A táplálkozás és a testmozgás mellett az alvás is fontos szerepet játszik a sportolók optimális teljesítményének elérésében. Sajnos az utánpótlássportolók gyakran számos kötelezettséggel, programmal zsonglőrködnek, ami megnehezítheti az alvásigény kielégítését.
A junior sportolók átlagosan heti 27-41 órát töltenek edzéssel és versenyzéssel. Az utánpótlássportolókra ráadásul nagy nyomás nehezedik, hogy magas szintű tanulmányi teljesítményt nyújtsanak, és sok utánpótlássportolónak van különórája vagy egyéb kötelezettsége. Nem meglepő, hogy az utánpótlássportolók legalább 42%-a rendszeresen rossz alvásról számol be, és ötből három sportoló kevesebb mint hét órát alszik egy éjszaka.
Mennyi alvásra van szüksége az utánpótlás sportolóknak?
Irányelveink szerint a serdülőknek minden éjszaka nyolc és 10 óra közötti alvásmennyiséget kellene biztosítaniuk. Különösen az utánpótlássportolók esetében a kutatások szerint jobb, ha legalább kilenc vagy 10 órát alszanak. Az iskoláskorú gyermekeknek (6-12 éves korosztály) legalább 9-11 órára van szükségük.
Egy főiskolai sportolókon végzett tanulmány szerint 72%-uk rendszeresen szundikált napközben. Bár a szunyókálás néha éjszakai álmatlanságot okozhat, jó megoldás lehet az utánpótlássportolók számára is, akiknek az edzések és az utazások akadályozzák az ideális alvási ütemtervet. Ha a nap korábbi szakaszában szundikálnak, az minimálisra csökkentheti az éjszakai alvásra gyakorolt hatást.
Az alvásigény a kifejtett erőfeszítéstől függően is változik, ami azt jelenti, hogy a legtöbb sportolónak egy intenzív edzés vagy verseny után több alvásra van szüksége. A kutatók egyelőre nem biztosak abban, hogy bizonyos sportágak sportolóinak több alvásra van-e szükségük, mint másoknak. Tekintettel a sok változóra, valamint a sportágak, az időbeosztás, az egyéni fittségi szintek és egyéb tényezők közötti különbségekre, sokkal több kutatásra van szükség, mielőtt általános következtetéseket vonhatnánk le.
Miért fontos az alvás a diáksportolók számára?
Az alvás elengedhetetlen az edzés utáni regenerációhoz. A sportolók általában arányosan kevesebb időt töltenek gyors szemmozgású alvásban (REM) és több időt lassú hullámú alvásban , vagyis abban az alvási szakaszban, amikor a szervezet növekedési hormont szabadít fel, és munkához lát az izmok helyreállításában, a csontok építésében és az energiaraktárak feltöltésében.
Az alvás a magasabb kognitív funkciók, például az ítélőképesség, a koncentráció és a döntéshozatal szempontjából is fontos, ami a különbséget jelentheti a megnyert vagy elvesztett párharcok, mérkőzés között. A tanulásban és a memóriában is szerepet játszik, segít megszilárdítani az új készségeket az edzés során.
Egy kosárlabdázókon végzett alvásvizsgálat megállapította, hogy az alvás idejének éjszakánként 10 órára való növelése javulást eredményezett a reakcióidőben, a sprintidőben és a dobás pontosságában, valamint a nappali álmosságban és az általános hangulatban. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a hatások részben azért voltak lehetségesek, mert lehetővé tették a sportolók számára, hogy behozzák a meglévő alvási adósságukat. A fontos versenyek előtti rövid távú alváskiterjesztések időben lökést adhatnak a teljesítménynek.
Milyen következményekkel jár az alváshiány az utánpótlássportolók számára?
Azok a sportolók, akik rendszeresen kevesebb mint nyolc órát alszanak éjszakánként, 1,7-szer nagyobb valószínűséggel szenvednek sérülést. A rövid és hosszú távú alvásmegvonással kapcsolatos tanulmányok szerint az alvásmegvonás csökkenti a futók, kerékpárosok és súlyemelők állóképességét. Az alváshiányos sportolók szubjektíve gyorsabban fáradnak el, és nagyobb erőfeszítéssel tudják elvégezni a feladatokat.
A rövid távú alváshiány szintén befolyásolhatja a teljesítményt. Egy sportolókon végzett vizsgálat szerint a reakcióidő hétfőn és kedden volt a leggyorsabb, miután a hétvégén volt idejük aludni.
Az alváshiánynak a sportolók világán kívül is vannak következményei. Az alváshiány hatással van a tanulmányi teljesítményre és az immunrendszerre is, és az öngyilkossági gondolatok kockázati tényezője is lehet.
