Javuló teljesítmény mellett is kialakulhat egészségi probléma

Egy fiatal középtávfutó az utóbbi hónapokban jelentősen növelte edzésterhelését. Javultak az időeredményei, csökkent a testzsírszázaléka, és edzője szerint közelebb került a korosztályos élmezőnyhöz. A sportorvosi vizsgálaton mégis kiderül, hogy négy hónapja nem menstruál. A sportoló nem aggódik különösebben. Úgy gondolja, a kemény edzés természetes velejárója, hogy a menstruáció rendszertelenné válik vagy megszűnik. A környezetében mások is hasonlóról számoltak be, és a vérzés elmaradása a versenyzés szempontjából még kényelmesnek is tűnhet.

A javuló eredmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szervezet minden élettani rendszere megfelelően alkalmazkodik a terheléshez. A reproduktív hormonműködés vagy a csontanyagcsere zavara már akkor megjelenhet, amikor a sportoló még jól teljesít. A négy hónapos vérzéskimaradás ezért kivizsgálást indokol; az okát a táplálkozás, az edzésterhelés, a fejlődési és menstruációs előzmények, a sérülések és az egyéb lehetséges betegségek együttes értékelésével kell tisztázni.

Mit jelez a menstruációs ciklus

A természetes menstruációs ciklust a hipotalamusz, az agyalapi mirigy és a petefészkek összehangolt hormonális működése szabályozza. A hipotalamuszból felszabaduló gonadotropinfelszabadító hormon (GnRH) közvetítésével az agyalapi mirigy tüszőserkentő hormonja (FSH) és luteinizáló hormonja (LH) irányítja a petefészkek működését, az ösztrogén- és progeszteronszintek változását, a tüszőérést és a tüszőrepedést (ovulációt). Ezek a hormonális folyamatok nem kizárólag a reprodukcióhoz kapcsolódnak: szerepük van a csontanyagcserében, a hőszabályozásban és számos más élettani folyamatban is.

Felnőttkorban a természetes ciklus gyakoriságának FIGO szerinti normál tartománya 24–38 nap. Az értékelésben az életkor, a korábbi mintázat és a hormonális fogamzásgátlás is számít. A rendszeres vérzés általában kedvező jel, de önmagában nem bizonyítja az ovulációt vagy a teljes hormonális egészséget: látszólag szabályos ciklus mellett is előfordulhat ovulációs vagy luteális működészavar. [1]

Egy kimaradó vérzés ugyanakkor nem jelent automatikusan energiahiányt. Várandósság, pajzsmirigybetegség, emelkedett prolaktinszint, policisztás ovárium szindróma (PCOS), gyógyszerek és más nőgyógyászati vagy endokrinológiai állapotok is állhatnak a háttérben. Az energiahiány más betegséggel egyidejűleg is fennállhat. A funkcionális hipotalamikus amenorrhoea (FHA), vagyis a hipotalamikus szabályozás funkcionális zavarához kapcsolódó menstruációhiány csak más okok megfelelő kizárása után állapítható meg. [2,3]

A menstruációs anamnézis így nem merülhet ki abban, hogy megkérdezzük, mikor volt az utolsó vérzés. Fontos tudni, mikor jelentkezett az első menstruáció (menarche), korábban milyen rendszerességgel zajlottak a ciklusok, történt-e változás az edzésmennyiségben, a táplálkozásban vagy a testsúlyban, vannak-e erős vérzések, fájdalmak, fáradékonyság vagy visszatérő sérülések. A sportorvos ezekből az adatokból nem önmagukban, hanem az egész klinikai kép alapján von le következtetéseket.

Ciklusfázisok és sportteljesítmény

A női sportolók ciklusával kapcsolatban az utóbbi évek egyik legnépszerűbb témája a ciklusfázisokhoz igazított edzéstervezés. Az interneten számos olyan ajánlás terjed, amely szerint a menstruáció bizonyos napjain erőedzést, máskor állóképességi munkát, ismét máskor regenerációt kellene előtérbe helyezni. Az ilyen tanácsok mögött valós élettani jelenségek állnak, de a belőlük levont gyakorlati következtetések gyakran határozottabbak, mint amit a kutatási eredmények megengednek.

