Betöltés

Mit keresel?

Sportegészségügy, sportorvoslás Sportorvos

Sportorvos lexikon

Megoszt

A sportorvos tudásanyaghoz tartozó fogalmak, kifejezések leírása, magyarázata egyszerűen, érthetően, folyamatosan bővülő címszavakkal …

Anaerob küszöb

Fizikai terhelés (pl. futás) során az izmok működéséhez energiára van szükség. Egy bizonyos terhelési fokig még elegendő oxigént tudunk belélegezni (ez az aerob tartomány). Növelve az intenzitást szervezetünk elér egy olyan ponthoz, amely fölött már sokkal több oxigént igényel, mint amennyit fel tud venni. Ekkor az energiatermelő folyamat anaerob úton (oxigén nélkül) következik be. Ezt a pontot nevezik anaerob küszöbnek. Jelentősége a sportorvos gyakorlatban, az élsportban óriási, de egyre többen használják az egyéni edzéstervezésben. Minél edzettebb valaki, annál később – azaz magasabb intenzitásnál- következik be az átmenet.

Állóképesség

Hosszan tartó sportbeli erőkifejtés mellett a fáradással szembeni ellenálló-képességet nevezzük a sportorvos gyakorlatban állóképességnek.

Aerob állóképességről akkor beszélünk, ha valaki minél hosszabb ideig képes működő izmait oxigéndús közegben energiával ellátni. Legjobb példa a marathoni futás, amikor folyamatosan 42 km-en át képesek dolgozni az izmok. A versenyt az nyeri, aki a legnagyobb sebesség mellett tudja szervezetét (anyagcseréjét, szívműködését, légzését stb.) un.”steady state”- ben (állandósult állapotban) tartani. Annál nagyobb tehát az aerob állóképesség, minél nagyobb iram mellett vagyunk képesek az állandósult állapotra.

Az anaerob állóképesség az izmok energiaraktárainak (glikogénraktárainak) feltöltöttségétől, az izomtömeg nagyságától, a szervezet tejsav felhalmozódáshoz való alkalmazkodásától függ. Minél edzettebbek vagyunk, annál hosszabb ideig vagyunk képesek az izmok tejsav felhalmozódását elviselni, illetve kiüríteni szervezetünkből (a légzéssel). Mit jelent ez? Azt, hogy magas intenzitású (pl. futás) alatt izomzatunk relative sokáig képes működni. Igaz, hogy a pulzusszám nagyon magas, mégis tudjuk tartani akár perceken át. Erre a közép ill. rövidtávú versenyszámoknál van szükség (pl. 2000m evezés, 1000m kajakozás, 1500m futás stb.).

Cirkadián ritmus

A cirkadián ritmus a szervrendszerek élettanilag összehangolt működése, mely magába foglalja a testhőmérséklet, anyagcsere, légzés, keringés, központi idegrendszer szinkronizációját és 20-28 óránkénti periódikus változásait. Szabályozó központja az agyban a hypothalamus suprachiasmatikus magja és a corpus pineale által termelt neurotransmitterek: melatonin, szerotonin által történik. Ezen hormonok termelődése váltja ki a nappali éberséget és éjszakai álmosságot, alvásérzetet, mely külső környezeti hatás (éjszakai sötétség, nappali világosság ) következménye. Alváshiány, éjszakai munka, állandó éjszakai világosság, és több időzónán való gyors áthaladás a cirkadián ritmus felborulását válthatja ki, ami a sportorvos teljesítményfokozási lehetőségeit is csökkenti.

Szervezetünk működési ritmusa a következő: 

Testhőmérséklet

  • Hajnal 4 órakor a legkisebb, majd fokozatosan emelkedik 18 óráig, utána fokozatosan csökken. Az átlagos napi ingadozás 0,4-0,50C. Exogén befolyásoló tényezők: testedzés, alvás.

