Szívzörejek és sport – sportsérülésekről röviden

A szívzörejek olyan extra hangok, amelyek magából a szívből származnak. Egyes szívzörejek ártalmatlanok és nem okoznak problémát a betegnek, míg mások veszélyes vagy akár életveszélyes problémára utalhat. Néha a szívzörejek befolyásolhatják a terhelhetőséget – vagyis azt, hogy valaki mennyit vagy meddig tud sportolni. A szívzörej forrásának kiderítése viszonylag egyszerű folyamat lehet, de a kezelés az etiológiától függően nagyban eltérő lehet.

Anatómia

A szív négy kamrából, két pitvarból és két kamrából áll. A pitvarok vékony izomfallal rendelkeznek, és összehúzódásaikkal segítik a kamrák vérrel való teljes kitöltését. A kamrák nagyobb üregek, és vastagabb izomfalakkal rendelkeznek, amelyek segítenek a vért akár a tüdőbe, akár a test többi részébe pumpálni.

A vér a testből a jobb pitvarba áramlik be, és egy billentyűsoron, az úgynevezett tricuspidalis billentyűkön keresztül jut a jobb kamrába. A jobb kamra a tüdőbillentyűn keresztül a tüdőartériába, majd a tüdőbe pumpálja a vért. A vér visszatér a szívbe a bal pitvarba, majd a mitrális billentyűn keresztül a bal kamrába jut. A bal kamra, a négy kamra közül a legvastagabb, az aortabillentyűn keresztül az aortába pumpálja a vért, majd onnan a test többi részébe.

A szívzörejek okai

A szívzörejek eredhetnek ártalmatan vagy a szív működését érintő forrásokból. Az ártatlan zörejeket a szívben áramló vér hangja okozza. Ennek teljesebb megértéséhez segít, ha a bal kamra és az aorta (illetve a jobb kamra és a tüdőartéria) kapcsolatát egy nagy vödör és egy cső kapcsolataként képzeljük el. A cső a falhoz van rögzítve, és a vödörből a vizet a csőbe engedik. A víz egy része a csőbe kerül, egy része pedig elvétve a cső körüli falba csapódik. Ugyanez történhet a szívben is. A bal kamra erőteljesen összehúzódik, és megpróbálja az összes vért az aortából a test többi részébe préselni. Nem minden egyes összehúzódással jut el az összes vér az aortába. A vér egy része elvéti, és az aortát körülvevő szívfalba ütközik. Ez a vér ezután a szívben kavarog, és ez a kavargás extra zajt okozhat, amit ártatlan zörejként hallunk.

Más szívzörejek a szíven belüli forrásokból – nevezetesen a szívbillentyűkből – származnak. (Bizonyos genetikai vagy veleszületett problémák is okozhatnak szívzörejt, de ezekkel egy másik írás témája lesz). A szívbillentyűk általában úgy nyílnak és záródnak, mint egy ajtó, a megfelelő időben átengedve a vért, vagy megakadályozva, hogy a vér akkor haladjon át rajta, amikor nem kellene. A billentyűk kétféleképpen működhetnek rosszul: Nagyon merevvé válhatnak, és nem tudnak megfelelően kinyílni, vagy meglazulhatnak, és nem tudnak megfelelően záródni. Ha a billentyűk merevvé válnak (ez az állapot szűkületnek nevezett állapot), a vérnek egy kisebb, szűkebb nyíláson kell áthaladnia, ami extra zajt okozhat, és zörejként hallható. Ha a billentyűk meglazulnak, ami elégtelenség vagy regurgitáció néven ismert állapothoz vezet, a vér visszaszivároghat a nem teljesen zárt billentyűn keresztül, és ez szintén extra zajt okozhat, ami zörejként hallható.

Diagnózis

A szívzörejek diagnosztizálása fizikális vizsgálat és képalkotó diagnosztikai eljárások kombinációjával történik. A vizsgálat során az orvos sztetoszkóppal meghallgatja a szívet. A különböző típusú szívzörejek különbözőképpen hangzanak, és különböző minőségűek lehetnek (hangos, halk, harsány, fújó stb.). Néhány más fizikai manőver, például a guggolás és az állás megváltoztathatja a zörej hangját, és segíthet meghatározni, hogy milyen típusú zörejről van szó. Néha a fizikális vizsgálat az orvosnak nem ad elég információt ahhoz, hogy pontosan meghatározza, milyen típusú zörejről van szó. Ezekben az esetekben echokardiogramot, a szív ultrahangvizsgálatát rendelik el. Az echokardiogram információt ad a szívbillentyűk szerkezetéről, arról, hogy a billentyűk normálisan működnek-e, és hogy a véráramlás normális vagy megváltozott.

Kezelés

A zörej okának és a működési zavar súlyosságának azonosítása határozza meg a kezelés módját. Az echokardiogram eredményeit kombinálják a beteg tüneteivel (légszomj, lábdagadás, alacsony terhelhetőség stb.). Egyes ártatlan szívzörejek nem igényelnek semmilyen kezelést, és az orvos idővel nyomon követi a zörejt, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az nem változik. Más zörejek, amelyeket a szívbillentyűk nem megfelelő működése okoz, de csak enyhe károsodás eredetűek, gyógyszerekkel kezelhetők, hogy segítsenek szabályozni a véráramlást és csökkentsék a zörej szövődményeit. Néhány esetben a billentyű csak mérsékelten károsodott, de a beteg tünetei az enyhétől a nagyon súlyosig terjedhetnek; a kombináció határozza meg, hogy elegendő-e a gyógyszeres kezelés. Aztán vannak esetek, amikor a szívbillentyűk annyira súlyosan károsodottak, hogy műtéttel kell a billentyű cseréjét megoldani.

Szívzörejek és sportolás

Az, hogy egy szívzörejjel küzdő személy mennyire tud sportolni, két fő tényezőtől függ: a szívzörej okától és a beteg tüneteitől. A különböző típusú billentyűproblémákkal küzdő betegek számára sportolásban való részvételre vonatkozó irányelveket dolgoztak ki. Ezek legfrissebb aktualizált változata a „36th Bethesda Conference on Eligibility Recommendations for Competitive Athletes with Cardiovascular Abnormalities” című kiadványban jelent meg. Általánosságban elmondható, hogy egy ilyen problémával rendelkező páciens sportképességét a beteg és az orvos egyénileg határozza meg, mely során figyelembe veszik a szívbillentyű betegség súlyosságát, a kívánt edzés típusát, a beteg tüneteit és a beteg általános egészségi állapotát/egyéb betegségeit.

Forrás: David Berkson írása és a „Sportorvoslás alapjai (1998)