Hogyan válik a sportban tapasztalható korrupció globális közpolitikai kérdéssé? Az elmúlt évszázadban Paoli és Donati (2013) szerint négy tendencia befolyásolta a sportot: a huszadik századfordulón bekövetkezett amatőrizmus-mentesítés, az 1960-as évektől kezdve a medikalizáció, a politizálás és a kommercializálódás, amely mára a sportot évi 141 milliárd USD-t meghaladó üzleti tevékenységgé tette. E tendenciák mindegyike romboló hatással volt arra, amit általában a sport elmúlt „aranykorának” tartanak.
A korrupció meghatározása a sportban
A korrupció meghatározása a sportban problematikus. Ez azért van, mert a korrupciót már eleve nehéz meghatározni. A korrupció általános meghatározásai általában a megfogalmazó (szerző) szemszögéből korlátozódnak. A politológusok ma már klasszikusnak számító nézete például a korrupciót „olyan magatartásként határozza meg, amely a közszereplés formális kötelességeitől magánjellegű (személyes, közeli családi, privát klikkes) anyagi vagy státusznyereség miatt tér el; vagy bizonyos típusú magánjellegű befolyás gyakorlása elleni szabályokat sért” (Nye, 1967: 419). Ez a meghatározás a fejlődésről gondolkodó politológus szemszögéből származik. Míg a korrupció általánosan elfogadott és használt standard definíciója – „a rábízott hatalommal való visszaélés magánnyereség érdekében” – a közgazdászok szemszögéből származik. Ahogy Caiden (2001) helyesen rámutat, egyik definíció sem hagy teret a „nemes célú” korrupciónak – amikor a hatalommal való visszaélés nem személyes haszonszerzésre, hanem közcélra irányul. A „nemes célú” korrupció akkor fordul elő, amikor pl. a rendőrség szándékosan törvénytelen technikákat alkalmaz egy bűncselekmény bizonyítékának megszerzése érdekében; jogi szempontból ebből következik, hogy minden ilyen eljárásból származó ítélet korrupt (lásd Prenzler, 2009, 2011; Sherman, 1978, 1974). Hasonlóképpen Barcham, Hindess és Larmour (2012) azt mutatják, hogy az általánosan korrupciónak tekintett fogalmak eltérései az egyes társadalmakban és korokban gyökereznek.
A modern sport globális szintű politikai és gazdasági tevékenységet foglal magában, különösen a rangos események – például az olimpiai játékok, a FIFA világbajnokság és hasonló nemzetközi események – megrendezésére irányuló pályázati eljárások során. A közelmúlt pályázati folyamatai a feje tetejére állították a korrupció általános értelmezését – amikor a közhivatalnokok magánszereplőket vesztegetnek meg anélkül, hogy a közhivatalnok személyes hasznot remélne (Jennings & Sambrook, 2000). Ezek a definíciós problémák, valamint a sport területén tapasztalható (a politikától, a gazdaságtól vagy a jogtól eltérő) valóság szükségessé teszik a sportban tapasztalható korrupció ma használatos munkadefiníciójának kidolgozását, valamint a korrupció jelentésének rögzítését a téma jelen és későbbi vitái számára.
Gorse és Chadwick (2011: 8) azt javasolta, hogy „a sportban a korrupció magában foglal minden olyan illegális, erkölcstelen vagy etikátlan tevékenységet, amely egy sportverseny eredményének szándékos eltorzítására irányul az adott tevékenységben részt vevő egy vagy több fél személyes anyagi hasznára”. Ugyanakkor elismerik, hogy ez a meghatározás nem terjed ki a sportot irányító testületek tevékenységére és a rendezési jogok odaítélésére. Továbbá, amikor nemzetközi versenyekről van szó, fel kell tennünk a kérdést, hogy kinek az erkölcse és etikája adja a mércét annak meghatározásához, hogy mi a sportban a korrupció, és mi nem az.
Egy egyszerűbb meghatározást javasolt: a sportban a korrupció a közvélemény azon elvárásaitól való eltérést jelenti, hogy a sportot tisztességes módon játsszák és irányítsák. E meghatározáson belül a sportolás magában foglalja mind a sportolók felkészülését, mind a tényleges versenyzést. Az „igazgatás” kifejezés a sportigazgatás több szintjét foglalja magában – egyéni sportolók, csapatok, klubok, ligák, versenyek, nemzeti szövetségek, köztisztviselők és nemzetközi szervezetek – a köz- és a magánszférából. Magában foglalja továbbá a sportszabályok megalkotását és végrehajtását. Az adminisztráció magában foglalja továbbá a sporttal kapcsolatos bíráskodás minden szintjét – a pályán és a pályán kívüli bíráskodást, a testületeket, a bíróságokat és hasonlókat. A becsületesség magában foglalja a sportolóval vagy csapattal kapcsolatos információk diszkrét kezelését, és azt, hogy ne használjuk ki ezt a tudást (pl. a bennfentes információkkal való visszaélés szerencsejátékra). Végül a „nyilvánosság” a szurkolókat és a nem szurkolókat egyaránt jelenti – beleértve (és sok esetben különösen) a legális és illegális szerencsejátékban részt vevőket.
A fenti munkadefiníció szándékosan kerüli a sporttal gyakran összefüggésbe hozható fogalmakat. Különösen nem utal arra, hogy a sportnak tisztességesnek kell lennie, és nem is követeli meg azt. A sport a tisztességesség szempontjából gyakran tisztességtelen, de a közvélemény elvárásainak megfelelően tisztességesen játszanak és tisztességesen irányítanak.
