Sportmelltartó és sportolás – a mellmegtámasztás szerepe a fájdalom, a mozgás és a teljesítmény szempontjából

A sportmelltartó a női sportolók egyik legfontosabb, mégis gyakran alábecsült felszerelése. A mell mozgása futás, ugrás és más dinamikus terhelések során fájdalmat, kidörzsölődést és mozgás közbeni kényelmetlenséget okozhat. A nem megfelelő megtámasztás különösen serdülőkorban válhat a sportolás akadályává, amikor a testi változásokhoz a testképpel kapcsolatos bizonytalanság is társulhat. A megfelelő sportmelltartó kiválasztása ezért biomechanikai, sportegészségügyi és gyakorlati kérdés. Mitől működik jól, hogyan ellenőrizhető az illeszkedése, és mikor kell a mellfájdalom mögött más okot keresni?

Amikor a mell mozgása korlátozza a sportolást

Egy serdülő futó korábban szívesen vett részt az atlétikaedzéseken, néhány hónapja azonban egyre gyakrabban kerüli a gyorsabb futásokat és az ugrófeladatokat. Az edző eleinte motivációs problémára gondol, a szülő pedig arra, hogy a lánya talán elvesztette érdeklődését a sport iránt. Később derül ki, hogy a mell fejlődésével együtt a futás kellemetlenné vált. A fiatal sportoló a mozgás közbeni fájdalom mellett attól is tart, hogy társai észreveszik a melle mozgását. A helyzet könnyen rejtve maradhat, mert a serdülők nem mindig tudják, hogyan beszéljenek róla, a környezetük pedig gyakran nem gondol erre a lehetséges okra.

A sportmelltartó jelentősége ebből a hétköznapi problémából érthető meg. A megfelelően kialakított és illeszkedő sportmelltartó csökkentheti a mell túlzott mozgását, a fájdalmat és a bőrirritációt, miközben biztosítja a sportághoz szükséges mozgásszabadságot. A szükséges megtámasztás mértéke azonban egyénenként különbözik: a mell mérete és alakja, a sporttevékenység jellege, a terhelés intenzitása és az egyéni komfort egyaránt számít.

A kérdés jelentőségét egy 2024-ben megjelent szisztematikus áttekintés és metaanalízis is alátámasztja. A 77 bevont tanulmány eredményei szerint a nagyobb mellméretű nők és lányok gyakrabban számoltak be terheléshez társuló mellfájdalomról, a sportmelltartók használata pedig a hagyományos melltartókhoz képest kisebb mozgás közbeni mellfájdalommal járt. A kutatások többsége ugyanakkor fiatal felnőtteken és futás közben készült, ezért az eredmények más életkorokra és sportágakra csak korlátozottan általánosíthatók. (Journal of Women’s Sports Medicine)

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2025-ös FAIR konszenzusajánlása már kifejezetten javasolja a megfelelően illeszkedő, kellő támasztást biztosító sportmelltartó használatát a női sportolók számára a mozgás okozta mellfájdalom és kidörzsölődés csökkentésére. Ez fontos előrelépés: a mellmegtámasztás nem pusztán kényelmi kérdés, hanem a női sportolók egészségvédelmének része. (BJSM)

A mell biomechanikája: miért számít a megfelelő megtámasztás?

A női mell mirigy-, zsír- és kötőszövetből épül fel, és a mellkasfalhoz kötőszövetes struktúrák kapcsolják. Nincs saját izomzata, amely aktívan szabályozná a mell mozgását. A mell alatti nagy mellizom edzése javíthatja a mellkas és a felső végtag izomműködését, de nem helyettesíti a mellszövet külső megtámasztását. Futás közben a mell a törzshöz viszonyítva is elmozdul, mégpedig függőleges, oldalirányú és előre-hátra irányuló összetevőkkel.

