A légúti betegségek közül két kórkép érdemel figyelmet abból a szempontból, hogy kezelésükben a rendszeres testedzés – gyógyszeres kezelés mellett – a beteg állapotának jelentős javulását eredményezheti. Az egyik betegség, amely rohamokban jelentkezik, az asztma, míg a másik idült állapotnak tekinthető, a légzőfelület kórosan csökkenése, kiváltója legtöbbször a krónikus hörghurut, vagy tüdőtágulás, illetve a két betegség együttesen (a kórképet orvosi kifejezéssel krónikus obstruktív légúti betegségnek is nevezik, rövidítve KOLB).
Tüdőasztma
A tüdőasztmát a légutak nyálkahártyájának allergiás eredetű gyulladásos megvastagodása, a hörgők izomzatának rohamokban jelentkező görcsös összehúzódása, vizenyős állapota, fokozott nyákképződés jellemzi, ami együttesen vezet a légutak szűkületéhez, hirtelen fellépő nehezített légzéshez. Nem ritka betegség, amit az is bizonyít, hogy az Olimpiai Játékokon résztvevő sportolók 10-15%-a tekinthető asztmásnak. Ez egyben arra is bizonyíték, hogy a tüdőasztma megfelelő kezeléssel és körültekintő edzésprogrammal nem gátolja a magas szintű sportteljesítményt sem.
hirdetés
Korábban az orvosok szemlélete más volt ennek a betegségnek esetében is, inkább nagyfokú fizikai kíméletet tanácsoltak asztmás betegeiknek, annál is inkább mert – mint látni fogjuk – maga a fizikai aktivitás is kiválthat asztmás rohamot. Ma már a betegség kezelésével foglalkozó szakorvosok véleménye egyértelműen az, hogy a rendszeres testedzés, sport előnyös hatású, egyrészt mivel az asztma gyakran gyermekkorban jelentkezik, s a rendszeres testedzés a fiatalkorúak szervezetének egészséges fejlődéséhez egyébként is elengedhetetlen, másrészt minden életkorban igen hasznos a légzésfunkciók fejlesztéséhez. Mindemellett több vizsgálat utal arra, hogy magát a betegséget is kedvezően befolyásolja a rendszeres fizikai aktivitás.
Rendszeres testedzés hatása tüdőasztmában
A rendszeres testedzés, elsősorban annak aerob formája, csökkenti a légutak érzékenységét, amely asztmás betegek esetében fokozott reakciót mutat számos tényezőre (allergének, por, hideg stb.).
Ezáltal a korábban asztmás rohamot kiváltó ingerek nem okoznak rosszullétet, vagyis jelentős mértékben csökken az asztmás rohamok gyakorisága. Mindemellett a rendszeres testedzést végző asztmás beteg általános erőnléti állapota, kondíciója is javul, munkavégző képessége nő, csökken a betegség miatt munkából kieső idő is. A fizikai képességek rendszeres edzéssel ugyanúgy fejleszthetők asztmás betegek, mint egészségesek esetében, ezért is lehetséges a sportolás, akár élsportolói szinten is. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az asztmás beteg betegségtudata, önmagát társaival egyenértékűnek, lényegében olyan egészségesnek tekintse, akinek bizonyos óvintézkedéseket szem előtt kell tartania.
Megfigyelhető az is, hogy a rendszeres testedzést végző asztmás beteg kevesebb gyógyszerre szorul, azonban hangsúlyozandó, hogy a szükséges gyógyszerek megválasztása és adagolásának előírása a kezelőorvos feladata.
Terhelés által kiváltott asztma
Az intenzívebb fizikai aktivitás kezdetén, vagy azt 5-10 perccel követően fellépő rohamszerű légúti szűkületet nevezik terhelés által kiváltott asztmának. Tünetei: köhögés, sípoló légzés, mellkasi nyomásérzés, esetleg fájdalom, légszomj. Az asztmás betegek 75-95%-ában jelentkezhet, s csupán 10-15%-ra tehető azon esetek aránya, amikor nem asztmás beteg esetében lép fel. Ilyenkor is gyakran kimutatható allergiás hajlam (például szénanátha), illetve van olyan vélemény is, hogy a csak terhelésre jelentkező asztma a későbbiekben valódi asztma képébe megy át.