A szabályalkotás is lehet korrupt. Bár a szabályszegések gyakran átfedik a sportban a korrupció fenti meghatározását, nem lehet figyelmen kívül hagyni a FIFA-val zajló saga és a 2018-as és 2022-es világbajnokság döntőinek odaítélésével kapcsolatos korrupciós vádakat (Emmen, 2014). Ez a svájci székhelyű csúcsszervezet saját maga határozza meg a nemzetközi szférában való működés szabályait. A szabályok meghatározásának és manipulálásának képessége aligha csökkentette azt a széles körben elterjedt vélekedést, hogy a szervezet nem felelt meg a közvélemény elvárásainak, miszerint a labdarúgást tisztességes módon igazgatják. A FIFA, a labdarúgás és más sportágak nemzetközi jellege a korrupció jogi meghatározását is negligálja. A nemzetközi szférában nem könnyű jogi eljárást lefolytatni, és a jog ezen a szinten általában „puha”, azaz bizonytalan a jogérvényesítés vagy a jogalkalmazás képessége (Abbott & Snidal, 2000). Így, bár a FIFA aláveti magát a svájci törvényeknek, a világbajnokság pályázati folyamatával kapcsolatos általános intézkedései nem sokat tettek azért, hogy enyhítsék a világ közvéleményének a becsületességükkel kapcsolatos aggályait.
A korrupció elemzése a sportban
Számos tisztességtelen tevékenység tartozik a fent vázolt, a sportban tapasztalható korrupció tág fogalomkörébe. 2014-ben az Ausztrál Kriminológiai Intézet (AIC) felmérte a sportban 2010 és 2013 között a médiában megjelent korrupciós ügyekről szóló beszámolókat (Bricknell, 2014). Eredményeik a Gorse és Chadwick (2011) által kidolgozott sportkorrupciós tipológiára összpontosítottak:
- mérkőzések manipulálása – fogadásokkal kapcsolatos
- mérkőzések manipulálása – nem fogadással kapcsolatos
- dopping – teljesítmény- és imázsjavító szerek (PIEDS) használata.
- bennfentes információ – sportfogadási céllal
Az AIC tanulmánya szerint a fogadással kapcsolatos bundázás magában foglalta a játékosok, szerencsejátékosok, edzők és versenyfelügyelők különböző korrupciós magatartásformákban való részvételéről szóló jelentéseket, amelyek célja a sportesemények kimenetelének megváltoztatása a fogadási piacok befolyásolása érdekében. Noha az AIC-jelentés hasznos támpontot nyújtott a politikai döntéshozók számára a sportban tapasztalható korrupcióról való gondolkodáshoz, ez egy némileg korlátozott elemzési modell, amely Ausztrália földrajzi-társadalmi szféráján belül egy viszonylag rövid időszakra összpontosít.
A sporthoz kapcsolódó korrupció típusai, tevékenységi fajtái, ágazatai és helyei
Típus: Megvesztegetés, zsarolás, hűtlen kezelés, csalás, összeférhetetlenség, mérlegelési jogkörrel való visszaélés, pártfogás, nepotizmus, klientelizmus, baráti kapcsolatok, befolyással való kereskedelem, fizetség a játékért stb.
- Fogadással kapcsolatos bundázás
- Bundázás – nem fogadással kapcsolatos
- Dopping – a teljesítmény javítása érdekében
- Bennfentes információ – szerencsejáték céljára
- Ring-ins – jobb sportolók, állatok vagy csapatok titkos cseréje.
- Nobbing – doppingolás vagy fizikai beavatkozás a teljesítmény akadályozása érdekében
- Fizetési sapkával való visszaélés – klubok általi korrupció
- Skalpolás – a zsarolás egy formája
- Tanking – mérkőzés feladása, szándékos vereség vagy versenyen kívüli szereplés, gyakran a szezon végi eredmények manipulálása a feljutás vagy a kiesés érdekében.
- A rendezési jogok megvesztegetése a rangos események biztosítására.
Tevékenység: Személyzet kinevezése, dolgok vásárlása (beszerzés), programok vagy szolgáltatások nyújtása, dolgok előállítása (építés/gyártás), tevékenységek ellenőrzése (engedélyezés/szabályozás/engedélyek kiadása), igazgatás (pl. igazságszolgáltatás) stb.
- Sportban való részvétel (sportolók)
- Szurkolói magatartás (pl. a pályán lévő játékosok megvakítására használt lézerek)
- Játékvezetés a pályán
- Játékvezetői magatartás és igazgatás a pályán kívül
- Helyszínek karbantartása, beleértve a pálya vagy a talaj előkészítését
- Sportorvosi ellátás
- Csapatigazgatás
- Klubigazgatás
- Liga adminisztráció
- Sportpolitika – napirendek
Ágazat: Önkormányzat, építőipar, egészségügy, adóigazgatás, környezetvédelem és vízgazdálkodás, erdészet, vám- és bevándorlásügy, jóléti rendszerek, mezőgazdaság, várostervezés, jogrendszerek stb. Sportáganként felosztható, és megkülönböztethető profi és amatőr sportágak között.
- Labdarúgás
- Ökölvívás
- Torna
- Műkorcsolya stb.
Hely: Országok, régiók, települések, városok, szervezetek, munkahelyek stb.
- A pályán
- Pályán kívül
- Edzésen stb.
Forrás: Az edzésen kívüli edzés, edzésen kívüli képzés, edzésen kívüli képzés: Graycar (2015), Graycar és Sidebottom (2012: 386), valamint Graycar és Prenzler (2013: 11) alapján módosítva.