A mellmozgás nagyságát és jellegét a mell térfogata, szöveti tulajdonságai, a mozgás sebessége, a sportág és a viselt ruházat egyaránt befolyásolja. Az ismétlődő mozgás a bőr és a kötőszövetek mechanikai terhelésével jár, amely egyes sportolóknál fájdalmat okozhat. A panasz azonban nem magyarázható kizárólag az elmozdulás nagyságával. A mell mozgásának sebessége és gyorsulása, az egyéni érzékenység, valamint a menstruációs ciklushoz kapcsolódó változások szintén szerepet játszhatnak. A biomechanikai kutatások alapján a megfelelő sportmelltartó mérsékelheti a mell háromdimenziós mozgását. Ennek hatása a futómozgásra is kiterjedhet: a sportoló testtartása, karhasználata és lépéstechnikája alkalmazkodhat a mellmozgásból eredő kellemetlenséghez. Kisebb laboratóriumi vizsgálatok a futásgazdaságosság és egyes mozgásparaméterek változását is kimutatták különböző megtámasztási feltételek mellett, de ezekből egyelőre nem következik, hogy egy adott sportmelltartó minden sportolónál mérhető teljesítményjavulást eredményez. (PMC)

A 2025-ben megjelent számítógépes modellezés további szempontot vetett fel. A kutatók egy sportoló mozgásadataira épített modellben vizsgálták, hogyan befolyásolhatja a mellmozgás korlátozása a törzs és a gerinc mechanikai terhelését. Az eredmények szerint a mell mozgásának teljes megszüntetése bizonyos modellezett körülmények között növelhette a gerinc belső terhelését. Mivel a vizsgálat egyetlen személyre épülő modellből származott, nem alkalmas általános klinikai következtetések levonására. Arra azonban rámutat, hogy a sportmelltartó minőségét nem lehet kizárólag a mellmozgás maximális csökkentésével meghatározni. (PMC)

A sportorvosi szempontból megfelelő megtámasztás tehát a fájdalom mérséklését, a komfortot és a mozgásszabadság megőrzését szolgálja. A sportmelltartó nem bizonyított általános teljesítményfokozó eszköz, és más sportsérülések megelőzésére vonatkozó hatását sem lehet a mellmozgás csökkentéséből automatikusan levezetni.

Mellfájdalom sportolás közben: mit kell felismerni?

A terheléshez társuló mellpanaszok többféle eredetűek lehetnek. A mozgás okozta mechanikai mellfájdalom, a melltartó nyomásából vagy súrlódásából eredő bőrirritáció, a menstruációs ciklussal összefüggő mellérzékenység és a közvetlen sérülés eltérő problémák, ezért a kezelésük és a sportolás folytatásáról hozott döntésük sem azonos.

• A mechanikai mellfájdalom rendszerint futás, ugrás vagy más ismétlődő mozgás során jelentkezik, és megfelelő megtámasztás mellett mérséklődhet. A sportoló gyakran pontosan meg tudja nevezni azokat a mozdulatokat, amelyek kiváltják. A fájdalom miatt visszafoghatja a futósebességet, kerülheti az ugrásokat vagy gyakran igazíthatja a ruházatát. A probléma jelentőségét ezért a fájdalom erőssége mellett a sportolási részvételre gyakorolt hatása is meghatározza.
• A melltartóhoz kapcsolódó bőrirritáció más jellegű panasz. A mell alatti redőben, a hónalj közelében, a szegycsontnál vagy a vállpántok alatt kipirosodás, kidörzsölődés, égő érzés jelentkezhet. Hosszabb futásoknál az izzadás, a nedves ruházat és az ismétlődő súrlódás fokozhatja a problémát. Ilyenkor az anyag, a varrások és a pántok elhelyezkedése legalább olyan fontos lehet, mint a méret.
• A menstruációs ciklushoz társuló mellérzékenység esetében a panasz a sportolástól függetlenül is jelen lehet, és bizonyos ciklusszakaszokban fokozódhat. A megfelelő sportmelltartó mérsékelheti a mozgás által kiváltott többletkellemetlenséget, de a hormonális változásokhoz kapcsolódó érzékenységet nem feltétlenül szünteti meg. A panaszok időbeli követése segíthet felismerni a ciklussal való kapcsolatot.

