1. Nem érdekel, hogy miért működik.
Engem csak az eredmények érdekelnek. Ahogy a fenti példák (alvó csecsemők, szívritmuszavarra ható gyógyszerek és ideális ismétlési tartomány) mutatják, az EBP-t (Evidence Based Practice – bizonyítékalapú gyakorlat) azért fejlesztették ki, hogy jobb „eredményeket” produkáljon, és nem egyszerűen a mechanizmusok magyarázatára. Ezért az alaptudományi vagy mechanisztikus tanulmányok alacsonyan állnak a bizonyítékok hierarchiájában. Valójában több száz olyan életmentő kezelés és gyógyszer létezik, amelyek mögöttes mechanizmusa(i) még mindig nem világos(ak) vagy jelenleg ismeretlen(ek).
2. A tanulmányok a minta átlagát jelentik.
Jelentős egyéni különbségek vannak. Sok tanulmány középpontjában az összefoglaló statisztikák állnak, és az egyéni eredmények eltérhetnek. Ígéretes kutatási terület a precíziós orvoslás és a mesterséges intelligencia a kezelések egyénre szabása érdekében, de ezek még gyerekcipőben járnak. A próba és tévedés módszer mindig alkalmazható, de ezzel kapcsolatban két aggályt kell figyelembe venni:
- Először is, ha egy adott programnál előnyöket fedeznek fel, sok esetben rendkívül nehéz azonosítani azt a változót, amely a különbséget okozta. Vajon a konkrét edzés, az étrend megváltoztatása, a placebohatás, a genetika vagy valamilyen ismeretlen változó volt az oka?
- Másodszor, az eredménytől függően nem biztos, hogy egyértelmű javulásról van szó. Például az izomtömeg növekedése nagyon lassan következik be az edzett egyéneknél. Ezért egy program hónapokig is eltarthat, mire egyértelmű eredményeket érhet el. A kontrollált kutatások azonban gyakran használnak olyan méréseket, amelyek nagyon érzékenyek az izomtömegben bekövetkező finom változásokra, amelyek heteken belül megfigyelhetők.
3. A tudományos kutatásokkal számos probléma van, ezért nem használhatod fel a tanulmány eredményeit a klienseid edzéséhez.
Az EBP egyik alapvető lépése a tanulmányok kritikus elemzése, hogy meghatározzuk minőségüket. Ha a tanulmánynak módszertani problémái vannak, a bizonyítékot leminősítik, ezáltal növelve a bizonytalanságot. Következésképpen az ajánlások erőssége gyengévé válik.
4. A dohányzással kapcsolatos tanulmányok megfigyelési jellegűek.
Hogyan lehet gyenge minőségű bizonyítékok alapján erős ajánlást tenni a dohányzás ellen? A hierarchia nem kőbe vésett és nem statikus. Egy megfigyeléses tanulmányt felfelé lehet értékelni, ha nagymértékű hatást és dózis-válasz hatást mutat. Például a dohányzás és a tüdőrák közötti összefüggésekről szóló tanulmányok jelentős hatást (5 és 25 közötti relatív kockázat) mutatnak (Ordóñez-Mena és mtsai., 2016; Pesch és mtsai., 2012), és olyan robusztus dózis-válasz gradienst, amely nem magyarázható kovariánsokkal. A legtöbb megfigyeléses vizsgálatban azonban a társulás nagyságrendje nagyon kicsi, és ezért alacsony minőségűek maradnak. Például a vörös hús és a káros egészségi kimenetek egy nemrégiben készült ellentmondásos áttekintése nagyon kis, 1,08–1,28 relatív kockázatot mutatott ki (Johnston et al., 2019).
Melyek az EBP korlátai?
Az EBM-mel szemben számos kritika fogalmazódott meg (Greenhalgh et al., 2014; Ioannidis, 2016). Ezek többsége (pl. az összeférhetetlenség miatti elfogultságok, a gyenge minőségű vizsgálatok) jogos szempontok, de nem önmagában az EBP kritikája. Alapvetően az EBP csak egy keretrendszer a jobb döntések meghozatalához; nincs jogi felhatalmazása arra, hogy ki végezze kutatást, vagy hogyan végzi a kutatását. Továbbá a szakemberek állíthatják, hogy az EBP-t használják, de alapos ismeretek nélkül valószínűleg félreértelmezik és rosszul alkalmazzák az EBP-t. Végül, és ami fontos, az EBP kritikusai nem javasoltak olyan alternatív megközelítést, amely képes lenne leküzdeni a felvetett korlátozásokat. A kutatási cikkek kritikai elemzése a személyi edzők számára jelentős korlátot jelent, amely akadálya lehet az EBP alkalmazásának. Ezért a fejezet végén felsorolt forrásokat ajánljuk az EBP jobb megértéséhez.
