Szerettessük meg a rendszeres sportolást gyerekeinkkel!

Egészségünket és jó erőnlétünket valamennyien szeretnénk életünk során megtartani. Közhelynek számít, hogy manapság a fiatalok edzetlenek, ellustultak, kevés időt szánnak sportolásra, helyette inkább a számítógépes játékokat és más inaktív tevékenységeket választják.

Számos kutató igazolta, hogy a gyerekkorban végzett rendszeres testmozgás meghosszabbítja a várható életkort, mivel javítja a keringési rendszer működését és csökkenti a koronária betegségek kockázatát.

Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a rendszeresen sportoló ember idős korában is hosszú ideig képes önellátó maradni.

Ha érdekli a téma, lépjen be a SPORTSZÜLŐK Facebook csoportunkba!

A kérdés az, vajon a rendszeresen végzett testedzésre a gyerekek hasonlóan reagálnak-e, mint a felnőttek, és hogyan befolyásolja azt a növekedés és a nemi érés folyamata, valamint a gyerekek neme.

Gyermekkorban élettani funkcióink gazdaságtalanabbul működnek. A légzés gazdaságtalanságát jól mutatja, hogy 1 liter oxigén belégzéséhez annál több levegő szükséges, minél fiatalabb a gyerek. A teljesítőképességet jól tükröző maximális oxigénfelvétel 11-12 éves korban közel azonos fiúknál és lányoknál, 15 éves korban viszont már jelentős, akár 40-50 % eltérést mérünk a fiúk javára. Ennek egyszerű magyarázata van: fiúknál a tesztoszteron hormon növekedő szintje az izomzat gyarapodását okozza, melyről köztudott, hogy jó az anyagcseréje, tehát növekedni fog az oxigénfelvétel maximális értéke is. Lányoknál a női hormonok fokozódó termelődésével egyidejűleg a testzsír mennyisége is nőni fog. A zsírszövet anyagcseréje lassú, tehát kedvezőtlenül fogja befolyásolni a maximális oxigénfelvevő képességet.

A gyerekek szíve kisebb, mint a felnőtteké, ezért 1-1 szívdobbanással a szív kevesebb vért tud kipumpálni a szervekhez. A gyerek ezt úgy kompenzálja, hogy maximálisan elérhető pulzusszáma magasabb, mint a felnőtteké, nemtől függetlenül általában 220 ütés percenként. A maximálisan elérhető pulzusszám ezután évente percenként 0,8 ütéssel csökken. A felnőtt nők szívének mérete hozzávetőleg 75 %-a a felnőtt férfiakénak.

A férfiak hemoglobin szintje kb. 20 %-kal magasabb a nők értékénél. Ennek a magyarázata szintén a magasabb tesztoszteron szintben keresendő: a hemoglobin két fő komponense a vas és egy fehérje, a tesztoszteron anabolikus (fehérjefelépítő) hatására megnő a fehérje szintje, tehát több hemoglobin fog felépülni.

Gyerekek hőszabályozása sem működik még tökéletesen, mivel testsúlyukhoz képest túl nagy a testfelületük, és nehezebben izzadnak meg, mint a felnőttek, mivel izzadtságmirigyeik teljesítménye is elmarad a felnőttekétől. Ennek következtében nehezebben alkalmazkodnak az extrém hőmérséklethez, nagy meleghez illetve nagy hideghez.

A vázizomzat a pubertás előtt a testsúly 25-30 %-a, serdülőkor után fiúknál ez az arány 40-45 %-ra nő, míg lányoknál 35-38 %-ra változik. Alapvető eltérés a gyerekek és felnőttek között az izom hosszának és keresztmetszetének eltérő arányában van, a serdülés alatt az effektív erőkifejtés mértéke nő, javul az izomműködés mechanikai hatásfoka és a jobb ingerületvezetés gyorsabb izom-összehúzódást eredményez.

Talán meglepően hangzik, de az izomerő nagymértékben fejleszthető a serdülőkori gyors növekedés szakaszában. Bár serdülőkorban alapvetően saját testsúllyal végeztetünk gyakorlatokat, ha ennek ellenére mégis súlyzós edzést végez a fiatal, a következő szempontokat vegyük figyelembe:

• bármilyen fejlettnek is tűnik a gyerek, élettani szempontból éretlen,
• egyenletes terhelést végeztessünk, mindig olyan súllyal, melyet kifáradás nélkül legalább 8x meg tud ismételni,
• soha ne végezzen gyakorlatot levegő visszatartásával,
• ha már megszokta az adott súlyt, először mindig az ismétlések számát növeljük, csak ezután a súlyt,
• 8-10 féle, nagy izomcsoportokkal végzett gyakorlatból 1 vagy 2 sorozatot végeztessünk, 8-12 ismétléssel,
• súlyzós edzést hetente maximum két, nem egymást követő napon végeztessünk,
• soha ne használjunk maximális súlyt az izületek túlterhelésének elkerülése végett,
• gyerekek súlyzós edzést kizárólag szakértő felügyelet mellett végezhetnek.

Testmozgás közben a gyerekek kevésbé savasodnak, a tejsav termelődése és felhasználása szinte párhuzamosan zajlik, a fizikai aktivitás energiaigényét a gyerek főleg oxidatív úton fedezi. Így pl. 1 percig végzett maximális munka energiaigényét a gyerek 40 %-ban aerob, 60 %-ban anaerob energiaforrásból fedezi, míg felnőttnél 20 % anaerob és 80 % anaerob a részesedés. (Aerob energianyerés: a tápanyag lebontása és felhasználása oxigén jelenlétében zajlik, míg anaerob energianyeréskor a folyamat oxigén hiányában megy végbe. Cukor lebontása esetében az aerob út 36 ATP-t, az anaerob út 2 ATP-t eredményez.)

Serdülőkor előtt a rendszeres testmozgás a teljesítmény javulását eredményezi, de a túl nehéz, vagy túl hosszú ideig végzett fizikai terhelés ártalmas is lehet:

• a növekedés lelassulhat,
• lányoknál menstruációs zavarok léphetnek fel (ebben a táplálkozásnak és örökletes tényezőknek is jelentős szerepe van).

A túl intenzív edzés fásultságot is eredményezhet:

• a gyerek fogékonnyá válik vírusfertőzésekre,
• túledzettség is kialakulhat, sőt
• a fizikai és pszichés fáradtság összetett hatására a gyerek „kiéghet”.

A serdülőkorban végzett versenysport jelentős pszichés terhelést jelent: a fokozott stressz és szorongás következtében a gyerek agresszívvé válhat (ezért egy időben fontolgatták, hogy betiltják a versenyszerű sportolást a serdülőkor befejezése előtt).

A gyerek nem miniatűr felnőtt, ezért az edzésprogram összeállításakor figyelembe kell venni naptári és biológiai életkorát, valamint testi és szellemi fejlettségét is.

A fentiek értelmében az egészséges életmód és a jó erőnlét biztosítására gyerekkorban a következők ajánlhatók:

• a gyerek naponta legalább 20-30 perc közepes vagy nehéz intenzitású testmozgást végezzen,
• a rendszeres testmozgást az iskolában kell megszerettetni, szórakoztató rekreációs testedzéssel,
• nagy a jelentősége a szülői példamutatásnak, sportoljunk együtt gyerekeinkkel,
• szintén nagy a jelentősége az egészségesen összeállított étrendnek, mivel ez a felnőttkori étkezés alapját képezheti.