A mellfájdalom értékelésekor a mellkasfalból eredő fájdalom lehetőségére is gondolni kell. A bordák, a bordaporcok és a mellkasi izmok környezetéből származó fájdalom a mell területére vetülhet, és bizonyos mozdulatokra vagy nyomásra fokozódhat. A panasz helye, jellege, a terheléssel való kapcsolata és a fizikális vizsgálat segíthet elkülöníteni a különböző eredetű fájdalmakat.

A sportorvosi megközelítésben a legfontosabb annak felismerése, hogy a panasz összefügg-e a mell mozgásával, javul-e megfelelő megtámasztás mellett, illetve vannak-e olyan tünetek, amelyek további kivizsgálást indokolnak.

Milyen a megfelelő sportmelltartó?

A sportmelltartók két alapvető megtámasztási elven működnek. A kompressziós sportmelltartó a melleket a mellkasfalhoz közelebb tartva csökkenti a mozgást. A külön kosaras sportmelltartó (encapsulation) mindkét mellet önállóan fogja körül és támasztja meg. A kombinált kialakítás a két megoldást egyesíti. Egyik típus sem tekinthető minden testalkat és sportág számára általánosan jobbnak; a megfelelő választást az illeszkedés, a mell mérete és alakja, a sporttevékenység és az egyéni komfort határozza meg.

A mellkas körüli alsó pánt a megtámasztás egyik legfontosabb eleme. Stabilan kell illeszkednie, mert ha túl laza, a melltartó mozgás közben felcsúszhat, és a terhelés nagyobb része a vállpántokra kerülhet. A túl szoros alsó pánt nyomást, bőrirritációt és kellemetlen mellkasi szorítást okozhat. A vállpántoknak megfelelően kell tartaniuk, de nem szabad mélyen bevágniuk a vállba. A kosárrésznek be kell fogadnia a teljes mellszövetet, anélkül hogy a széleken kibuggyanás, ráncosodás vagy nyomáspont keletkezne.

A méretjelölés csak kiindulópont. Két azonos méretű sportmelltartó között jelentős különbség lehet az anyag rugalmasságában, az alsó pánt feszességében, a kosár formájában és a vállpántok elhelyezkedésében. A hétköznapi melltartóméret segíthet a választásban, de a sportmelltartót külön kell ellenőrizni. Nagyobb mellméretnél gyakran előnyös lehet az állítható alsó pánt, a külön kosaras vagy kombinált kialakítás és a szélesebb vállpánt, de ezek sem helyettesítik az egyéni próbát.

A sportág mozgásigénye meghatározó. Futás, ugrásokkal járó labdajátékok, aerobik vagy intenzív irányváltások esetén rendszerint nagyobb megtámasztásra van szükség, mint alacsonyabb ütközési terheléssel járó mozgásoknál. Kerékpározás, jóga vagy bizonyos erősítő gyakorlatok során kisebb lehet a mell mozgása, de az egyéni komfortigény itt is elsődleges. A gyártók alacsony, közepes és erős támasztási kategóriái hasznos tájékoztatást adhatnak, de nem egységes, minden márkára érvényes klinikai minősítések.

A megfelelő sportmelltartó kiválasztásánál a légzési komfortot is figyelembe kell venni. A nagyobb támasztás nem feltétlenül jár jelentős légzéskorlátozással, de a túlzott mellkasi nyomás kellemetlenséget okozhat, különösen intenzív terhelés során. Ha a sportoló csak erős szorítás mellett érzi stabilnak a melltartót, érdemes másik méretet vagy kialakítást kipróbálnia.

A funkcionális próba: hogyan ellenőrizzük az illeszkedést?

