Erőfejlesztés elmélete és gyakorlata

Share

Az erőfejlesztés valamennyi sportág számara szükséges és elengedhetetlen feladat, de természetesen jelentős különbségek vannak abban, hogy milyen mértékű és milyen jellegű erőre van szükség az adott sportágban. Látható, hogy mennyire másként oldotta meg az erőfejlesztést Arnold Schwarzenegger, aki hatalmas karizom körfogattal rendelkezett és Bruce Lee, akinek alig volt vastagabb felkarja, mint egy átlag férfinak, de képes volt egy ütéssel több téglát eltörni.

A legnagyobb súly, amit eddig regisztrált körülmények között az ember a feje fölé tudott emelni, meghaladta a 260 kg-ot. Ez az eredmény szépen mutatja az erőedzésre adott alkalmazkodás széles határait. Ebben a fejezetben megismerhetjük az erőfejlesztés élettani és módszertani sajátosságait.

hirdetés

Megkülönböztetünk maximális erőt, gyorserőt, erő állóképességet, explozív és pliometrikus erőt. A relatív erő a maximális erő testsúly kilogrammra vonatkoztatott értékét jelenti. A célzott, racionális, sportág-specifikus erőfejlesztés az erő többféle jellege, sajátossága miatt rendkívül bonyolult feladat. Az erőkifejtés nagyságát több szinten, több tényező befolyásolja, melyek közül a legfontosabbak az alábbiakban szerepelnek mikrótól a makró szintű tényezőkig:

  • A szarkomeren belül az adott időpontban a kapcsolatban lévő kereszthidak száma határozza meg a kontrakció erejét.
  • Az izomrostok típusa is fontos, hiszen a gyors rostok nagyobb erőkifejtésre képesek, így azok a versenyzők, akik nagyobb gyors rost aránnyal rendelkeznek, előnyben vannak azokban a sportokban ahol az erőnek döntő szerepe van.
  • Az erőkifejtés nagysága nagyban függ attól, hogy azonos időben mennyi motoros egység tudott bekapcsolódni az izomaktivitásba.
  • A motoros egységek száma mellett az is nagyon fontos, hogy egyszerre, vagy egymás után kapcsolódtak-e be a motoros egységek. A motoros egységek kisülésének szinkronizálása fontos lehetőség az erőkifejtés növelésére.
  • Már korábban is említettük, hogy a maximális erőkifejtés nagysága függ az izom kontrakció jellegétől. Koncentrikus kontrakciónál a legkisebb, az izometriás feszülésnél nagyobb, és a legnagyobb maximális értéket az excentrikus izomaktivitásnál mérhetjük.
  • Az izomnyalábok lefutása, szöge, tehát az izom tollazottsága szintén meghatározhatja az erőkifejtés nagyságát.
  • Lineáris kapcsolat van az izom keresztmetszete, hipertrófiája és az erőkifejtés nagysága között, hiszen a négyfejű combizom (quadriceps femoris) sokkal nagyobb erőt képes kifejteni, mint a kétfejű karhajlító izom (biceps brachii). Ez fontos megfigyelés volt, mert ebből adódik, hogy az erőfejlesztés egyik lehetősége a keresztmetszet növelés. Szoros a kapcsolat az izom keresztmetszeti gyarapodása és a hormon rendszer között is, ezért ezeket együtt tárgyaljuk.
  • A hormon rendszer működésének, az anabolikus hormonok aktuális szintjének jelentős szerepe van az izom erőkifejtési potenciáljára, ezért a versenyző neme és életkora is meghatározza az erőkifejtés nagyságát.