Villámlás és sport
Megoszt
Szabadéri sportolás (túrázás, kerékpározás, futás, labdarúgás vitorlázás stb.) során a villámcsapás okozta sérülés a leggyakoribb környezeti tényezőkkel kapcsolatos sportolói haláloknak.
Több tényező hajlamosít a villámcsapásra, ezek közül a sportolók szempontjából a legfontosabb a környezetében lévő tárgyak, építmények magassága és szigeteltsége. Bár jellemző, hogy a villám a környezet legmagasabb tárgyába csap bele, a 30-50 méteres hatósugár miatt a „magas” tárgyak környezete, mint például egy hegycsúcstól akár 1 kilométerre, egy televíziós toronytól 250 méterre vagy egy fától 70 méterre lévő távolság senkinek sem nyújt védelmet.
A villámlás különböző módon okozhat sérülést (gyakorisági sorrendben):
- ha a villámcsapás egy bizonyos távolságra történik a sportolótól, a talaj áramvezető hatása miatt energiája szétterjed a talaj felszínén (un. „lépésfeszültség”);
- egy másik, villámcsapott tárgyról történő oldalirányú csapás;
- a felfelé vezető a villámcsatorna sportolón keresztüli „teljessé tételén” keresztül;
- közvetlen villámcsapás;
- villámcsapott objektum megérintése;
- tompa trauma, ha a sportolót arrébb sodorja a villámlás, ill. barotrauma a villám robbanóerejétől.
A villámcsapás halálozási aránya 8-10%, ami jellemzően a villámcsapáskor bekövetkező szívleállás miatt következik be. Előfordulhatnak további, tompa trauma miatt kialakult sérülések (pl. eleséskor).
A villámcsapás okozta sérülés elsősorban neurológiai sérülés és az idegrendszer minden részét érinti: az agyat, a vegetatív idegrendszert és a perifériás idegrendszert. Minden ilyen esetben számolni kell a hosszú távú következményekkel.
Tünetek, jelek
A villámcsapás után a sportolókon a következőket lehet megfigyelni:
- hideg, pulzus nélküli végtagok (vazomotoros instabilitás jelei);
- zavartság, amnézia, bénulás és eszméletvesztés (az agyon áthaladó erős egyenáram miatt);
- halláscsökkenés (a villám által létrehozott erős lökéshullám miatt);
- hipotenzió (hasüregi vagy mellkasi vérzést, medence- ill. végtagi törést, belső szervi ruptúrát vagy gerincvelő-sérülést jelez);
- végtagok elhúzódó paresise vagy paralysise (gerincvelő sérülését valószínüsíti);
- kitágult pupillák (vegetatív zavarokat jelez);
- bőr égési sérülései (páfrányszerű minta).
Helyszíni ellátás
A villámcsapást szenvedett sportoló nem tart vissza elektromos töltést, így biztonságosan megérinthető (ellentétben az elektromos vezetékek érintése során balesetet szenvedetteknél).
A helyzettől és a pálya szélén lévő egészségügyi személyzet biztonságától (további villámcsapás veszélye) függőena következő a teendő:
- a légutak, a légzés, a keringés és a deformitások felmérése;
- szükség esetén lélegeztetés és kardioplumonalis újraélesztés;.
- állapottól függően (tudat- és sérülés), megfelelő módon biztonságos helyre szállítás;
- vérző vagy égési sérülések helyszíni ellátása;
- minden esetben kórházba szállítás:
- megfigyelés (akár több órával a villámcsapás után is!);
- vérvételre (elektrolit-rendellenességek vagy rhabdomyolisis ellenőrzése);
- kardiális monitorozás;
- röntgenvizsgálat (ha a sportoló elesett vagy a villámcsapás nyomáshulláma elsodorta).