Az ösztrogén és a progeszteron koncentrációja a ciklus során változik, és ezek a hormonok befolyásolhatják a hőszabályozást, a folyadékháztartást, az anyagcsere egyes folyamatait és a szubjektív terhelésérzetet. A hormonális változások tehát élettanilag alkalmasak arra, hogy bizonyos teljesítményjellemzőket módosítsanak. Ebből azonban nem következik, hogy minden nőnél ugyanabban a ciklusfázisban jelentkezik a legjobb vagy a legrosszabb teljesítmény.

A kutatások értelmezését nehezíti, hogy sok vizsgálatban a ciklusfázisokat kizárólag naptári számítással határozták meg. Gyakori a kis résztvevőszám, eltérnek a vizsgált sportágak és teljesítménymutatók, az élsportolók pedig kevésbé képviseltek. Schlie és munkatársai 2025-ös áttekintése a szigorúbb ciklusfázis-azonosítást alkalmazó kutatásokat értékelte; ezek eredményei sem alapoznak meg minden sportolóra érvényes edzéstervezési szabályt. [4]

Az eredmények nem zárják ki az egyéni ciklushatásokat. Az erős görcsök, a fejfájás, az alvászavar vagy a rossz közérzet ronthatják az edzésminőséget, miközben más sportoló ugyanabban a ciklusfázisban panaszmentesen teljesít. A visszatérő tünetek és a terhelési válaszok alapján indokolt lehet az edzés módosítása; erre az egyéni megfigyelés alkalmasabb, mint egy merev ciklusnaptár. [4]

A ciklus követése ezért elsősorban egészségi és tünetmonitorozási eszköz lehet. Segíthet felismerni a visszatérő panaszokat, a megváltozott vérzésmintázatot és azokat az időszakokat, amikor a terhelés átmeneti módosítása előnyös. A követésnek azonban önkéntesnek, bizalmasnak és világos célúnak kell lennie. A menstruációs adatok nem válhatnak a sportoló alkalmasságának automatikus minősítő eszközévé vagy indokolatlan edzői kontroll alapjává. Az edző szerepe a támogató környezet biztosítása és szükség esetén a megfelelő egészségügyi szakember bevonása, nem a hormonális működés önálló diagnosztizálása.

Erős vérzés és menstruációs fájdalom

A rendszeres ciklus mellett jelentkező erős vérzés és a mindennapi életet vagy a sportolást korlátozó fájdalom is figyelmet igényel. A tartós vérvesztés kimerítheti a vasraktárakat, később vérszegénységhez vezethet. Serdülőknél az éretlen hormonális szabályozás mellett véralvadási rendellenesség is állhat az erős vérzés hátterében. Az ACOG ajánlása ezért a vérkép és a ferritin vizsgálatát, az okok tisztázását, vérzékenység gyanújánál pedig annak célzott kivizsgálását is hangsúlyozza. [5]

A szokatlanul nagy vérvesztéshez társuló ájulás vagy ájulásközeli állapot, nehézlégzés, mellkasi panasz és jelentős gyengeség sürgős ellátást indokolhat. Akut erős vérzésnél a keringési állapot megítélése megelőzi a sportterhelésről szóló döntést. [5]

Az enyhébb menstruációs görcsök gyakoriak, a rendszeres edzéskihagyáshoz vagy jelentős életminőség-romláshoz vezető fájdalmat azonban ki kell vizsgálni. Súlyosbodó vagy a megfelelő első vonalbeli kezelés ellenére fennmaradó panaszoknál másodlagos okot, köztük endometriózist is mérlegelni kell. A cél a fájdalom csökkentése, az életminőség javítása és a háttérben álló állapot felismerése. [6]

Hosszú edzések, versenyek és utazások során a menstruációs eszközök biztonságos, a használati előírásnak megfelelő alkalmazása és cseréje is fontos. A menstruáció önmagában nem indokol általános sportkorlátozást. A szokatlan folyás, viszketés, égő érzés vagy kismedencei fájdalom ugyanakkor orvosi vizsgálatot igényelhet. A megfelelő mosdó, a privát átöltözés és az eszközökhöz való hozzáférés az utánpótlássportban is alapvető feltétel. [7]

Serdülőkorban a fejlődést is értékelni kell

Az utánpótlássportban a menstruációs működés értékelése különös figyelmet igényel. Az első menstruációt követő években a hipotalamusz–hipofízis–petefészek tengely még érési folyamaton megy keresztül, ezért az ovuláció nélküli ciklusok és a szabálytalan vérzések gyakoribbak lehetnek. Serdülőknél a ciklushossz jellemzően 21–45 nap között alakul, és a természetes változatosság nagyobb, mint felnőttkorban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden menstruációs eltérés az életkorral magyarázható. [8]

