Magnézium anyagcsere
Megoszt
Az ásványi anyagoknak a szervezet egyensúlyának biztosításában döntő szerepe van. A magnézium a kálium után a második legfontosabb kation a sejten belül. Jelenléte feltétlenül szükséges az életfolyamatok működéséhez, a növekedéshez és a fejlődés-hez. Kb. 300 enzim működésének aktivátora, a klorofill építőelemeként részt vesz a fotoszintézisben, a sejtben zajló oxidatív foszforilláció révén beépül az életfolyamatok alapvető energiaforrásába, az ATP-be is és jelentős szerepe van az izomműködés szabályozásában. Magnézium nélkül felborulnának a sejtek szabályozási és építő folyamatai, lehetetlenné válna a hőtermelés. A magnézium ion a kálcium ion antagonistája, tehát azzal ellentétesen hat, és mivel természetes, mellékhatás nélküli anyag, a gyógyításban is egyre szívesebben alkalmazzák.
Egy 70 kg súlyú ember szervezetében kb. 25 g magnézium van, ennek 70 %-a a csontokban, laza kötésben található, és ennek háromnegyed része gyorsan mozgósítható. A fennmaradó rész főleg a váz-és szívizomban, a májban, az agyban és a vesében található.
Szervezetünk magnézium egyensúlyát két folyamat szabályozza, a bélből történő felszívódás és a vesén keresztül történő kiválasztás. A táplálékban lévő magnézium mindössze 30-40 %-a szívódik fel, a többi a széklettel kiürül. Az átlagember verejtékezéssel csak kis mennyiséget veszít, állóképességi edzést végző sportolóknál viszont jelentős lehet a veszteség.
Az emberi szervezet napi igénye normális körülmények között 300 mg, de stressz, testi terhelés, terhesség, fogyókúra ezt a mennyiséget jelentősen megnövelheti. Egyes tápanyagok túlzott bevitele, – pl. túl sok cukor vagy fehérje – fokozza a magnéziumigényt, a túlzott növényi fehérje és zsírfogyasztás viszont a bélből való felszívódást csökkenti.
A magnézium fő hatásai
- ún. kálciumantagonista hatása védi a sejteket a kálciummal való „elárasztástól”,
- a stressz következtében felhalmozódó hormonok kálcium és magnézium ionokra gyakorolt hatását szabályozza
- az izomzat idegvégződésein nyugtató, fájdalomcsillapító, sejtmembrán stabilizáló hatást fejt ki, ezért oldja a szorongást és kedvezően befolyásolja az alvászavarokat,
- az energiaellátásban betöltött szerepe miatt kedvezően befolyásolja a szív működését.
Mi okozhat magnéziumhiányt?
Az egyik fő ok, hogy a mezőgazdasági termelés intenzívebbé válása rendszeressé tette a műtrágya használatát, aminek a következtében a termőtalajok magnézium szegénnyé váltak. Megváltoztak táplálkozási szokásaink is, több állati eredetű élelmiszert fogyasztunk és a „túlfinomított” gabonaipari termékek is egyre jobban elterjednek. A dús zsírtartalmú ételek, a tejtermékekkel bevitt túl sok kálcium, mind-mind fokozzák a magnézium szükségletet. A túlzott alkoholfogyasztás is jelentősen csökkenti a magnézium felszívódását. A helytelen, túlzásba vitt fogyókúra is magnéziumhiányhoz vezethet. A magnézium szükségletet jelentősen növelheti a terhesség és a szoptatás, de a teljesítménysportok űzése is.
A magnéziumhiány tünetei
- központi idegrendszeri tünetek: a koncentráló képesség csökkenése, bágyadtság, idegesség, fokozott görcskészség;
- keringési tünetek: szapora szívműködés, szívritmuszavar, alacsony vérnyomás, koszorúsér görcs;
- izomgörcsök: lábikrában, de nyakban, karban, hátizomban is, esetleg érzészavarok is fellépnek;
- zsigeri forma: émelygés, hányás-hasmenés, záróizom-görcsök.
A magnézium szerepe a gyógyításban
- A belgyógyászatban ritmuszavarok, koszorúérgörcsök kiegészítő kezeléseként alkalmazzák, kálcium-antagonista hatása miatt;
- A koleszterinnel való kölcsönhatása (magasabb magnéziumszint alacsonyabb koleszterinszintet eredményez, tehát kiegészítő kezelésként használható;
- Megelőzhető használatával a terhességek jelentős részében fellépő lábikragörcs;
- Vegetatív panaszokkal küzdő betegeknél tanácsos a kezelést magnézium adásával kezdeni, mert esetleg megtakarítható a nyugtatók, altatók és ritmusszabályozó gyógyszerek adása;
- A fogamzásgátló tablettát szedő nők körében is ajánlott szedése a mellékhatások kivédésére;
- Időskori osteoporózisban alkalmazva gátolja az oldhatatlan kálciumfoszfát lerakódását a szövetekbe.
Szervezetünk számára a megfelelő magnézium ellátottság alapvető fontosságú, igyekezzünk étrendünket ennek megfelelően összeállítani.
Legfontosabb magnéziumforrásaink
- a gabonafélék és a burgonya;
- a dió és mogyorófélék, az olajos magvak;
- a zöldségek közül a szárazbab, lencse, szója és a szárított borsó.
A magnézium sói vízben jól oldódnak, ezért soha ne áztassuk főzés előtt a nyersanyagokat, ne öntsük ki a főzővizet sem, hanem használjuk fel. A pótlás egyik formája lehet magnéziumban gazdag ásványvizek fogyasztása is. Ha a gondosan összeállított, magnéziumban dús étrend sem elegendő, vagy fokozott a szükséglet, a pótlásról gondoskodni kell, de még egészséges veseműködés esetében se vigyük túlzásba a magnézium szedését.