Egy labdarúgással is foglalkozó sportpszichológus semmitől sem borul ki jobban, mint amikor azt mondják, hogy a büntetőrúgás egy lottójáték, hogy teljesen a véletlenen múlik a sikeressége, vagy hogy semmit sem lehet tenni annak érdekében, hogy felkészülj a büntetőpárbajból fakadó egyedülálló nyomásra. A véletlen valamilen szinten bizonyosan szerepet játszik, de a képességek is.
Milyen stratégiákat alkalmazhatnak tehát a büntetőpárbajokban részt vevő játékosok, amelyekkel előnybe kerülhetnek ellenfeleikkel szemben? Mit mondanak a sportpszichológiai kutatások arról, hogyan kell a büntetőt tökéletesen rúgni, értékesíteni?
A büntetőrúgás előtt
Még a büntető elrúgása előtt növelheti a büntetőpárbaj megnyerésének esélyét, ha megnyeri a sorsolást (pénzfeldobást) és úgy dönt, hogy elsőként lő. Igacia Palacios-Huerta, a London School of Economics professzora 129 büntetőpárbajból származó 1343 büntetőrúgást elemzett, és azt találta, hogy az elsőként induló csapat nyerte a büntetőpárbajok 60,5%-át.
Ennek oka valószínűleg az, hogy az ellenfél büntetőrúgóira nagyobb nyomás nehezedik, mivel ő nagyobb valószínűséggel tudja, milyen tényleges következményekkel járna egy hiba. Ez a megnövekedett stressz és a fókusz megosztás akadályozza a rúgót, növeli a játékosban a feszültséget.
Úgy tűnik, hogy a nyomás valóban nagy szerepet játszik a büntetőpárbaj sikerében. A kutatások azt mutatják, hogy ha egy játékos rendes játékidőben végez el egy büntetőt, akkor átlagosan 85%-ban betalál. A büntetőpárbaj során azonban a játékosok tudják, hogy a büntetőjük eldöntheti a mérkőzés kimenetelét. Ez a megnövekedett nyomás és stressz azt eredményezi, hogy a büntetőpárbaj során elvégzett büntetők sikeressége 76%-ra esik vissza.
A legérdekesebb azonban az, hogy ha egy játékos olyan büntető elvégzésére készül, amellyel megnyerheti a büntetőpárbajt, és így a mérkőzést, akkor a sikerességi arány drámai mértékben, 92%-ra emelkedik, míg ha gólt kell lőnie, különben a csapata veszít, akkor a gólszerzés valószínűsége 60% alá csökken.
Ez azt tükrözi, amit a Nobel-díjas Daniel Kahneman „veszteségellenességnek” nevez. Ez azt jelenti, hogy a stressz és a veszteségtől való félelem drámaian befolyásolja valakinek a gondolatait és a viselkedését. Lényegében a vereség közvetlen esélye nagyon erősen nyomja a lelkünket.
Nyilvánvaló, hogy azok, akik megtanulták kezelni az érzelmeiket, előnyben vannak. Itt két trükk van, és mindkettő a büntető és a kapus közötti kapcsolatra vonatkozik.
- Az első trükk az, hogy felismerjük, hogy miután letettük a labdát a 11-es pontra, hiba hátat fordítani a kapusnak, miközben visszasétálunk a nekifutásnak. Pszichológusok megállapították, hogy aki így tesz, az nagyobb valószínűséggel hibázik. Ez azért van így, mert megszakítja a koncentrációs folyamatot, lehetővé teszi számukra, hogy olyan dolgokra is figyeljenek közben, amelyeket nem tudnak irányítani és finom jelzésekkel látja el a kapust, hogy merre fog menni a büntető.
- A második trükk az, hogy a rúgás előtt nem szabad túl sokáig a kapusra nézni. Egy 167 büntetőt vizsgáló tanulmányban a kutatók azt találták, hogy azok, akik a kapusra fixálódtak, idegesebbek voltak, és több büntetőt hibáztak el. Sokkal jobb, ha az ellenfél kapusa helyett inkább a célpontra és a saját képességeire, vagy valamire olyanra gondol, ami megnyugtatja, önbizalmat ad neki.
A büntetőrúgás alatt
Amint a játékvezető megadja az engedélyt a rúgásra, ne siessen annak elvégzésével. Szánni kell egy kis időt arra, hogy felkészüljön. Azok a labdarúgók, akiknek 200 ezredmásodpercnél kevesebb idő kell ahhoz, hogy reagáljanak a játékvezető sípszavára, az esetek körülbelül 57%-ában szereznek gólt. Hogy ezt némi kontextusba helyezzük, ez az idő fele annak az időnek, ami a pislogáshoz szükséges. Azok a játékosok, akiknek egy kis időre van szükségük, hogy felkészüljenek, legyen az akár csak egy másodperc, átlagosan 80%-ban találnak be.