A 90 napot meghaladó vérzésmentes időszak már egyetlen alkalommal is kivizsgálást indokol. Ugyancsak vizsgálat szükséges, ha 15 éves korig nem jelentkezik az első menstruáció, vagy az emlőfejlődés kezdetétől három év elteltével sincs menarche. Az emlőfejlődés hiánya 13 éves korban szintén kivizsgálandó; más fejlődési eltérés vagy kísérő tünet korábbi vizsgálatot is indokolhat. [8]

A sportorvosi jelentőség különösen nagy azokban a sportágakban, ahol a testsúly, a testösszetétel vagy az esztétikai elvárások hangsúlyosak, illetve ahol már fiatal életkorban nagy edzésmennyiség jellemző. A serdülő szervezetnek nemcsak az edzésekhez, hanem a növekedéshez, a nemi éréshez és a csúcscsonttömeg felépítéséhez is energiára van szüksége. Ha a táplálkozás nem fedezi ezeket az igényeket, a következmények a későbbi csont- és reproduktív egészséget is érinthetik.

A 2025 végén megjelent, a Sports Medicine 2026-os évfolyamában közölt triász-konszenzus külön serdülőkori modellt vezetett be. A fiatal sportoló kockázatát a növekedés, a nemi érés és a csontfejlődés összefüggésében értékeli. A serdülőknél alkalmazott megközelítés ezért nem lehet egyszerűen a felnőttkori szempontok átvétele. [9,10]

Energiahiány és a reproduktív működés zavara

Az energia-hozzáférhetőség azt írja le, mennyi energia marad a táplálkozással felvett energiából az edzés energiafelhasználásának levonása után a szervezet egyéb működéseire; a kutatásokban ezt a zsírmentes testtömegre vonatkoztatják. Ha túl kevés marad, alacsony energia-hozzáférhetőségről (low energy availability, LEA) beszélünk. Ez kialakulhat tudatos fogyókúra és evészavar nélkül is, például ha a sportoló nem igazítja étkezését a növekvő terheléshez. Az elégtelen szénhidrátellátás külön problémát is jelenthet: együtt járhat energiahiánnyal, de a kettő nem azonos. [11]

A tartós energiahiány megzavarhatja a GnRH és az LH pulzatilis elválasztását, ovulációs zavarhoz, alacsonyabb ösztrogénszinthez és menstruációhiányhoz vezethet. Az FHA kialakulásában pszichés stressz is szerepet játszhat. Az egyéni érzékenység és a terhelő tényezők eltérnek; egyetlen energia-hozzáférhetőségi értékből nem lehet minden sportolónál megjósolni a zavart. [3,11] A jelenség nem feltétlenül jár látványos soványsággal. Normális testtömegű, sőt stabil testsúlyú sportolónál is kialakulhat problémásan alacsony energiaellátottság. A mérlegen látható változás ezért nem alkalmas önmagában a kockázat megítélésére. A sportoló energiahiányos állapotban is képes lehet átmenetileg jól teljesíteni, különösen akkor, ha a testsúlycsökkenés az adott sportágban rövid távú versenyelőnyt jelent.

A női sportolói triász az energiaállapot, a reproduktív működés és a csontok egészségének összefüggését leíró, ma is alkalmazott klinikai modell. Új konszenzusa az energiaállapot megítélésében az egyszerű LEA-becslésen túl a szervezet alkalmazkodási jeleire is figyel, a csontok egészségének értékelésében pedig kifejezetten szerepelteti a csontstressz-sérüléseket. [9]

A sportban jelentkező relatív energiahiány (Relative Energy Deficiency in Sport, REDs; elterjedt írásmóddal RED-S) IOC-modellje szélesebb körű élettani és pszichés következményeket tárgyal, nőknél és férfiaknál egyaránt. Az egyes következmények bizonyítékai azonban nem azonos erősségűek. A 2023-as IOC-konszenzus elkülöníti a rövid idejű, alkalmazkodással járó alacsony energia-hozzáférhetőséget a problémás állapottól. A RED-S diagnózisa nem állítható fel egyetlen tünetből vagy egyszerű energiaszámításból. [11]

A csontok egészsége és a sérülés kockázata

A menstruációs működés zavarának egyik legjelentősebb hosszú távú következménye a csontanyagcsere károsodása lehet. A csont élő, folyamatosan átépülő szövet, amely a mechanikai terheléshez alkalmazkodik. A sportolás megfelelő energiaellátottság és hormonális környezet mellett jelentős csontépítő inger lehet, különösen gyermek- és serdülőkorban, amikor a későbbi életre meghatározó csonttömeg felépül.

