Betöltés

Mit keresel?

Aktív idősek

Miért kell az idősebb sportolóknak jobban figyelni a regenerációra?

Megoszt

Ki gondolná, hogy egy ereje teljében lévő 30 éves élsportoló sportteljesítménye (hosszútávon és sprintekben is) gyengébb, mint 5-10 évvel fiatalabb társáé? A különbség a szervezet természetes élettani változásainak köszönhető. Az életkor előrehaladtával egyre több figyelmet, időt kell szentelni az edzések utáni regenerációnak.

Az életkor előrehaladtával számos kedvezőtlen változás következik be a szervezetben és mentális folyamatokban egyaránt. Az izomtömeg fokozatosan csökken, a csontállomány férfiaknál kb. 3%-kal, nőknél 8%-kal csökken, az izomerő is folyamatosan hanyatlik, amely a láb izmait jobban érinti, mint a felső végtagokat. A változások megfékezésének kiváló módja a rendszeres, személyre szabott edzésprogram, különösen akkor, ha az állóképességi munka rezisztencia-edzésekkel egészül ki.

Természetesen az élsportolók sem menekülhetnek el az élettani folyamatok elől. Jóllehet a szervek működése, különösen a váz-izomzat leépülése sokkal lassabban következik be. Azonban a mindennapok edzésterheléséhez egyre nehezebb alkalmazkodni. Ugyanazon teljesítmény elérésének érdekében egyre többet kell tenni. Nem beszélve a szervezet regenerációs képességéről, amely szintén folyamatosan hanyatlik (Reaburn, 2004).

Feltehetjük a kérdést, hogy az élsport szempontjából kit tekinthetünk „idős sportolónak”? Nos, tudományos vizsgálatok eredményei szerint a 35 év feletti korosztály már idősnek számít (Bortz és Bortz, 1996). Ellentétben a WHO (Egészségügyi Világszervezet) besorolásával, amely szerint a 75-89 éves korban lévők tekinthetők időseknek. „A 30-35 éves életkor olyan fordulópont, amely az élettani folyamatok hanyatlását vonja maga után, következményes sportteljesítmény csökkenéssel, lassuló regenerációs képességgel” (Boros, 2009).

Egy 2003-ban publikált tudományos vizsgálat (Busso et al.) eredményei szerint csak az optimális edzésmennyiség alkalmas a sportteljesítmény fokozására 30 év felett. Az optimális edzésinger adott esetben nagy egyéni különbségeket mutathat. Idős sportolói korban az edzésmennyiség, ill. intenzitás emelése nem vált ki számottevő teljesítményjavulást, nem érhető el a fiatalabb kori teljesítmény. Vagyis a tréning volumen és a sportteljesítmény között fordított U összefüggés mutatható ki.

Az izomtömeg folyamatos csökkenése mellett az izom-összehúzódás ereje is hanyatlik. A folyamat főként a gyors izomrostok tekintetében számottevő. Az edzésterhelés egyre nagyobb munkát, erőfeszítést igényel, amelyre szervezetünk nagyobb fáradtságérzettel reagál. Nem véletlen tehát, hogy több idő szükséges az izmok helyreállításához is tréningek után.

Mi a teendő? A regenerációnak számos elemét lehet megkülönböztetni. Ide tartozik például a pihenés, alvás, nyújtás, masszázs, zuhanyozás, pezsgőfürdőzés, szaunázás, aktív kikapcsolódás, valamint a pszichológiai módszerek széles repertoárja, csakúgy mint a progresszív izomrelaxáció, autogén tréning, imaginatív technikák, Gestalt, stb.

A regenerációs kínálatban a fentiekben felsoroltaknál is nagyobb hangsúlyt kap a megfelelő táplálkozás és folyadékpótlás, valamint a megengedett, doppinglistán nem szereplő étrend-kiegészítők alkalmazása. A táplálkozásban fontos szerepet játszik a szénhidrátok, fehérjék megfelelő pótlása, de állóképességi sportolóknál a zsírpótlás is lényeges. A pre- és probiotikumokra, vitaminokra, nyomelemekre, ásványi anyagokra is nélkülözhetetlen szerep hárul. Az izotóniás italok gondoskodnak a szervezet folyadékpótlásáról, hiszen a bennük rejlő 6-8% szénhidrát, valamint só és néhány más minerália segíti a folyadék megfelelő felszívódását. A növényi étrend-kiegészítők, különösen a ginzeng a szervezet működésének újrahangolásában vállal kiemelkedő szerepet.

Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb gondot kell fordítani az optimális edzésingerre és a tréningek utáni megfelelő regenerációra. Ez utóbbi megteremtésében számos módszer vehet részt, amelyek között kiemelkedik a megfelelő makrotápanyag és vitaminpótlás, valamint a megengedett étrend-kiegészítők, pl. panax ginzeng alkalmazása.

Javasolt irodalom: Court, W.E. (2000): Ginseng, the genus Panax, University of Bredford, UK, Harwood Academic Publisher

Tags:

Talán ez is érdekel

Kommentálj

Your email address will not be published. Required fields are marked *