Az utánpótlássportolók alvását befolyásoló tényezők
Az utánpótlássportolóknak számos akadállyal kell szembenézniük a minőségi alvás érdekében. Ezek közé tartoznak a sportspecifikus, valamint a tanulmányi és társadalmi tényezők:
- Szabálytalan lefekvési idő: A rendszeres lefekvési és ébredési idő beállítása az egyik első dolog, amit az alvásorvosok ajánlanak az alvásproblémákkal küzdő emberek számára. Sajnos a késő esti vagy kora reggeli edzésekkel járó intenzív edzésprogramok, a csapatmegbeszélések, a rendszertelen étkezési időpontok és az időzónák közötti utazásokból eredő jetlag ezt gyakorlatilag lehetetlenné tehetik.
- Fizikai kellemetlenségek: Az erőteljes esti edzések a testmaghőmérséklet emelkedését okozhatják, ami zavarja az alvás beindulását. Az utánpótlássportolók is tapasztalhatnak izomfájdalmat, fáradtságot vagy akár fájdalmat, ami kellemetlenséget okoz az éjszaka folyamán. A lefekvés előtti túlhidratáltság vagy dehidratáltság szintén befolyásolhatja az alvás minőségét.
- Teljesítménykényszer: A fiatal sportolók álmatlanságban szenvedhetnek a közelgő versenyek miatti stressz és szorongás miatt, vagy a nem jó teljesítményt követő szorongás miatt. Ez a kapcsolat kétirányú lehet, mivel az álmatlanság következésképpen fokozza a stressz és a szorongás érzését.
- Nem megfelelő alváskörülmények: A kollégiumokban, szállodai szobákban és más közös szálláshelyeken túlzott fény- és zajszint uralkodhat, ami nem kedvez a nyugodt alvásnak. Néhány sportolónál az is előfordulhat, hogy nehezen tud elaludni ismeretlen környezetben, például szállodai szobákban.
- Orvosi állapotok: A szorongás, a depresszió, az étkezési zavarok, a premenstruációs tünetek és az alvászavarok nem ritkák a fiatal sportolók körében, és további akadályokat jelentenek a minőségi alvás szempontjából. Úgy tűnik, hogy a kontakt sportokat űző sportolóknál nagyobb a kockázata az alvási apnoe kialakulásának.
- Képernyőre fordított idő: Egyre több utánpótlássportoló használ esténként okostelefont vagy más elektronikai eszközt. Ezek az eszközök kék fényt bocsátanak ki, amely késlelteti az alvás kezdetét.
- Agyrázkódások: Az edzések vagy mérkőzések során elszenvedett agyrázkódások folyamatos alvásproblémákhoz vezethetnek. Az alvásproblémák viszont megnehezíthetik az agyrázkódásból való felépülést. Az alváshiány az agyrázkódás tüneteit is utánozhatja, ami megnehezíti az alapállapot megállapítását és a megfelelő orvosi ellátás biztosítását.
Tippek az utánpótlássportolók alvásának javítására
Az utánpótlássportolók alvásának javítása a produktív alváshigiéniai szokások bevezetésével kezdődik. Ezek közül sok az olyan sportoló számára is megvalósítható, aki kevéssé tudja befolyásolni az időbeosztását. Az alváshigiéniai tippek közé tartoznak:
- Napközben sok fényt kapni, és kerülni az éjszakai képernyőidőt.
- A hálószoba hűvösen, sötéten és csendesen tartása, vagy adaptív stratégiák, például füldugók és alvómaszk használata, ha ez nem lehetséges.
- A koffein, a nikotin és az alkohol kerülése, különösen délután és este.
- Lefekvés előtt a nagy étkezések és a túlzott folyadékfogyasztás elkerülése.
- Este nem felzaklató könyvvel vagy más nyugtató tevékenységgel való elalvás előtti pihenés.
- Az ágyat kizárólag alvásra és szexre fenntartani.
- Kelj fel az ágyból, és menj át egy másik szobába, hogy valami nyugtató dolgot csinálj, ha nem tudsz aludni.
- Az altatók kerülése, mivel ezek nem kívánt mellékhatásokat okozhatnak.
- Kognitív viselkedésterápia álmatlanság kezelésére vagy relaxációs technikák alkalmazása.
A szakértők egyre inkább szorgalmazzák az utánpótlássportolók alvásának fontosságára vonatkozó tudatosság erősítését, az erre való oktatást. Az edzéstervek átalakítása a tanulók kronotípusához, a tanulmányi terhelés áthelyezése a sportági szezonon kívüli időszakra, az alváshigiénia oktatása és az alvászavarok rendszeres ellenőrzése csak néhány olyan módszer, amellyel az iskolák javíthatnák mind a sportteljesítményt, mind a sportoló tanulók életminőségét.
A cikk a SleepFoundation.org-on megjelent írás fordítása.