Az energiahiány azonban megváltoztathatja ezt az alkalmazkodást. Az alacsony ösztrogénszint fokozhatja a csontvesztés kockázatát, miközben az energiahiányhoz kapcsolódó egyéb hormonális és anyagcsere-változások csökkenthetik a csontképzést. Így előállhat az a látszólag ellentmondásos helyzet, hogy a sportoló rendszeresen kap mechanikai terhelést, csontjai mégsem alkalmazkodnak megfelelően. A probléma különösen jelentős lehet serdülőkorban, amikor nemcsak a meglévő csontállomány megőrzése, hanem a csúcscsonttömeg felépítése is zajlik.

A klinikai következmény gyakran csontstressz-sérülés formájában jelentkezik. A futó visszatérő lábszárfájdalomról számol be, a tornász vagy táncos terhelésre fokozódó csípő- vagy lábfejfájdalmat észlel, a képalkotó vizsgálat pedig csontstressz-reakciót vagy fáradásos törést mutat. Ilyenkor a sérülés ellátása nem merülhet ki a futás vagy az ugrások átmeneti korlátozásában. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a csontszövet miért nem tudott alkalmazkodni a rá háruló terheléshez.

Az Endocrine Society FHA-irányelve legalább hat hónapos amenorrhoea esetén kiindulási csontásványianyag-sűrűség-vizsgálatot (DXA) javasol; súlyos táplálkozási hiány vagy csonttörékenység gyanúja esetén korábban is indokolt lehet. Csontstressz-sérülés gyanújánál ettől függetlenül azonnal el kell indítani a szükséges kivizsgálást. Fiataloknál a DXA értékelésekor az életkor, a testméret és a csontfejlődés sajátosságai is számítanak. [3,10]

A csontanyagcsere rendezésének alapja a kiváltó tényezők kezelése. Ha a háttérben energiahiány áll, akkor a megfelelő táplálkozás és a terhelés szükség szerinti módosítása nélkül a hormonális vagy gyógyszeres beavatkozás önmagában nem oldja meg a problémát. A menstruáció visszatérése kedvező jel lehet, de a csontállomány helyreállása lassabb folyamat, és nem feltétlenül teljes. A csontstressz-sérülésből történő visszatérés ezért nem alapulhat kizárólag a fájdalom megszűnésén: a gyógyulás, a terhelhetőség és a kiváltó kockázati tényezők rendeződése egyaránt fontos.

Vashiány vérszegénység nélkül is fennállhat

A női sportolók egészségében a vasháztartás külön figyelmet érdemel. A vas nélkülözhetetlen a hemoglobin oxigénszállító működéséhez, de szerepe ennél szélesebb: részt vesz a sejtek energiatermelésében és az izomműködéshez szükséges oxidatív folyamatokban is. A vashiány ezért már a vérszegénység kialakulása előtt is társulhat fáradékonysággal, csökkent terheléstűréssel és romló edzésminőséggel.

A menstruációs vérvesztés fontos tényező, különösen erős vagy elhúzódó vérzés esetén. Ehhez társulhat az elégtelen étrendi vasbevitel, a nagy állóképességi terhelés, bizonyos sportágakhoz kapcsolódó vasvesztés, valamint a terhelés hatására megváltozó vasfelszívódás. A menstruációs zavar és a vashiány ugyanakkor nem ugyanannak a folyamatnak két kötelező megjelenési formája. Egy sportoló lehet vashiányos szabályos ciklus mellett, és amenorrhoea esetén is fennállhat elégtelen vasellátottság.

Pengelly és munkatársai 2025-ös szisztematikus áttekintése 23 vizsgálat és 669 női sportoló adatait összegezte. A teljesítményre gyakorolt hatás és a vaspótlás várható előnye a hiány mértékétől, a vizsgált mutatótól és a kiinduló állapottól is függött. Az eredményekből nem következik, hogy minden fáradt sportolónak vaskészítményt kell szednie. [12]

A gyakorlatban ezért a fáradékonyság vagy teljesítményromlás hátterében nem elegendő pusztán a hemoglobinszintet ellenőrizni. A teljes vérkép mellett a ferritinszint, szükség esetén a transzferrinszaturáció és a gyulladásos állapot értékelése is fontos lehet. A ferritin a szervezet vasraktárainak fontos jelzője, de gyulladás hatására emelkedhet, ezért az eredmény nem értelmezhető a klinikai helyzettől függetlenül. A sportolóknál alkalmazott határértékek sem minden helyzetben egységesek.