A sportmelltartó megfelelőségét nem elegendő álló helyzetben, a tükör előtt megítélni. A sportolónak olyan mozdulatokat is végeznie kell, amelyek a saját sporttevékenységére jellemzőek. A próbát érdemes karkörzéssel, törzsfordítással és mélyebb belégzéssel kezdeni, majd helyben futással és kisebb ugrásokkal folytatni. Futóknál a mellmozgás és az alsó pánt stabilitása, labdajátékoknál az oldalirányú mozgások és a karhasználat is fontos. A próba során hat szempontot célszerű ellenőrizni: az alsó pánt helyzetét, a kosárrész illeszkedését, a vállpántok nyomását, a mell mozgását, a légzési komfortot és a bőrrel érintkező felületek kényelmét. A megfelelő sportmelltartó nem csúszik fel, nem vág be, nem okoz fájdalmas mellmozgást, és nem akadályozza a sportágra jellemző mozdulatokat.

A rövid próba azonban nem jelez előre minden problémát. Hosszabb futásnál vagy meleg környezetben a nedvesség, a súrlódás és az anyag fokozatos elmozdulása olyan panaszokat okozhat, amelyek az első néhány percben még nem jelentkeznek. Új sportmelltartót ezért célszerű először rövidebb edzésen kipróbálni, és csak ezt követően használni hosszú futáson vagy versenyen. Az első edzés után a bőr állapota, a vállpántok nyomása és a mellfájdalom változása egyaránt értékes visszajelzés. Ha a sportoló rendszeresen fájdalmat vagy kidörzsölődést tapasztal, másik méret, eltérő kosárforma, megfelelőbb alsó pánt vagy más anyag választása indokolt lehet.

A sportmelltartó közvetlenül érintkezik az izzadó bőrrel, ezért higiéniai szempontból is fontos a rendszeres, lehetőleg minden izzasztó edzés utáni mosás és a teljes szárítás. A nedves, szennyezett ruházat tartós viselése fokozhatja a bőrirritációt; a mosásnál a gyártó kezelési útmutatóját érdemes követni, hogy az anyag rugalmassága és megtámasztó képessége minél tovább megmaradjon.

A sportmelltartó állapotát időnként újra kell értékelni. A rugalmas anyagok és pántok használat, mosás és szárítás során veszíthetnek tartásukból, a sportoló testalkata pedig változhat. Nincs minden modellre érvényes, tudományosan igazolt csereintervallum; a döntést az illeszkedés és a megtámasztás tényleges változása alapján érdemes meghozni.

Serdülő sportolók: a mell fejlődése és a sportban maradás

A serdülőkor jelentős testi és pszichés változásokkal jár. A mell fejlődése egyénenként eltérő időpontban kezdődik és különböző ütemben halad. A sportoló nem feltétlenül tudja, milyen változások tekinthetők természetesnek, és hogyan alkalmazkodhat hozzájuk a sportfelszerelés. A mell mozgása, a fájdalom, a ruházat szabása vagy a társak megjegyzései egyaránt befolyásolhatják a sportoláshoz való viszonyát.

• Egy 2089 brit iskolás lányt vizsgáló kutatásban a 11–18 éves résztvevők 46%-a jelezte, hogy a melle valamilyen módon befolyásolja az iskolai sportban és testmozgásban való részvételét. A lányok több mint fele soha nem viselt sportmelltartót sportolás közben, miközben 87%-uk szeretett volna több információt kapni a mell egészségéről és a megfelelő megtámasztásról. A vizsgálat önbevalláson alapult, ezért az eredmények nem bizonyítanak közvetlen ok-okozati kapcsolatot a sportmelltartó hiánya és a sportból való lemorzsolódás között, de egyértelműen jelzik az edukációs hiányt. (PubMed)
• A célzott oktatás hatását vizsgáló kutatások további gyakorlati támpontot adnak. Egy 115 serdülő sportoló részvételével végzett, csoportosan randomizált vizsgálatban a melltartóilleszkedésről és mellmegtámasztásról szóló oktatás négy hónappal később is javította a résztvevők tudását, a melltartó illeszkedését és a megtámasztás megfelelőségét. A terhelés közbeni mellkomfortban azonban nem mutattak ki szignifikáns különbséget. Ez fontos eredmény: a megfelelő ismeretek átadása javíthatja a választási és használati szokásokat, de önmagában nem garantálja a fájdalom megszűnését. (PubMed)
• Egy későbbi, 11–14 éves lányok körében végzett kontrollált oktatási vizsgálatban a mell egészségéről szóló foglalkozás javította a résztvevők ismereteit, attitűdjeit és bizonyos kedvező szokásait, és a változások egy része hat hónappal később is fennmaradt. A lányok beszámolói szerint az oktatás csökkentette a témával kapcsolatos zavart és szégyenérzetet. Ez az eredmény különösen fontos az iskolai testnevelés és az utánpótlássport számára. (PubMed)