Történelmileg ez az angol játékosok számára jelentett problémát, akik mindössze 17%-ban nyerték meg a büntetőpárbajokat, és akikről kiderült, hogy minden más nemzeteknél gyorsabban végzik el a büntetőket. Ezt támasztják alá Steven Gerrard idézetei, aki önéletrajzában azt mondta: „Miért kell megvárnom a rohadt sípszót? Az a plusz pár másodperc egy örökkévalóságnak tűnt, és határozottan elvette a kedvemet„. Érdekes módon ez a kapkodás korábban a spanyoloknál is problémát jelentett (33%-os büntetőpárbaj nyerési mutatóval), azonban a legutóbbi két Európa-bajnokságon elért büntetőgyőzelmeik azt sugallják, hogy tanultak a korábbi hibáikból.
A játékosoknak azt tanácsoljuk, hogy ne kapkodjanak, hanem válasszanak előre egy célpontot a kapuban, és kötelezzék el magukat mellette. A célpont rúgás alatti megváltoztatása bizonytalansághoz, stresszhez és rossz technikához vezet. Egyes játékosok az utolsó pillanatra hagyják, és megvárják, amíg a kapus eldől, mielőtt a másik oldalra rúgják a labdát. Ez azonban nagy kockázatú stratégia, és nagyobb arányú kihagyott büntetővel jár.
Sokkal jobb, ha egy olyan pontot választ ki, amelyet biztosan eltalál, és elkötelezi magát mellette. Az erősen és magasan a kapuba tartó büntetőket ritkán védik ki. Ennek az az oka, hogy a kapusoknak nagyon nehéz elérni ezeket a területeket. Ha képesek végrehajtani ezt a büntetőt (és bíznak a képességükben), akkor ez a tektika kifizetődő. Erre remek példa volt, amikor Németország az Euro ’96-on büntetőpárbajban legyőzte Angliát, és a 11 büntetőből 9 a felső sarokba ment. Ehhez képest Gareth Southgate kivédett büntetője alacsonyan és balra ment.
A büntetőrúgás után
Ha a rúgó már betalált, a feladata még nem ért véget: nagyon fontos, hogy meg is ünnepelje. A közelmúltbeli világbajnokságok és Európa-bajnokságok 151 büntetőjét vizsgáló tanulmány szerint, ha egy játékos megünnepelte a sikeres büntetőrúgását, az ellenfél sokkal nagyobb valószínűséggel hibázta el a következő büntetőjét. Elemzésük kimutatta, hogy amikor az állás egyenlő volt, a sikeres büntetőjüket ünneplő játékosok 82%-a a győztes csapatban folytatta. Ezt nevezik „érzelmi fertőzésnek”, ami azt írja le, hogy az egyik játékos érzelmei negatívan befolyásolhatják az ellenfél következő büntetőrúgására készülő játékosának érzelmeit.
Mi a helyzet a kapusokkal?
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a kapus felszerelésének színe befolyásolhatja az ellenfél gólszerzésének valószínűségét. A legkevesebb gólt azok a kapusok kapták, akik piros (54%) vagy sárga (69%) színben voltak. Mi a két legrosszabb szín? A kék (72%) és a zöld (75%). Érdekes módon úgy tűnik, hogy Anglia (kék/lila), Spanyolország (kék), Németország (fekete), Olaszország (fehér) és Belgium (zöld) kapusai nem fogják ezt a pszichológiai előnyt kihasználni.
Mi a legjobb stratégia, amit egy kapus alkalmazhat egy kulcsfontosságú büntető kivédése érdekében? A kutatások szerint az, ha mozdulatlanul áll. A Bundesliga 999 büntetőjének elemzése azt mutatta, hogy a játékosok 15%-a középre lő. A világ topligáiból származó 286 büntetőrúgást vizsgáló külön tanulmány szerint a kapusok mindössze 2%-a marad középen. A számítások szerint a kapusok valójában kétszer nagyobb valószínűséggel hárítanak büntetőt, ha a kapu közepén maradnak, ahelyett, hogy egyik vagy másik oldalra merülnének.
A kutatók azt állítják, hogy a mozdulatlanul állás a legoptimálisabb stratégia a büntetők hárítására. A kapusok nem tehetik ezt meg minden büntetőnél, mivel az ellenfelek gyorsan rájönnének, hogy ez a stratégiájuk, és máshova rúgnának (ezt nevezik „játékelméletnek„), így szükség van egy bizonyos fokú látszólagos véletlenszerűségre.
Akkor miért maradnak ritkán a kapusok középen? A pszichológusok ezt a viselkedést „Action Bias„-nak nevezik, ami azt jelenti, hogy magasabb az értéke annak, ha úgy látják, hogy teszünk valamit, mint ha nem teszünk semmit. Ha elvetődnek és az ellenfél gólt szerez, a kapus nem vonja magára a felelősséget, de ha mozdulatlanul áll, és az ellenfél gólt szerez, akkor igenis hibáztatják. Úgy tűnik, hogy a hibáztatástól való félelem tudatosan felülírja a tökéletesen jó stratégiát.
A büntetőrúgás nem lottójáték. Nem teljesen véletlenszerűek, nem kizárólag a véletlenen múlik a siker. Gyakran csak a vesztes csapat írja le így. A játékosok és a csapatok néhány egyszerű trükk és stratégia követésével a maguk javára billenthetik a mérleget.
A cikk az InnerDrive szakértői írása alapján készült.