A vaspótlásnak igazolt hiány esetén van helye, de a rutinszerű, laboratóriumi ellenőrzés nélküli nagy dózisú vaskészítmény-használat nem indokolt. A kezelésnek az ok feltárására is ki kell terjednie: erős menstruációs vérzés, elégtelen étrendi bevitel vagy felszívódási probléma esetén a vasraktárak feltöltése önmagában nem biztosít tartós megoldást. [12]

Fogamzásgátlás mellett másként értelmezhető a vérzés

A kombinált hormonális fogamzásgátló mellett jelentkező megvonásos vérzés nem bizonyítja a spontán ovuláció és a saját hormonális ciklus működését. Szabályossága elsősorban a gyógyszeres hormonális szabályozást tükrözi, ezért nem alkalmas az energiaellátottság vagy a saját reproduktív hormonműködés megbízható megítélésére. [3] Ez sportorvosi szempontból azért lényeges, mert a hormonális fogamzásgátlás elfedheti az energiahiányhoz kapcsolódó menstruációs zavart. A sportoló rendszeresen vérzik a tablettaszünetben, miközben a háttérben fennálló energiaellátottsági probléma változatlan maradhat. Más készítmények mellett a vérzés csökkenése vagy elmaradása önmagában a fogamzásgátló ismert hatása lehet, és nem jelent feltétlenül betegséget.

A fogamzásgátlás választása ugyanakkor nem kizárólag sportteljesítmény-kérdés. Szempont lehet a nem kívánt várandósság megelőzése, a menstruációs fájdalom, az erős vérzés, az endometriózis vagy más nőgyógyászati probléma kezelése, valamint az egyéni kockázati profil. A döntést a sportolóval közösen, nőgyógyászati és szükség esetén sportorvosi mérlegelés alapján célszerű meghozni.

FHA esetén a kombinált fogamzásgátló tabletta nem kezeli az energiahiányt, és kizárólag a vérzés visszaállítása vagy a csontsűrűség javítása céljából nem ajánlott. Tartós zavar esetén, megfelelő táplálkozási, pszichés és terhelésmódosító kezelés után, szakorvos mérlegelhet fiziológiás transzdermális ösztradiolt ciklikus progeszteronnal. Ez sem helyettesíti az energiaellátás rendezését, és önmagában nem fogamzásgátlás. A menstruáció hiánya sem véd a fogamzástól: az ovuláció az első visszatérő vérzés előtt is bekövetkezhet. [3,10]

Mikor és hogyan szükséges kivizsgálás

Korábban rendszeres ciklus esetén három hónapos vérzéskimaradás kivizsgálást indokol. Az FHA-irányelv a tartósan 45 napnál hosszabb ciklusok vizsgálatát is javasolja. Ez nem a felnőttkori normál ciklushossz felső határa: a 38 napnál hosszabb, ismétlődő vagy újonnan kialakult ciklusok is megbeszélendők az orvossal. Hirtelen változás, csontfájdalom, visszatérő sérülés, jelentős testtömeg-változás vagy evészavar gyanúja esetén nem szükséges megvárni a fenti időhatárokat. A hormonális fogamzásgátlás és az élettani állapotok módosítják az értékelést. [1–3]

A kivizsgálásban a részletes anamnézis és fizikális vizsgálat mellett, ahol biológiailag lehetséges, elsőként tisztázandó a várandósság lehetősége. A további laborvizsgálatok a klinikai képtől függően pajzsmirigyfunkciót, prolaktin-, FSH-, LH- és ösztradiolszintet, illetve más paramétereket foglalhatnak magukban. PCOS, hipofízisbetegség vagy más eltérés gyanúja célzott vizsgálatot igényel. Erős vérzés és súlyos fájdalom szabályos ciklus mellett is indokolhat nőgyógyászati kivizsgálást. [2,3]

