Futók, triatlonosok és teljesítményfokozás: igazolt módszerek

Share

A teljesítményfokozás szó az angol „ergogenic” kifejezésnek felel meg, mely a görög ergon (munka) és genic (valamit képző, produkáló) szavakból tevődik össze. A legáltalánosabb, átfogóbb meghatározás szerint teljesítményfokozónak tekinthetünk bármilyen módszert és anyagot, étkezési és edzési technikát, amely javítja a teljesítményt vagy segíti az edzéshez való adaptációt, növelni képes a testi vagy mentális munkakapacitást. Általában véve teljesítményfokozónak tekinthető mindaz, ami akár közvetve is javítja a teljesítményt. Az ergogén módszerek farmakológiai (pl. clenbuterol – DOPPING!), élettani (pl. vízfürdők), mechanikai (pl. futócipők, futást nehezítő ernyők – Running Parachutes), pszichológiai (pl. imaginációs technikák) és étrendi teljesítményfokozó módszerek csoportokba besorolhatóak. Az étrendi teljesítményfokozó módszerek közé tartozik a szénhidráttöltés, sportitalok fogyasztása, koffeinhasználat és egyéb, táplálkozásunkban előforduló anyagok bevitele.

hirdetés

Ahhoz, hogy egy anyag vagy módszer teljesítményfokozó hatását megítéljük, át kell tekintenünk használatának megalapozottságát és a módszerrel elvégzett tudományos kutatásokat. A lentebbi felsorolásban két, a valódi teljesítményfokozásban szerepet játszó lehetőséget ismertetnünk:

  • Egy 2012 augusztusában a The Journal of Strength & Conditioning Research szaklapban publikált kutatás ezt a szisztematikus áttekintést végezte el a futás esetében közepes távok (400-5000 m) és hosszú távok (10-42,2 km) tekintetében. A leghatékonyabb módszernek a bikarbonát („bikarbonátdopping”), nátrium-citrát, koffein, és szénhidrát alkalmazását találták. Ezek a módszerek tehát a sportitalok jól megtervezett fogyasztása mellett vagy ennek részeként elősegíthetik a sportoló jobb teljesítményét. Természetesen az egyéni reakciók a különböző technikákra és anyagokra igen eltérőek lehetnek! (forrás: A systematic review of the Efficacy of Ergogenic aids for improving running performance.
    J Strength Cond Res. 2012 Aug 10.)
  • Egy 2007-es tanulmány rekreációs sportolókon kimutatta, hogy ugyan a kompressziós zokni hordása nem befolyásolta a sportteljesítményt, sem az interval futás, sem pedig a 10 km-es futás teszteken, de a hosszútávú teszt után a másnapi izomláz jelentősen csökkent: a 17 alanyból a kompressziós csoportban csak 2-nél jelentkezett izomláz, míg a kontroll csoportban ez 13 esetben alakult ki. Egy másik, francia kutatók által végzett tanulmány is megerősítette ezt a megfigyelést edzett sportolókon. Tizenegy futó esetében mérték a fáradási és izomláz paramétereket háromféle szimulált verseny körülmény között. Az izomláz szubjektív kialakulásának az esélye 80%-kal kisebb volt a kompressziós zoknit viselő futóknál, triatlonistáknál, mint a kontroll csoportban, amely hatás már 1 órával a verseny befejezése után jelentkezett, de még 24 óra múlva is 60% körüli maradt. Az izomlázat, mint tünetet minden sportoló jól ismeri, a fájdalomérzés semmilyen más típusú fájdalommal nem összetéveszthető. Az ezt okozó élettani mechanizmusok azonban már nem ennyire egyértelműek, az izomláz leggyakrabban alkalmazott objektív mérőszámai a vér tejsav és mioglobin (izom eredetű fehérje) szintje.

Az egészség megőrzéséhez, sérülések elkerüléséhez és teljesítményfokozáshoz szükséges étrendi módszerekről – beleértve a „bikarbonátdopping”-ot, a nátrium-citrát vagy a koffein pontos adagolását, a szénhidráttöltés különböző módszereit, a sportitalok fogyasztásának optimalizálását, hősérülések elkerülését, a futók körében gyakori felső légúti fertőzések megelőzését.

A kompressziós zoknik és lábszárvédők hatékony eszközök – és mint minden, aminek hatása van, az rendelkezik mellékhatással is. Szerencsére ez esetben a mellékhatásokat egyszerű méretválasztással ki lehet küszöbölni.Egy-egy ilyen – minőségi – termék kiválasztásakor ugyanis nemhogy a cipőméretet, de még a boka és a vádli körméretét is meg kell adni. Triatlonosoknál további plusz elvárás, hogy a kompressziós zonki vízlepergető anyagaból készüljön, hogy úszásnál is viselhető legyen! Könnyen belátható hogy egy rögbisnek vagy egy maratonistának teljesen más méretű zokni tudja ugyanazt a kompressziós hatást nyújtani még akkor is, ha egyforma számozású a cipőjük. A túl szoros viselet nemhogy javítja, de egyenesen gátolja a vénás visszaáramlást és fájdalmas izomgörcsökhöz vezethet. A túl laza zokni meg kidobott pénz: semmivel sem ér többet, mint a régi kinyúlt frottír zokni. A megfelelően kiválasztott kompressziós ruházat viszont jól érezhetően különbözik a hagyományos, nem technikai ruházattól. De milyen hatást várhatunk valójában?

Kövess minket a Facebook-on is!