Szív-érrendszer

  • Ebéd után csökken a vérnyomás, majd fokozatosan emelkedik, csúcsa 15-16 óra köril van.
  • Exogén befolyásoló tényezők: étkezés, testedzés, alvás.

Légzésritmus

  • Hajnal 3 óra és 8 óra között a legalacsonyabb a kilégzési térfogat, ezért asthmás sportolóknál a reggeli intenzív edzések kerülendők.

Anyagcsere

  • A vérplazma szabad zsírsav szintje az éjszakai órákban éri el csúcspontját. Az oxigén felhasználás (VO2) 20-22 óra után fokozatosan csökken, legalacsonyabb pontját hajnal 4 órakor éri el.

Emésztési funkciók

  • Hajnal 2 órakor a gyomorürülés sebessége a legalacsonyabb majd fokozatosan emelkedik, csúcspontját reggel 8 óra körül éri el. 
  • A vizelet elektrolit tartalma 16 óra körül a legmagasabb.

Hormontermelődés

  • A Cortisol és a növekedési hormon szintjét az alvás és a fizikai aktivitás befolyásolja.
  • Az adrenalin és a noradrenalin szint délután a legmagasabb.

Sportteljesítmény

  • A legintenzívebb edzésmunka 19 óra körül valósítható meg. 400 és 100 méteren az úszási sebesség hajnal 6 órakor a legalacsonyabb, majd fokozatosan emelkedik 19-22 óráig, utána csökken.
  • Az izmok rugalmassága 12-24 óra között, kontrakciós ereje 14-19 óra között a legnagyobb.

Forszírozott kilégzési volumen (FEV1)

A vitálkapacitás azon része, amely maximális levegőmennyiség belégzése után a maximális sebességű kilégzés első másodpercében elhagyja a légutakat. Értékét nem csak térfogategységben, hanem a VC%-kában is meg szokták a sportorvos vizsgálat során is megadni. Tiffeneau (1947) azt találta, hogy a FEV1 átlagértéke megegyezik a VC 80-84%-kával (Tiffeneau szám), amely a korral, valamint egyes betegségekben (pl.asthma) csökken.

sportorvos lexikon

Maximális akaratlagos ventilláció (MVV)

Azt a levegőmennyiséget, amelyet az egyén egy perc alatt maximális erővel képes be-, illetve kilélegezni, maximális akaratlagos ventillációnak nevezzük. Függ az életkortól, nemtől, testméretektől, sportágtól. Az MVV-ből önmagában nem számítható ki az edzettség mértéke, viszont a terhelés alatt mért percventilláció (VE) és MVV különbsége megadja a légzési tartalékot, azt hogy a szervezet a terhelés során mekkora levegővolument képes mozgósítani. Ha a terhelés alatt mért VE kisebb, mint a nyugalomban mért MVV, akkor a terhelés alatt a tüdő még nem érte el a maximális erőkifejtést, mikor a terhelés megszakadt, tehát még rendelkezik tartalékkal. Azonban 50%-nál nagyobb különbség tüdőbetegségre enged következtetni. Ha a terhelés alatt mért VE nagyobb, mint a nyugalomban mért MVV, akkor a háttérben általában olyan hörgőgörcs áll, amely a terhelés során oldódik.

A dyspnoe (nehézlégzés) jellemzésére kiszámítható a dyspnoe-index: (MVV-VE) x 100/ MVV= Dyspnoe index

Maximális oxigénfelvevő képesség (VO2max)

A vita maxima terhelés során mért egyik legfontosabb paraméter, amely az aerob állóképességnek lényeges indikátora. Minél nagyobb az aerob kapacitás (maximális oxigénfelvevő képesség), annál jobb az aerob állóképesség. Függ az életkortól, nemtől, edzettségtől, testalkattól. Limitáló faktorai közé tartozik a légzőrendszer, a keringés, oxigénfelvevő és szállító kapacitása és az izmok oxigénfelvevő képessége is. A maximális oxigénfelvevő képességet testtömegre is szokták vonatkoztatni, amely nem más, mint a relatív aerob kapacitás.