A megfelelő sportmelltartó kiválasztása serdülőkorban nem köthető egyetlen életkorhoz vagy kosármérethez. A szükségletet a mell fejlődése, a sporttevékenység és az egyéni komfort határozza meg. A sportszülő szerepe elsősorban a nyugodt, természetes kommunikáció és a választási lehetőség biztosítása. A fiatal sportoló dönthesse el, milyen kialakítást szeretne kipróbálni, mennyire fontos számára a takarás, és kitől fogad el segítséget.

Az edző és a sportszülő felelőssége

A sportmelltartó kérdése az edzői felelősség egyik kevésbé tárgyalt területe. Az edzőnek ismernie kell a nem megfelelő mellmegtámasztás lehetséges következményeit, de nem feladata egy sportoló mellméretének, testalkatának vagy melltartóigényének személyes megítélése. A megfelelő megközelítés az általános tájékoztatás, a diszkréció és a sportoló döntési szabadságának tiszteletben tartása. A Nike és a Centre for Appearance Research együttműködésében készült (Sports Bra Playbook) gyakorlati útmutató különösen fontosnak tartja a testképet támogató kommunikációt. A serdülő lányok testéről tett megjegyzések, még a jó szándékúak is, fokozhatják a bizonytalanságot. Az edzői visszajelzésnek ezért a mozgásra, az erőfeszítésre, a fejlődésre és a sportolói képességekre érdemes összpontosítania.

Kiskorú sportolóknál a sportmelltartó kiválasztása és próbája személyes, intim helyzet. A szülő vagy más, a sportoló által elfogadott megbízható személy segíthet a választásban, de a test megérintése, vizuális értékelése vagy a próba felügyelete nem tartozik az edző feladatai közé. A sportegyesületnek ugyanakkor lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a sportoló diszkréten jelezhesse a felszerelésével kapcsolatos problémát, és szükség esetén megfelelő segítséget kapjon.

Ez a szemlélet túlmutat a sportmelltartón. A női és serdülő sportolók egészségvédelmében a megfelelő felszerelés, a testképet támogató kommunikáció és a biztonságos sportkörnyezet egymással összefüggő feltételek. Az edzői felelősség része annak felismerése is, hogy egyes problémák megoldása már nem tartozik az edző kompetenciájába.

Kontakt mellsérülések és speciális élethelyzetek

Kontakt sportokban a mell közvetlen sérülése külön figyelmet érdemel. Labdaütés, ütközés vagy esés következtében zúzódás, vérömleny és tartós fájdalom alakulhat ki. A 2024-ben megjelent szisztematikus áttekintés szerint a kontakt mellsérülések előfordulásáról és következményeiről továbbra is kevés jó minőségű adat áll rendelkezésre. A sérülések egy részét a sportolók nem jelentik, és a sportsérülés-regiszterek sem feltétlenül különítik el őket. (PMC)

A sportmelltartó megtámasztó funkciója nem azonos a közvetlen ütés elleni védelemmel. Olyan sportágakban, ahol a mell sérülésének kockázata jelentős, külön mellvédő vagy más sportágspecifikus védőfelszerelés is szóba jöhet. A rendelkezésre álló bizonyítékok azonban nem elegendők ahhoz, hogy minden sportágra és sportolóra egységes védőfelszerelési ajánlást fogalmazzunk meg.

