A zene hatása a sportteljesítményre

A sportolók folyamatosan keresik a teljesítményük javításának módjait. A vágy, hogy gyorsabban fussanak, magasabbra ugorjanak vagy többet emeljenek, arra készteti őket, hogy a folyamatosan kutassanak az ilyen lehetőségek után. A zene ilyen?

Sokan esküsznek arra, hogy az edzőteremben zenét hallgatnak, hogy segítsen nekik elérni ezt a célt. De vajon a zene valóban segíti vagy inkább hátráltatja a sportteljesítményt?

Zene és sport: mik az előnyei?

Javítja a  fittségérzetet

Kutatások kimutatták, hogy a sportolás közbeni zenehallgatás 12%-kal csökkentheti az erőfeszítés érzékelt mértékét, és 15%-kal javíthatja az állóképességet.

Érdemes azonban figyelembe venni a zene tempóját, mivel a Liverpooli Egyetem legújabb kutatása árnyaltabb eredményeket ad. Tanulmányuk szerint a zene tempójának lassítása csökkentette a résztvevők pulzusszámát és a kerékpáron megtett távolságot, míg a tempó gyorsítása növelte a pulzusszámot és a megtett kilométereket, valamint a zene és az edzés élvezetét.

Megállítja a negatív gondolatokat

A zenehallgatás azáltal is javíthatja a sportoló teljesítményét, hogy eltereli a figyelmét a negatív gondolatokról, amelyek felemészthetik az elmét és akadályozhatják a teljesítményt. Ezt bizonyította egy nemrégiben végzett kutatás is, amely kimutatta, hogy a stressz, a nyomás alatt rossz teljesítményre hajlamos kosárlabdázók több büntetődobást értékesítettek, ha előtte egy vidám zenét hallgattak, mivel ez elterelte a figyelmüket a tömeg előtt való teljesítménykényszerről.

Aktiválja a „robotpilótát”

A zenehallgatás arra ösztönözheti a sportolókat, hogy „robotpilóta üzemmódban”, tehát a teljes tudatosságból kilépjenek. Az élsportolók autopilóta üzemmódban való működése azért előnyös, például egy nemrégiben készült tanulmány szerint, amikor az élsportoló golfozókat arra kérték, hogy a lehető leggyorsabban (autopilóta üzemmódban) üssenek egy ütést, nagyobb volt a sikerarányuk, mint amikor gondolkodhattak az ütés kivitelezésén, amikor erre időt szántak.

A stresszes sporthelyzetek gyakran vezetnek túlgondolkodáshoz, de amikor egy sportoló robotpilótán működik, ez nem fordul elő, és a mozdulatokat természetes módon, az edzéseken (tehát stresszmentes körülmények között) beidegződött módon hajtja végre.

Irányítja az érzelmeket

Kutatások kimutatták, hogy a sportolók egy verseny előtt a zenével manipulálni tudják az érzelmeiket. Dame Kelly Holmes atléta a 2004-es olimpiai játékokon a versenyszám előtti rutinja részeként Alicia Keys balladáit hallgatta, ami ellazította őt, és lehetővé tette számára, hogy csúcsteljesítményt nyújthasson.

Michael Phelps azonban más megközelítést alkalmazott, és Lil Wayne és Eminem dalait hallgatta, hogy energiával töltse fel és motiválja őt.

Zene és sport: mik a hátrányai?

Szükségtelen figyelemelterelés

Sok elit futó úgy dönt, hogy nem hallgat zenét futás közben, mivel az szükségtelenül elvonhatja a figyelmét. Az ilyen sportolók arra akarnak koncentrálni, amit a testük mond nekik, így szabályozni tudják annak működését, és a megfelelő tempóban tudnak futni. Hasonlóképpen ébernek kell lenniük, és képesnek kell lenniük arra, hogy hallják, mi történik körülöttük, hogy reagálni tudjanak, és be tudják vetni a szükséges taktikát, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák.

Tévhitek

Előfordulhat, hogy a zenehallgatás nem javítja a teljesítményt, de az a meggyőződés, hogy a zene fokozza a teljesítményt (placebó hatás) pozitív hatásokat eredményez. Egy konkrét vizsgálatban az első csoportnak azt mondták, hogy a zenehallgatás javítja a teljesítményüket, míg a második csoportnak azt mondták, hogy ez akadályozza a teljesítményüket. A kutatók azt találták, hogy azok, akiknek azt mondták, hogy a zene fokozza a teljesítményüket, több kört futottak, mint azok, akiknek azt mondták, hogy a zene akadályozza a teljesítményüket.

Más kutatások kimutatták, hogy a zene nem közvetlenül fokozza a teljesítményt, hanem inkább a kockázatvállalásra ösztönöz. A kockázatvállaló magatartás javíthatja a sportolók teljesítményét, mivel arra ösztönzi őket, hogy új és potenciálisan jobb stratégiákat próbáljanak ki; ezeket a kockázatokat azonban számításba kell venni, és a sportoló képességeinek megfelelően kell kialakítani.

Nincs motivációs hatása

A közhiedelemmel ellentétben vannak olyan kutatások, amelyek szerint a bemelegítés közbeni zenehallgatás javította ugyan a kézilabdázók hangulatát, de nem volt hatással a motivációjukra. Hasonlóképpen, egy másik tanulmány szerint a motivációs zene hallgatása nem volt hatással az elit úszók teljesítményére.

Összegezve

Úgy tűnik, a jelenlegi kutatások nem adnak egyértelmű választ arra, hogy a zene pozitív hatással van-e a sportteljesítményre. Lehet, hogy valójában nincs is általánosan helyes válasz, és az, hogy a zene fokozza-e a teljesítményt, a sportoló személyiségétől, képességeitől, a hallgatott zene típusától és a már meglévő motivációs szintjüktől függ.