az öregedés, valamint a magas tengerszint feletti magasság és az éghajlat okozta stressz témáit vizsgálta. 1941-től számos kutatási jelentés emelte ki a katonák fizikai állóképességének fontosságát, a katonai feladatok energiaigényét rendkívüli melegben és hidegben, valamint a ruházat és a felszerelés extrém körülmények közötti felhasználásra történő fejlesztését. A közelmúltban a Massachusetti Műszaki Egyetem (MIT) 2020-ben alapított Katonai Nanotechnológiai Intézete új eszközöket és textíliákat fejlesztett ki az egészség ellenőrzése, a sebgyógyulás, valamint a légköri és környezeti adaptáció elősegítésének érdekében.

hirdetés

A volt Szovjetunióban a tömeg- és az élsport tanulmányozását is egy 1933-ban létrehozott központi kutatóintézet koordinálta, az ország 15 köztársaságának sportkutató intézeteiben és sportegyetemein folytatott tanulmányok segítségével. Az edzőkből, sportorvosokból és tudósokból álló szakértői csoportok az 1970-es években jöttek létre az elit sportcsapatok támogatására. A sikeres szovjet nemzeti birkózó és ökölvívó csapatokat például egy 40 szakemberből álló csoport segítette, akik pedagógiatudományi, orvostudományi, pszichológiai, fiziológiai, biomechanikai, biokémiai és mérnöki területen tevékenykedtek. A huszonegyedik századi orosz tudósok 13 másik tudományágra alkalmazták a birkózás kutatási eredményeit. A 2012-es orosz nyári olimpiai sportágakat 41 sporttudományi csoport, a téli sportokat 15, a paralimpiai sportokat pedig 26 tudóscsapat támogatta. A sporttudomány támogatásának e személyre szabott módszerét Kína átvette és kibővítette. Hat nemzeti laboratórium és egy 30 fős tudóscsoport segíti a nemzeti csapatokat. Az erőforrások integrálása érdekében az Olimpiai Technológia Akcióprojekt olyan intézményekkel működött együtt, mint a pekingi Városi Népkormány, az Oktatási Minisztérium, a Kínai Tudományos Akadémia és a Nemzeti Védelmi Tudományos, Technológiai és Ipari Bizottság. A Digel által vizsgált nyolc sikeres sportország közül a sporttudomány különösen kiemelkedő volt Oroszországban, Ausztráliában és Németországban, míg Kínában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban speciális kutatóintézeteket és tanácsadó központokat is létrehoztak.

A kanadai kormány forrásokat biztosított az Own the Podium (OTP) program létrehozására a nemzetközi sportsikerek elősegítése érdekében, különös tekintettel a vancouveri téli olimpiai játékokra, amelynek az ország 2010-ben adott otthont. 2004-ben az OTP létrehozott egy ötéves, 8 millió kanadai dolláros projektet, „Top Secret Project” néven. Ez a projekt a tudomány és a technológia felhasználásával igyekezett optimalizálni a kanadai téli sportolók teljesítményét. A legsikeresebb kanadai kutatók 55 projekten dolgoztak, amelyeket négy kategóriába soroltak: versenyruházat, jégsport, hósport és teljesítmény. A Top Secret Project szuper alacsony súrlódású talpakat vizsgált snowboardokhoz, és azt, hogy a curling seprűk hogyan olvasztják meg a jeget a seprés során. A tudósok egy rakétavezérlő rendszert használtak a síelők nyomon követésére, és egy óriási katapultot építettek, egyfajta emberi csúzlit, amellyel a gyorskorcsolyázókat a kanyarba lökték, hogy gyakorolhassák a befordulást. A kanadai hosszúpályás korcsolyázók futurisztikus sportruhában versenyeztek, amelyet a japán Descente ruházati cég tervezett a Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács Repüléstechnikai Kutatóintézetével és a Kanadai Gyorskorcsolya Szövetséggel együttműködve. Ez a ruházat, amely aerodinamikusabb, mint az emberi bőr, egy 4 éves kutatási és tesztelési időszak eredménye. Ezeket az új technológiákat nagyon gyorsan átvették az ellenfelek, majd a szabadidős sport résztvevői.

A sorozat következő részei az élsport irányítási modelljének világszerte jellemző, legfontosabb elemeit részletezik, amelyeket jelenleg a tömeg- és élsportban való részvételért felelős szervezetek használnak. Az alábbi fejezetek az élsport által használt különböző módszerekre hoznak példákat, de a tömegsport résztvevői számára is hasznosak.

Általános erőnlét

A megfelelő erőnléti tesztek nagy és még manapság is kihasználatlan potenciállal rendelkeznek a testnevelés, valamint a tömeg- és az élsport kritikus elemeiként. A világon leggyakrabban végrehajtott ifjúsági fitnesz tesztprogramok, különösen a kínai nemzeti fizikai erőnlét tesztje (CNPFT), az európai ALPHA-FIT (a fizikai aktivitás és erőnlét szintjének felmérése), az American FitnessGram®és az orosz GTO, mint Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában a legszélesebb körben végrehajtott ifjúsági alkalmassági tesztek közötti különbségek vizsgálata azt mutatta ki, hogy a legfontosabb tesztkomponensek közösek bennük (azaz az aerob fittség, az izomerő, az állóképesség valamint a hajlékonyság). Az internetes fizikai aktivitás-felmérést és az interaktív technológiát azonban csak a GTO használta) kiváló minőségű videókat kínált audio és szöveges utasításokkal, amelyeket interaktív azonnali üzenetküldés / sms és hangsegítés támogatott szakképzett operátorok segítségével.

