Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kap a sporttevékenységek résztvevői számára biztonságosabb környezet kialakítása. Míg a sportbiztonság terén elért előrelépések elsősorban a visszaélések és a bántalmazás, valamint a COVID fertőzés utáni sportoláshoz való visszatérési protokollok kezelése körül forogtak, a sportbiztonságnak a szabadtéri sportkörnyezetek levegőminőségével kapcsolatos aspektusát figyelmen kívül hagyták. A levegő szennyezettsége még alacsony szinten is negatívan befolyásolhatja az emberi egészséget és teljesítményt.
A légszennyezés és az emberi egészségre gyakorolt hatásainak megértése
A légszennyezés kémiai, fizikai és biológiai anyagok keveréke. A légszennyező anyagoknak különböző típusai vannak, beleértve a finom részecskéket (PM2.5), a szén-monoxidot (CO), a talajközeli ózont (O3), a kén-dioxidot (SO2) és a nitrogén-dioxidot (NO2). Ezek a szennyező anyagok számos forrásból származhatnak, beleértve a gépjárművek, a mezőgazdaság és az ipar kibocsátását.
A légszennyező anyagoknak való rövid távú kitettség összefüggésbe hozható a tüdőfunkció csökkenésével és az asztma fellángolásával. Nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a hosszú távú expozíciót a tüdőrák, a stroke, a szívbetegségek, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a korai halálozás fokozott kockázatával hozták összefüggésbe.
Bár az olyan forrásokból származó légszennyező anyagok, mint a közlekedés, a gyárak és az erdőtüzek mindenki egészségét negatívan befolyásolhatják, a fokozott kockázatnak a gyermekek, az idősebb felnőttek, az állapotos nők és a már meglévő krónikus egészségügyi problémákkal küzdő egyének vannak kitéve. Bár talán nem is sejtenénk, a sportolók is fokozott kockázatnak vannak kitéve.
Hogyan hat a légszennyezés a sportolókra
A sportolóknak több oxigénre van szükségük ahhoz, hogy az edzések és versenyek során a legjobb teljesítményt nyújtsák. E megnövekedett oxigénigény kielégítése érdekében a sportolók gyorsan és mélyen lélegeznek, nagy mennyiségű levegőt juttatva a tüdejükbe. Ha a sportolók olyan területen tartózkodnak, ahol légszennyezettség van, ez azt is jelenti, hogy nagyobb mennyiségű légszennyező anyagot lélegeznek be.
A fizikai aktivitást végzők és sportolók azért is fokozottan ki vannak téve a légszennyezés kockázatának, mert a megerőltető tevékenységek során elsősorban a szájukon keresztül lélegeznek. Ez azt jelenti, hogy az általuk belélegzett levegő megkerüli az orr természetes szűrőmechanizmusát, ami azt eredményezi, hogy több légszennyező anyag kerül közvetlenül a tüdőbe. Egyes légszennyező anyagok, például gázok és finom részecskék, a tüdőből a véráramba kerülhetnek, és a tüdőn kívül más szerveket is befolyásolhatnak.
Rövid távon a légszennyező anyagoknak való fokozott kitettség azáltal befolyásolhatja a sportteljesítményt, hogy nehezebbé teszi a légzést, és növeli az aerob edzés közbeni megterhelés érzetét (érzékelt terhelés). Hosszú távon ez a fokozott expozíció számos egészségkárosító hatáshoz vezethet, amelyek akadályozhatják a sportolásban való részvételt. A már meglévő egészségügyi problémákkal, például asztmával küzdő sportolók még inkább ki vannak téve a légszennyezés hatásainak.
Stratégiák a légszennyezésnek való kitettség csökkentésére a szabadtéri sportok esetében
A sportszervezetek, edzők és tisztségviselők felelősek a résztvevők biztonságáért. Világszerte széles körben alkalmazzák a villámlással kapcsolatos irányelveket, hogy megvédjék a szabadtéri sportok résztvevőit az ezzel kapcsolatos veszélyektől. Hasonlóképpen a szabadtéri sportok szervezetei, edzői és tisztségviselői is megvédhetik magukat, a sportolókat és a nézőket a szabadtéri sporttevékenységek során a légszennyezésnek való kitettségtől. A stratégiák közé tartoznak:
- Figyelje a híreket és a megbízható közösségi médiaforrásokat a helyi és regionális közegészségügyi levegőminőségi riasztások miatt.
- A szabadtéri sporttevékenységek kerülése vagy átütemezése olyan napokon, amikor a levegő minősége rossz.
- A szabadtéri sporttevékenységek áthelyezése beltéri helyszínekre, ha a levegő minősége rossz.
- Válasszon a szabadtéri sporttevékenységek helyszínéül olyan helyeket, amelyek távol vannak a légszennyezés forrásaitól, például gyáraktól vagy nagy forgalmú utaktól.