Az IOC REDs CAT2 három lépésben támogatja a kockázatbecslést: szűrés, a klinikai jeleken alapuló súlyossági és kockázati besorolás, majd orvos által vezetett diagnosztikai és kezelési döntés. Négy kockázati kategóriája eltérő sportolási ajánlásokkal járhat, de nem helyettesíti a klinikai diagnózist. Serdülőknél különösen körültekintően alkalmazandó; a női sportolók értékelését a friss triász-konszenzus életkorspecifikus szempontjai is segítik. [10,13]

A klinikai különbség jól érzékelhető két hasonló panaszú sportoló esetében. Mindkettőnél három hónapja elmaradt a menstruáció, de az egyiknél nincs csontfájdalom, jelentős testsúlyvesztés vagy más súlyos klinikai eltérés, míg a másiknál visszatérő csontstressz-sérülés és elégtelen energiaellátottságra utaló jelek is jelen vannak. A két helyzet nem kezelhető azonos sportolási döntéssel. A kockázatot a teljes klinikai kép határozza meg, nem önmagában a menstruáció elmaradásának időtartama.

Súlyos alultápláltság, keringési instabilitás, kórosan lassú pulzus, alacsony vérnyomás, felálláskor jelentkező keringési panasz vagy elektrolitzavar sürgős orvosi értékelést indokol; kórházi ellátásra is szükség lehet. Orvosilag instabil állapotban az edzés nem folytatható a stabilizálásig és az orvosi engedélyig. A sportolóknál élettani jelenségként is előforduló alacsony nyugalmi pulzust a tünetekkel és a teljes klinikai képpel együtt kell megítélni. [3]

Az orvosilag stabil, enyhébb esetekben a sportolás lehetőségéről egyéni kockázatbecslés alapján lehet dönteni. Szoros követés mellett a táplálkozás rendezése és a terhelés módosítása is elegendő lehet; nagyobb kockázatnál az edzés vagy a versenyzés átmeneti korlátozása szükséges. [10,13]

A kezelés és a sportba visszatérés követése

Energiahiány esetén a kezelés alapja az elegendő teljes energiabevitel, a megfelelő szénhidrátellátás, az étkezések rendezése és szükség szerint az edzésterhelés csökkentése. Gyakran testtömeg-növekedés is szükséges, ami nem ítélhető meg kizárólag a testtömegindexből. A sportorvos és a sportdietetikus munkáját a klinikai helyzettől függően nőgyógyász, endokrinológus, pszichológus vagy pszichiáter egészíti ki. Evészavar gyanúja célzott, megfelelő kompetenciájú ellátást igényel. [3,10]

Egyetlen visszatérő vérzés kedvező jel lehet, de nem bizonyít tartósan rendezett, ovulációval járó ciklusokat. A csontok állapota, a táplálkozás, a pszichés jóllét és a terhelhetőség eltérő ütemben javulhat. A követésben ezért a ciklusok alakulása mellett az új sérüléseket, a laboratóriumi eltéréseket és a növekvő terhelésre adott választ is értékelni kell. [9,10]

A megelőzésben az edzői környezetnek is szerepe van. Az a sportkultúra, amely a menstruáció elmaradását a kemény munka természetes következményének tekinti, könnyen késlelteti a felismerést. Hasonló kockázatot jelenthet, ha a testsúly és a testösszetétel túlzott hangsúlyt kap, vagy ha a sportoló nem mer beszélni a tüneteiről. A megfelelő táplálkozás, az életkornak és fejlődésnek megfelelő terhelés, a bizalmas egészségügyi kommunikáció és a korai kivizsgálás a fenntartható sportteljesítmény feltételei közé tartozik.

A bevezetőben szereplő futó négy hónapos vérzéskimaradása tehát kivizsgálást igényel, akkor is, ha az eredményei javulnak. A további edzésről az ok és az egészségi kockázat tisztázása után lehet dönteni. A kezelés eredményét az mutatja meg, hogy a táplálkozás és a terhelés rendezése mellett tartósan javul-e a sportoló egészségi állapota és terhelhetősége.