A mellmegtámasztás iránti igény az élet során is változhat. Serdülőkorban a mell fejlődése, felnőttkorban a testsúly és a testösszetétel változása, terhesség és szoptatás idején pedig a mell térfogatának és érzékenységének módosulása teheti szükségessé az újraméretezést. Szoptatás alatt különösen fontos a kényelmes, nem túl szoros kialakítás, amely nem okoz fájdalmas nyomást. A sportolásra alkalmas modell kiválasztásánál ilyenkor is a megfelelő megtámasztás és az egyéni komfort a meghatározó.

Mikor szükséges orvosi vizsgálat?

A sportolás közben jelentkező mellfájdalom gyakran jóindulatú és mechanikai eredetű, de nem minden panasz oldható meg sportmelltartó-cserével. Orvosi vizsgálat indokolt, ha a fájdalom tartós, fokozódó, nyugalomban is jelentkezik, vagy egyoldali, jól körülhatárolható területre lokalizálódik. Ugyancsak kivizsgálást igényel az újonnan észlelt tapintható csomó, a véres mellbimbóváladékozás, a szokatlan bőrelváltozás, a gyulladásra utaló tünet, illetve a kontakt sérülés után kialakuló jelentős duzzanat vagy vérömleny.

A mellfájdalmat el kell különíteni a mellkasi fájdalomtól. Terhelés közben jelentkező mellkasi nyomás, nehézlégzés, ájulás vagy más riasztó tünet esetén az edzést abba kell hagyni, és sürgős orvosi értékelés szükséges. Ilyenkor a panaszt nem szabad automatikusan a sportmelltartó szorításának tulajdonítani.

A vizsgálat során a sportorvosnak vagy a megfelelő szakorvosnak a panasz jellegét, a terheléssel való kapcsolatát, a menstruációs ciklust, a sérülés lehetőségét és az esetleges kísérő tüneteket kell értékelnie. A képalkotó vizsgálat szükségességét az életkor, a klinikai lelet és a feltételezett eltérés határozza meg; egyszerű, mozgáshoz kötött mellfájdalom esetén nem automatikusan indokolt.

Az öt leggyakoribb hiba

A sportmelltartó használatával kapcsolatos problémák jelentős része néhány visszatérő döntési hibából ered.

1. Választás kizárólag méretjelölés alapján. A sportoló nem ellenőrzi a melltartót mozgás közben, ezért csak edzésen derül ki, hogy felcsúszik, bevág vagy nem biztosít megfelelő támasztást.
2. A túlzott kompresszió előnyben részesítése. A szorosabb kialakítás nem feltétlenül jelent jobb komfortot, különösen akkor, ha mellkasi nyomást vagy bőrirritációt okoz.
3. A sportági terhelés figyelmen kívül hagyása. Ugyanaz a minimális támasztást biztosító modell nem feltétlenül alkalmas jógához, futáshoz és ugrásokkal járó edzéshez.
4. Az elhasználódás figyelmen kívül hagyása. A megnyúlt alsó pánt vagy a rugalmasságát vesztett anyag már nem feltétlenül biztosítja a korábbi megtámasztást.
5. A panaszok bagatellizálása. A sportoló vagy a környezete természetesnek tekinti a mellfájdalmat, a kidörzsölődést vagy a sportolási kedv csökkenését, ahelyett hogy megvizsgálná, milyen felszerelési vagy egészségügyi probléma állhat a háttérben.