Kiváltó okának pontos háttere még nem teljesen tisztázott, több tényezőre vezethető vissza:
az intenzív testmozgás közben nő a percenkénti légvételek száma, szaporább a légvétel, ezáltal a légutak lehűlnek, a szaporább, lihegő légvétel következtében fokozódik a légutak nyálkahártyájáról a párolgás, a fokozott oxigénigény miatt intenzívebb testmozgás közben orrlégzés helyett a szájon keresztül is vesszük a levegőt, ez tovább fokozza a légutak lehűlését, illetve párolgását,
a száraz, hideg levegő gyors belégzése kiváltja a hörgők görcsös szűkületét, vagyis az asztmás rohamot.
A fenti mechanizmus mellett terhelés által kiváltott asztmát provokálhat minden olyan tényező, amellyel szemben az egyén allergiás (virágpor), de a levegő szennyezettsége is.
A levegőben lévő szennyező anyagok közül fokozhatja az asztmás roham felléptének kockázatát a kéndioxid (SO2), a nitrogéndioxid (NO2), szénmonoxid (CO) és az ózon, valamint az említett allergének (szezonálisan virágpor, gombaspórák stb.).
A terhelés által kiváltott asztma súlyosságát számos tényező befolyásolja:
az alapbetegség kezelése. Ha a tüdőasztma kezelése gyógyszeresen megfelelő, asztmás roham nem, vagy csak ritkán jelentkezik, kisebb a terhelés által kiváltott asztma valószínűsége is. a levegő hőmérséklete és páratartalma. A hideg, száraz levegő kiválthatja a rohamot; a levegő szennyezettsége, allergiás tényezők; gyenge edzettségi állapot, rossz kondíció; felső légúti fertőzések, orrmelléküreg-gyulladás, hörghurut; testedzés előtt a megfelelő bemelegítés hiánya.
A terhelés által kiváltott asztma megelőzése:
Ne folytasson testedzést hideg, száraz, szennyezett levegőn, szabad téren.
Ha mégis hideg, száraz időben folytat testedzést, vagy sportol (sífutás), viseljen sálat, vagy maszkot a szája előtt, amely csökkenti a levegő hideghatását, s valamennyire véd a légszennyezettségtől is.
Amennyire lehetséges, orron keresztül vegyen levegőt, ezáltal az orr nyálkahártyája melegíti és nedvesíti a belélegzett levegőt.
Enyhébb lefolyású felső légúti fertőzés esetében is függessze fel testedzését, vagy csak egészen könnyű testmozgást (szabad téri séta) végezzen.
Lezajlott betegséget követően, vagy ha egyéb okból szüneteltette a rendszeres testmozgást, csak kisebb intenzitású testedzést végezzen, fokozatosan növelve edzésadagját.
Testedzés előtt végezzen legalább 10 perces bemelegítést, légző gyakorlatokkal kombinálva. Megfigyelés szerint a terhelés által kiváltott asztma a mozgás megkezdését követő 8-10 percben vált ki rohamot, ezután már jóval ritkábban. Ha tehát a bemelegítés során nem lép fel roham, valószínűleg később sem.
A bemelegítés utáni percekben mozogjon lassan.
Testedzés közben az intenzívebb mozgást váltogassa kisebb intenzitásúval, megfigyelés szerint ugyanis az ilyen jellegű, interval edzés kevésbé okoz rohamot.
Edzés után végezzen 10-20 perces levezető testmozgást.
Beszélje meg kezelőorvosával gyógyszeres kezelését, pontosan egyeztesse, milyen gyógyszert használjon a tüdőasztma alapkezelésére, mit használhat a terhelés által kiváltott asztmás roham megelőzésére és mennyi idővel testedzés előtt, valamint mit használjon, amennyiben testmozgás közben mégis roham lépne fel.
