Szorongás, versenydrukk, stressz csökkentése – gyógynövények a sporttáplálkozásban
Megoszt
A sportteljesítményre közvetetten a teljesítmény szorongás, a versenydrukk, a stressz csökkentésén keresztül is lehet hatni. A a környezetünkben megtalálható gyógynövények közül sok olyan ismert, amelynek szedatív – anxiolitikus, altató, vagy éppen hangulatjavító – szorongást oldó aktív komponense hasznos.
A sportolók azon vágya, hogy a teljesítményük javuljon évszázadokra nyúlik vissza, valahol az első versenyek, nemzetközi megmérettetések, olimpiák idejére. Világszerte a sportolók 40-60 %-a fogyaszt valamilyen étrend-kiegészítőt a vélt vagy valós élettani hatásaikról hallva, első sorban a teljesítményük fokozásában, az egészségük megőrzésében, vagy a különböző sérülések megelőzésében betöltött szerepük miatt. A sportolók azon vágya, hogy a teljesítményük javuljon, évszázadokra nyúlik vissza. Ez alapjában véve kétféle módon érhető el: a mielőbbi regenerálódással, illetve az immunrendszer védelmével. Mivel a gyógynövények alkalmazásának több évtizedes hagyománya van, ezért számos tudományos kutatás célja az volt, hogy magyarázatot találjon ezeknek a növényeknek az optimális használatára és hatékonyságára. A mai szakirodalomban fellelhető megfelelő módszerekkel végzett vizsgálatok száma csekély.
Teljesítmény szorongás, versenydrukk, stressz
A sportteljesítményre közvetetten a teljesítmény szorongás, a versenydrukk, a stressz csökkentésén keresztül is lehet hatni. Számos kiváló növény ismert a környezetünkben, amelynek szedatív – anxiolitikus, altató, vagy éppen hangulatjavító – szorongást oldó aktív komponense hasznos.
Valeriana officinalis
Orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis) a magyar nevét onnan kapta, hogy barna gyöktörzsének átható illata erős, izgató hatással van a macskákra, akik a növényhez dörgölőzve, a gyökeret rágcsálva “kábulatba” esnek. Megfigyelték, hogy gyakran visszatérők ezek a macskák, akik a bódító hatásnak “rabjává” válnak, függők lesznek. A természetgyógyászatban a növény valerén savat tartalmazó gyökerét használják, ami maga is gamma amino vajsavat (továbbiakban GABA) tartalmaz, illetve gátolja annak lebontását. Ezen keresztül szedatív hatást fejt ki: napközben nyugtat, bódít, estére nagyobb adagban altat. S valóban igazolt a hozzászokás, azaz egy idő után ugyan az a dózis már kevésbé hatékony. Magyarországon korábban gyógyszerként volt forgalomban. Miután kivonták, pár év elteltével számos étrend-kiegészítő készítmény alkotójaként ismét a piacra került.
Melissa officinalis
Citromfű (Melissa officinalis) a nevét a virágában található bőséges nektárról kapta. Leveleinek a hatóanyagai az illó olajok (citronellál, citrál), a cseranyagok, flavonoidok, a kávésav, a gyanta és a szaponin. Számos formában alkalmazzák gyógynövényként: antivirális tulajdonságai miatt ajak herpeszre krém, idegnyugtatónak vagy álmatlanságban teaként isszák. Általános görcsoldó, izomlazító és stressz oldó hatását az aktív életet élők között is egyre inkább kedvelik.
Crocus Sativus Linnaeus
A sáfrány (Crocus Sativus) számos gyógyászatilag fontos tulajdonsággal rendelkezik: fontos a magas vérnyomás elleni, görcsoldó, köhögéscsillapító, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és citotoxikus hatása, de közkedvelt a szorongásoldó, antidepresszáns és relaxációs aktivitása miatt is. Javítja a memóriát és ez által a tanulási képességet, a kognitív funkciókat, segíti az összpontosítást, a koncentrációt. Keringésre való hatásának köszönhetően fokozza a véráramlást az agyban, vázizmokban is, miáltal javítja az oxigén és a glükóz ellátást.
A jelen cikksorozat a teljesség igénye nélkül néhány az utóbbi időben felkapott, vagy még kevésbé ismert növény, biológiailag aktív komponens hatékonyságára, hatására hívta fel a figyelmet. Ezek jórészt nem tiltottak, nincsenek fenn a droglistán és a mindennapi étrendet tudatosan összeállítva, vagy az étkezésünket ezen növények esszenciáival, mint étrend-kiegészítőkkel megspékelve a kedvező hatásuk könnyen elérhető.
A mindennapi alkalmazásukkor azonban javasolt kikérni a hozzáértő szakemberek véleményét és tudását a hasznosításuk minél jobb kiaknázása érdekében.
A cikk szerzője Resch Mária PhD Dr – pszichiáter!