A levegőminőségi egészségügyi index használata
Az egyik eszköz, amelyet a sportban résztvevők használhatnak a levegőminőség ellenőrzésére, a levegőminőségi egészségügyi index. A „Magyar Levegőminőségi Index”, amely megtalálható az Országos Meteorológiai Intézet oldalán, egy közegészségügyi eszköz, amelyet arra használnak, hogy közöljék a légszennyezésnek való kitettség kockázatait az Ön területén. Az index a légszennyező anyagok kombinált egészségügyi hatásaihoz kapcsolódó relatív egészségügyi kockázatot mutatja be. A kockázatok egy 1-től 6-ig terjedő skálán alapulnak. A relatív kockázat az alacsony kockázattól egészen a nagyon magas kockázatig terjed.
A „Magyar Levegőminőségi Index” bemutatja az aktuális, megfigyelt légszennyezettségi adatokat, és előrejelzi az értékeket a nap későbbi szakaszára és a következő napra is. A kockázat bemutatását egészségügyi üzenetek kísérik, amelyek segítségével eldöntheti, hogy biztonságos-e a szabadtéri sportolás az Ön területén, vagy fontolóra kell vennie a tevékenység átütemezését vagy lemondását. A következő napokra előre jelzett értékek megadásával a „Magyar Levegőminőségi Index” segíthet Önnek a jövőbeli szabadtéri tevékenységek megtervezésében.
A szabadtéri sporttevékenységek végzésének optimális időpontja az, amikor az egészségügyi kockázat alacsony. Akkor is megtarthatja tevékenységét, amikor az egészségügyi kockázat mérsékelt, de figyelnie kell a résztvevőket a tünetekre, és ennek megfelelően változtatnia kell a tevékenységet. Ha az egészségügyi kockázat magas, akkor törölni kell a tevékenységet, és át kell ütemezni azt olyan időpontra, amikor az egészségügyi kockázat alacsony. Vagy, ha lehetséges, helyezze át a tevékenységet egy beltéri helyszínre, például egy iskolai tornaterembe.
A szabadban sportolók védelme érdekében a sportszervezeteknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a légszennyezés milyen hatással lehet a sportban részt vevőkre, a sportolóktól és edzőktől kezdve a nézőkön át a tisztségviselőkig.
Forrás
- Brynna Kerr, Veronica Allan és Opel Vuzi írásának szerkesztett változata, aze redeti cikk a „The Sport Information Resource Centre” (SIRC) oldalán 2022-ben jelent meg.
- Országos Meteorológiai Szolgálat https://legszennyezettseg.met.hu/ oldala (közzétett táblázatok forrás)
Irodalom
- Anderson, J. O., Thundiyil, J. G., & Stolbach, A. (2012). Clearing the air: A review of the effects of particulate matter air pollution on human health. Journal of Medical Toxicology, 8(2), 166-175. https://doi.org/10.1007/s13181-011-0203-1Opens in a new window
- Carlisle, A.J., & Sharp, N.C. (2001). Exercise and outdoor ambient air pollution. British Journal of Sports Medicine, 35(4), 214-222. https://doi.org/10.1136/bjsm.35.4.214Opens in a new window
- Cruz, R., Koch, S., Matsuda, M., Marquezini, M., Sforça, M. L., Lima-Silva, A. E., … & Bertuzzi, R. (2022). Air pollution and high-intensity interval exercise: Implications to anti-inflammatory balance, metabolome and cardiovascular responses. Science of The Total Environment, 809, 1-12. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2021.151094Opens in a new window
- Giles, L. V., & Koehle, M. S. (2014). The health effects of exercising in air pollution. Sports Medicine, 44(2), 223-249. https://doi.org/10.1007/s40279-013-0108-zOpens in a new window
- Hodgson, J. R., Chapman, L., & Pope, F. D. (2021). The Diamond League athletic series: Does the air quality sparkle?. International Journal of Biometeorology, 65,1427-1442. https://doi.org/10.1007/s00484-021-02114-zOpens in a new window
- Kampa, M., & Castanas, E. (2008). Human health effects of air pollution. Environmental Pollution, 151(2), 362-367. https://doi.org/10.1016/j.envpol.2007.06.012Opens in a new window
- Kurt, O. K., Zhang, J., & Pinkerton, K. E. (2016). Pulmonary health effects of air pollution. Current Opinion in Pulmonary Medicine, 22(2), 1-10. https://doi.org/10.1097/MCP.0000000000000248Opens in a new window
- Reche, C., Viana, M., Van Drooge, B. L., Fernández, F. J., Escribano, M., Castaño-Vinyals, G., … & Bermon, S. (2020). Athletes’ exposure to air pollution during World Athletics Relays: A pilot study. Science of the Total Environment, 717, 1-11. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.137161Opens in a new window
- Rundell, K. W. (2012). Effect of air pollution on athlete health and performance. British Journal of Sports Medicine, 46(6), 407-412. https://doi.org/10.1136/bjsports-2011-090823Opens in a new window
- Sandford, G. N., Stellingwerff, T., & Koehle, M. S. (2020). Ozone pollution: A ‘hidden’ environmental layer for athletes preparing for the Tokyo 2020 Olympic & Paralympics. British Journal of Sports Medicine, 55(4), 1-8. https://doi.org/10.1136/bjsports-2020-103360