Sav-bázis háztartás alakulása terhelés alatt

Erőkifejtés során az izomban felszaporodó tejsav hatására a vér pH-ja savas irányba tolódik el. Mindez a glükóz anaerob bontásának következménye. Magas intenzitású terhelés során a vérben 15-20 mmol/l-re is felszaporodhat a tejsav. (Nyugalomban 1 mmol/l.) Ekkor a vér pH-érték akár 6,9-re is lecsökken. (Nyugalomban 7,4) A savas kémhatás igen kedvezőtlenül befolyásolja a további izommunkát és ingerület átvitelt. A terhelés alatt hiperaemizáló kenőccsel előzetesen bekent fülcimpából veszünk vért a tejsavszint meghatározásához, majd a restitúció 3-4. percében megismételjük a vérvételt. A vér pH illetve BE (báziskészlet) értékekből két dologra lehet következtetni: egyrészt arra, hogy a terhelés elérte-e a vita maxima állapotot, másrészt hogy mekkora az egyén edzettségi állapota. Az edzett személyek pH csökkenése nagyobb teljesítménynél jön létre, emellett nagyobb mértékű pH csökkenést és BE változást képesek elviselni. Természetesen a tejsav felhalmozódás mértéke az izomtömeg nagyságától is függ, emellett az izom glikogén feltöltöttségétől is. Mindezek szintén az edzettségi állapot függvényei.

hirdetés

Széndioxid-oxigén arány

A légzésfunkciós paraméterek spirometriás vagy spirorgometriás vizsgálatok alatt monitorozhatók.

A terhelés alatt mért széndioxid-oxigén arányt régebben respirációs quotiensnek, azaz légzési hányadosnak nevezték, azonban manapság jelölése eltérő, általában R-nek, rationak nevezik. Jelentősége abban áll, hogy a terhelés minden percében nyomon követhetők az anyagcsere folyamatok. A nyugalmi – terhelés előtti -RQ akkor megfelelő, ha értéke 0,7-0,9 közötti értéket mutat (a vegetatív idegrendszeri labilitás esetén értéke 1 fölötti is lehet). Hogyan változik az R terhelés alatt? Csökkenése arra utal, hogy az energiát a szervezet zsírokból nyeri, ekkor az R~0,4-0,5. Növekedése arra utal, hogy az energiát szénhidrátból nyerjük, ekkor az R~1. A terhelés elkezdése utáni második-harmadik percben az R értéke csökken, majd fokozatosan, végül meredeken emelkedik. A terhelés abbahagyását követően a restitúció első szakaszában az R tovább emelkedik. Ennek magyarázata az, hogy az izomban felszaporodott tejsav tovább bomlik vízre és széndioxidra. Ez utóbbi a légzéssel távozik és R-emelkedést eredményez.

Vitálkapacitás (VC)

A maximális belégzés után kilélegzett levegő mennyiségét nevezzük vitálkapacitásnak, amely függ az életkortól, nemtől, testmagasságtól, testtömegtől, sportágtól stb. Komponensei a következők: belégzési rezerv volumen (IRV), kilégzési rezerv volumen (ERV), nyugalmi átlagos légzésmélység (TV). Betegek esetén informatív lehet a két komponens külön számításait elvégezni, a belégzési kapacitást (IRV+TV), amely egyenlő az ERV-vel. A sportorvos kliensei közül a legnagyobb VC értéket kajakozóknál, úszóknál, evezősöknél mérhetjük. Malomsoki által végzett vizsgálatok eredményei szerint szignifikáns különbség mutatkozik a kis és nagy állóképességi sportágak élversenyzőinél mért VC-ban. A nagy állóképességet igénylő sportok résztvevőinek vitálkapacitása jóval magasabb.

Tagek

Talán ez is érdekel

Kommentálj

Your email address will not be published. Required fields are marked *

For security, use of Google's reCAPTCHA service is required which is subject to the Google Privacy Policy and Terms of Use.

I agree to these terms.