Erős ajánlás
Egy példa az erős ajánlásra a kreatinnal való kiegészítés lenne az erő növelése érdekében az ellenállásos edzést végző egyéneknél. A metaanalízisek, amelyekben főként jó minőségű RCT-k szerepelnek, közepes szintű erőnövekedést (előnyöket) mutatnak ki edzett és edzetlen egyéneknél egyaránt, különböző populációkban (Lanhers et al., 2015, 2017). Továbbá a kreatin-kiegészítés mellékhatásai minimálisak (kisebb gyomor-bélrendszeri problémák), az adagonkénti költség alacsony, és az étrend-kiegészítők alkalmazása alacsony terhet jelent. Ezért a szakemberek a magas színvonalú bizonyítékok alapján biztosak lehetnek abban, hogy a kreatin-kiegészítés előnyei meghaladják a kockázatot / költséget / terhet. Ennek ellenére előfordulhat, hogy egyes kliensek nem akarnak kreatint szedni, ami hangsúlyozza a kliens céljainak és preferenciáinak figyelembevételének fontosságát. Ezzel szemben, ha csak gyenge minőségű bizonyítékok állnának rendelkezésre, a kreatin alkalmazás előnyeivel kapcsolatos bizonyosság csökkenne, és elkerülhető lenne a határozott ajánlás.
A jelenlegi egészségügyi fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatások egy másik kiváló példa a beavatkozás (fizikai aktivitás) melletti erős ajánlásra. A beavatkozással szembeni erős ajánlás széles körben idézett példája a dohányzás, mivel a megfigyeléses tanulmányok egyértelműen azt mutatják, hogy a dohányzás kockázata meghaladja a dohányzás előnyeit. Végül, az erős ajánlásokat olyan kifejezések kísérik, mint „ajánlott / nem ajánlott” vagy „alkalmazható / nem alkalmazható”.
Gyenge ajánlás
A gyenge ajánlásra példa lenne a halolaj-kiegészítés idősebb felnőtteknél a fizikai funkció javítására, mivel néhány alacsony vagy közepes minőségű RCT azt mutatja, hogy edzetlen idősebb felnőtteknél a placebóhoz képest alig vagy egyáltalán nem javult a funkció (Da Boit és mtsai., 2017; Rodacki és mtsai., 2012). Ráadásul a halolaj viszonylag drága lehet (8–10.000 Ft/hó), és léteznek alternatívák (például kreatin), amelyek jobb kockázat-nyereség profillal rendelkeznek. Bár az ártalmak enyhék (gyomor-bélrendszeri problémák és halszagú lehelet), bizonytalan, hogy a csekély haszon ellensúlyozza-e az egyéb negatívumokat. Egy másik példa a gyenge ajánlásra a HIIT a zsírégetéshez.
Amint az előző példákból kiderült, amikor az előnyök, kockázatok, költségek és terhek szorosan egyensúlyban vannak, az értékek és preferenciák fontosabbá válnak. Más szóval, a megosztott döntéshozatalnak nagyobb szerepe van, amikor az ajánlás gyenge. A gyenge ajánlásokat olyan szavakkal közvetítik, mint a „javasolt” és a „lehet”, nem pedig az erős ajánlásoknál használt szavakkal (pl. ajánlani / kötelező). Kétség esetén az edzőknek a gyenge ajánlást kell választaniuk.
A döntéshozatal összetett folyamat, amely minden lépésnél jelentős mérlegelést igényel, és a tájékozott kliensek nem biztos, hogy egyetértenek a végső ajánlással. Ezért fontos, hogy a döntéshozatal során strukturált és átlátható megközelítést alkalmazzunk az értékelés megkönnyítése és a konfliktusok rendezése érdekében.
Következtetés
Az EBP jelenleg a legjobb megközelítés az egészséggel, a fittséggel és a teljesítménnyel kapcsolatos döntések meghozatalához. Egy jó, bizonyítékokon alapuló szemlétettel dolgozó edzőnek mind a mozgás, mind a táplálkozás gyakorlati és tudományos szempontjait jól kell értenie, és ami még fontosabb, fáradhatatlanul elkötelezettnek és empatikusnak kell lennie az ügyfelek és az ő értékeik iránt.
Forrás: Anoop T. Balachandran és Brad J. Schoenfeld írása (részlet a Személyi edzés haladóknak című könyvből)