A GTO, amely minden korosztály számára egyedülálló kínálattal rendelkezik, a futás mellett személyre szabottan alkalmazza az úszást és a síelést is opcionális tesztelemként. Az életmóddal kapcsolatos készségeket, például a táborozást, az ajánlott heti testmozgást és az erőnléti tudástesztet csak a GTO tartalmazta. Bár átfogó és technológiailag fejlett, a GTO a résztvevők számára költségmentesen megvalósítható: túrázás és táborozás, úszás és síelés, pneumatikus és elektronikus lövészet, egybeesik sok iskola tantervével és sok orosz ember életmódjával. A CNPFT költséges lehet, és a VO2max teszteléséhez drága berendezésekre van szükség (ami egységenként 4000 USD-t jelent). Az USA-ban található FitnessGram® költségkeretet igényelt a felszerelésekre (azaz a hajlékonyságmérő dobozra, a hasizomméréshez használt távolságjelző csíkokra és bőrredő-teszteléshez szükséges felszerelésre), valamint a kiértékelést végző szoftverekre (ami 599 dollárba kerül az első évben és 149 dollár a megújítás). Az iskolák számára kifejlesztett ALPHA tesztverzió dinamométert használ, körülbelül 350–450 dollárba kerül, és más ALPHA verziókhoz szükség lehet egy körülbelül 250 dollárba kerülő bőrredő-mérőre.

Csak a GTO-t tervezték úgy, hogy a tesztelési eredmények és a sportprogramok összekapcsolhatók legyenek, amelyhez a Szovjetunióban létrehozott adatbázisra volt szükség. Mielőtt egy adott sportágban versenyeztek volna, a szovjet résztvevők elérték a korosztálynak megfelelő legmagasabb GTO eredményeket, majd egy 10 lépcsős sportág-specifikus fejlődési szintrendszeren haladtak előre. Oroszország és Kína átvette ezt a kvalifikációs rendszert. Mindegyik szintlépcső konkrét eredmények elérését írja elő egyre szigorúbb kritériumok alapján, amelyeket minden olimpiai négyéves időszak után kutatás és konzultáció útján megújítanak. Orosz sporttudósok a szovjet rendszert az 1980-ban tesztelt 60 sportágról 2011-re 143-ra terjesztették ki. Ehhez fejlett információkezelési technológiára volt szükség, amely fontos szerepet játszott a volt Szovjetunió és Kína tömeg- és élsportjának sikereiben. A sportolók aránya Kínában magas, 430 millió kínai teljesítette a kormányzati fitneszcélokat. Miután 1980-ban elindult a nyári olimpián, Kína 2008-ban már első helyezést ért el az aranyérmesek számában. Ezeket a kínai eredményeket 1958 óta érik el a versenyzők, amikor egy integrált tömeg- és élsportterv keretében azt tűzték ki célul, hogy 200 millió ember fogja teljesíteni a GTO-teszteket; 50-70 millió eléri a versenyszintet; és 10-15 millió élsportolóvá válik. Nagy adatelemzésekkel a GTO-t nyolcszor fejlesztették az 1931-es indulása óta. Az egyedülálló, 2014-es GTO-irányelvek 11 nemspecifikus, 6 és 70 év közötti korosztályt vizsgáltak, több mint 20 kötelező és választható teszt felhasználásával.

Szükség lehet egy globális fitnesz tesztprogram kidolgozására, mivel egyre nagyobb hangsúlyt kap a fiatalok fittségének nemzetközi szinten történő figyelemmel kísérése. A fitneszteszteknek minden korosztályt vizsgálniuk kell, integrálva a tudáspróbákat, a keleti gyakorlatok – például a jóga – választható tesztelemeit és a futás különféle alternatíváit. Ezen kívül a költségek csökkentésével a tesztek könnyebben elérhetővé tehetőek lennének a résztvevők számára. Az erősebb jutalomprogramok, valamint a legújabb internetes és mobil távközlési technológiát alkalmazó, jobb oktatási és promóciós stratégiák, amelyek lehetővé teszik a világ lakossága számára, hogy egész életükön át rendszeres teszteléssel követhessék nyomon fittségi állapotuk változásait, az emberek egészségi állapotának világszintű javulását eredményezné.

A cikksorozatunk részei:

A cikksorozat Peter Smolianov, Christopher Schoen, Jaclyn Norberg, Steven Dion, Jed Smith and Kathryn Calpino. Submitted: January 23rd 2018Reviewed: June 11th 2018 Published: November 5th 2018 DOI: 10.5772/intechopen.79415 fordítása alapján készült!

Tagek

Talán ez is érdekel

Kommentálj

Your email address will not be published. Required fields are marked *