Fő tanulságok

• A sportmelltartó funkcionális sportfelszerelés, amelynek elsődleges szerepe a mellmozgás és az ahhoz kapcsolódó fájdalom mérséklése.
• A megfelelő támasztás nem azonos a maximális kompresszióval. Az illeszkedést, a sportági mozgást és a légzési komfortot együtt kell értékelni.
• A sportmelltartó kiválasztása mozgás közbeni próbát igényel; a méretjelölés és az álló helyzetben érzett kényelem önmagában nem elegendő.
• Serdülőkorban a megfelelő felszereléshez való hozzáférés és a testképet támogató kommunikáció a sportban való részvétel fontos feltétele lehet.
• A tartós, szokatlan vagy sérüléshez kapcsolódó mellpanasz orvosi értékelést igényel; a sportmelltartó nem helyettesíti a diagnosztikát.

A megfelelő sportmelltartó nem garantál jobb versenyeredményt, és nem oldja meg a női sportolók valamennyi fizikai vagy pszichés nehézségét. A jelentősége abban áll, hogy csökkentheti a mozgásból eredő, elkerülhető kellemetlenségeket, és segíthet a sportolónak abban, hogy a terhelést ne a mellfájdalom vagy a nem megfelelő felszerelés korlátozza. A női sportolók egészségvédelmében ez a megfelelő sportolási feltételek része.

Kapcsolódó témák

• Sportsérülések megelőzése – nem a veszélyek elkerülése, hanem a sportoló felkészítése – A sportfelszerelés, a terhelhetőség és a sérülésmegelőzés összefüggéseit tárgyalja. A sportmelltartó szerepe is ebbe a tágabb megelőzési szemléletbe illeszkedik.
• A nők mentális egészsége az élsportban – hiányzik a komplexitás – A testkép, a sportolói önbizalom és a sportkörnyezet pszichés hatásainak megértéséhez kapcsolódik.
• A mérleg árnyékában – A sportolói befogyasztás kultúrája, veszélyei és a modern sportorvoslás válaszai – A testsúlyra és testalkatra nehezedő sportági nyomást, valamint az edzői felelősséget vizsgálja.
• Relatív energiahiány a sportban (RED-S) – a sportorvos gondolatai – A női sportolók egészségének tágabb, hormonális és élettani összefüggéseit mutatja be.

Ajánlott szakirodalom

1. Gilmer G, Xu E, Franklin C, Adams N, Rizzone K. The Impact of Breasts and Bras on Physical Activity Amongst Women and Girls: A Systematic Review and Meta-Analysis. Journal of Women’s Sports Medicine. 2024;4(1):39–54. DOI: 10.53646/cdp9k364.
2. Crossley KM, et al. Female, woman and/or girl Athlete Injury pRevention (FAIR) practical recommendations: International Olympic Committee (IOC) consensus meeting held in Lausanne, Switzerland, 2025. Br J Sports Med. 2025. DOI: 10.1136/bjsports-2025-110889.
3. Brown N, White J, Brasher A, Scurr J. An investigation into breast support and sports bra use in female runners of the 2012 London Marathon. J Sports Sci. 2014;32(9):801–809.
4. Scurr J, Brown N, Smith J, Brasher A, Risius D, Marczyk A. The influence of the breast on sport and exercise participation in school girls in the United Kingdom. J Adolesc Health. 2016;58(2):167–173.
5. McGhee DE, Steele JR. Education improves bra knowledge and fit, and level of breast support in adolescent female athletes: a cluster-randomised trial. J Physiother. 2010.
6. Bibby K, Kenny IC, Cahalan R, Purtill H, Comyns TM. Contact Breast Injuries Among Female Athletes: A Systematic Review. Sports Med. 2024;54(7):1921–1930.
7. Mills C, Exell TA, Jones MEA, Wakefield-Scurr J. Modelling Female Breast Motion During Running: Implications of Breast Support on the Spine. Eur J Sport Sci. 2025;25(5).

Szakmai hitelesítés: A cikk szakmai hátterét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2025-ös FAIR konszenzusajánlása, a Journal of Women’s Sports Medicine 2024-es szisztematikus áttekintése és metaanalízise, valamint a mellmegtámasztás biomechanikájával, a kontakt mellsérülésekkel és a serdülőkori edukációval foglalkozó, fent hivatkozott kutatások alapján ellenőriztük.