Kapcsolódó témák

• Fogamzásgátlás és sport – A fogamzásgátlási módszerek sportolói szempontjai, a vérzés és a ciklus értelmezése, valamint az egyéni választás orvosi megfontolásai.
• Létezik valóban a RED-S? A – ikor a sportorvoslás saját magát kérdőjelezi meg – A RED-S modell tudományos alapjait és diagnosztikai bizonytalanságait tárgyaló háttéranyag. Segít megkülönböztetni az energiahiány igazolt következményeit a tágabb modell vitatott állításaitól.

hirdetés

Felhasznált és ajánlott szakirodalom

1. Jain V, Munro MG, Critchley HOD. Contemporary evaluation of women and girls with abnormal uterine bleeding: FIGO Systems 1 and 2. Int J Gynaecol Obstet. 2023;162(Suppl 2):29–42. 10.1002/ijgo.14946
2. Practice Committee of the American Society for Reproductive Medicine. Current evaluation of amenorrhea: a committee opinion. Fertil Steril. 2024;122(1):52–61. 10.1016/j.fertnstert.2024.02.001
3. Gordon CM, Ackerman KE, Berga SL, et al. Functional Hypothalamic Amenorrhea: An Endocrine Society Clinical Practice Guideline. J Clin Endocrinol Metab. 2017;102(5):1413–1439. 10.1210/jc.2017-00131
4. Schlie J, Krassowski V, Schmidt A. Effects of menstrual cycle phases on athletic performance and related physiological outcomes: a systematic review of studies using high methodological standards. J Appl Physiol. 2025;139(3):650–667. 10.1152/japplphysiol.00223.2025
5. American College of Obstetricians and Gynecologists. Screening and Management of Bleeding Disorders in Adolescents With Heavy Menstrual Bleeding. Committee Opinion No. 785. Obstet Gynecol. 2019;134(3):e71–e83. 10.1097/AOG.0000000000003411
6. American College of Obstetricians and Gynecologists. Diagnosis of Endometriosis. ACOG Clinical Practice Guideline No. 11. Obstet Gynecol. 2026;147(3):432–448. 10.1097/AOG.0000000000006181
7. Centers for Disease Control and Prevention. Menstrual Hygiene [Internet]. [Hozzáférés: 2026. október 15.]. https://www.cdc.gov/hygiene/about/menstrual-hygiene.html
8. American College of Obstetricians and Gynecologists. Menstruation in Girls and Adolescents: Using the Menstrual Cycle as a Vital Sign. Committee Opinion No. 651. Obstet Gynecol. 2015;126(6):e143–e146. 10.1097/AOG.0000000000001215
9. De Souza MJ, Williams NI, Misra M, et al. 2025 Update to the Female Athlete Triad Coalition Consensus Statement Part 1: State of the Science and Introduction of a New Adolescent Model. Sports Med. 2026;56:327–373. 10.1007/s40279-025-02333-z
10. Williams NI, De Souza MJ, Misra M, et al. 2025 Update to the Female Athlete Triad Coalition Consensus Statement Part 2: Clinical Guidelines for Screening, Diagnosis, Treatment, and Return to Play for Adolescents and Adults. Sports Med. 2026;56:375–427. 10.1007/s40279-025-02332-0
11. Mountjoy M, Ackerman KE, Bailey DM, et al. 2023 International Olympic Committee’s (IOC) consensus statement on Relative Energy Deficiency in Sport (REDs). Br J Sports Med. 2023;57(17):1073–1097. 10.1136/bjsports-2023-106994
12. Pengelly M, Pumpa K, Pyne DB, Etxebarria N. Iron deficiency, supplementation, and sports performance in female athletes: A systematic review. J Sport Health Sci. 2025;14:101009. 10.1016/j.jshs.2024.101009
13. Stellingwerff T, Mountjoy M, McCluskey WTP, et al. Review of the scientific rationale, development and validation of the International Olympic Committee Relative Energy Deficiency in Sport Clinical Assessment Tool: V.2 (IOC REDs CAT2)—by a subgroup of the IOC consensus on REDs. Br J Sports Med. 2023;57(17):1109–1118. Helyesbítés: Br J Sports Med. 2024;58:e2; doi:10.1136/bjsports-2023-106914corr1. 10.1136/bjsports-2023-106914

Szakmai hitelesítés: A szakmai ellenőrzés az IOC REDs-konszenzusa, a 2025/2026-os női sportolói triász-konszenzus, az Endocrine Society, az ACOG, az ASRM és a FIGO ajánlásai, valamint a hivatkozott szisztematikus áttekintések alapján történt. – Szerkesztette: Haász Péter | Sportorvos.hu szerkesztőség – Sportorvos Portál – a közérthető szakértelem

The post Menstruáció és a női sportoló egészsége appeared first on SPORTORVOS.hu PORTÁL.